Húsvét jelképei, és ünneplése
A karácsonynál sokkal egységesebb ünnep a húsvét, ám néhány eltérés azért ennél is akad a világ népei között.
Itt a húsvét, ami nemcsak arról szól, hogy a nyuszi ajándékot hoz, főtt tojást és sonkát eszünk, valamint hétfőn a lányok várják a locsolókat. A húsvét ugyanolyan nemzetközi ünnep, mint a karácsony, csak ez sokkal egységesebb.
Eltérések azért mindenhol vannak. Magyarországon például hímes tojásokat készítünk, míg Cipruson fáklyás felvonulást rendeznek. A lengyelek különleges süteményeket sütnek, a spanyolok pedig flamencót járnak. A húsvét tehát ugyanazt jelenti, ám ez nem jelenti azt, hogy ugyanúgy ünneplik a világ népei.
A húsvét minden évben másnapra esik, mert a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni első teliholdat követő, első vasárnap a húsvét. A Biblia idevágó része úgy szól, hogy az ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust.
Az Utolsó Vacsorán Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret, és megitták az előírt bort. Nagyon sok nyelven ezért a húsvét PÁSZHÁ (görög), PÁSZQUE (portugál), PÁSZQÁ (olasz), PAÁSZK (svéd), és PÁST (román).
Európai nyelven a teuton (norsze) Östra istennő ünnepének nevét használják a húsvétra. A németeknél Oster, az angoloknál Easter. Sokan nem értik, hogy mi köze a nyúlnak a tojáshoz. Erre az Östra istennő legendájában található meg az egyik magyarázat, hiszen az istennőt jelképezi a nyuszi és a tojás.
Először az 1800-as évek Németországában kezdték el újra használni ezeket a szimbólumokat az ünnepre, és onnan terjedt el szépen az egész világon. A germán istenvilágban a nyulak eredetileg madarak voltak, ám megharagudott rájuk Ostara és ezért változtatta át őket négylábú állattá.
Más magyarázat szerint pusztán a véletlen műve, hogy belekeveredtek a nyulak a Húsvét jelképei közé. Egyes német területeken az emberek gyöngytyúkot, és tojásokat ajándékoztak egymásnak.
A gyöngytyúkot németül „Haselhuhn”-nak hívják, amit röviden Hasel-nek mondanak. Ez a szó pedig nagyon hasonlít a nyúl német megfelelőjére, ami a Hase. Az egybehangzás miatt érthető, hogy valahol a történelemben, valaki nyúlnak fordította a gyöngytyúkot. A nyulak a termékenység jelképeként is ismertek, ami szintén kapcsolódik a tojásokhoz.
A tojásfestés valószínűleg azért kapcsolódik az ünnephez, mert húsvét idejére estek az első tojások, amit összefüggésbe hoztak a tavasz érkezésével, ezért festéssel, hímzéssel fejezték ki az emberek az örömüket.
A húsvéti sonka és a tojás nagyjából ezeréves hagyomány. A hívők húsvét-vasárnap reggelén fehér kendőben egy tányért kötnek, amire sonkát, főtt tojást, kalácsot, és tormát tesznek majd elmennek a misére, aminek a végén a pap megszenteli a tányérokat.
A családok ezt követően hazamennek, és az ünnepi asztalnál mindenki kap egy kis szeletet az ételből. Egy nagy családnál ez azt jelenti, hogy a tojást hártyavékonyra kell szeletelni. Az igazán vallásos emberek arra is gondolnak, hogy a távoli rokonoknak is küldjenek a megszentelt ételből.
Mint földrajz tanulmányainkból tudjuk, a Karácsony-sziget mellett létezik a Húsvét-sziget is, aminek polinézek az őslakói. Ma háromezren élnek az örök tavaszt idéző, 166 négyzetkilométeres földdarabon. Ők annak a 111 szigetlakónak a leszármazottai, akiket nem hurcoltak el a perui rabszolga-kereskedők.
A helybéliek azért nem éltek mindig nyugodt életet, hiszen véres háború dúlt, amikor véget vetettek a virágzó moai-kultúrának. Ennek az emlékét őrzik a tufakő-szobrok, amik sokszor 10 méter magasak.
S, hogy a Húsvét-sziget miről kapta a nevét? Erre nagyon egyszerű a válasz. 1722. április 6-án, húsvét-vasárnap, lépett a partra a Jacob Roggeveen holland tengernagy vezette expedíció. Természetesen itt is ünneplik a húsvétot, mert a misszionáriusok római katolikus hitre térítették az őslakosokat.
A szigeten élők vasárnap reggel misére mennek, ami után elfogyasztják az ünnepi ebédet, a curanto-t az umu-ban, ami földbe vájt polinéz tűzhely, sült párolt halat, húst, és zöldségeket.
A Vatikánban a lateráni bazilikában, Nagycsütörtökön kezdődik a húsvét a hagyományos lábmosással. Az Utolsó Vacsorára emlékezve, az egyházfő 12 papjának a lábát mossa meg. A szent olajat a Szent Péter dómban tartott istentiszteleten áldják meg.
Csütörtökön némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak a harangjai Rómába mennek, és csak a feltámadás pillanataiban kondulnak meg újra. Nagypénteken van a hagyományos keresztút a Colosseumnál, amivel a pápa Krisztus gyötrelmeire emlékezteti a világot.
Szintén a zsidó hagyományokból származik a Lucernarium, a fény bevitele a templomba. Ez azt jelenti, hogy a szabbát-lámpást meggyújtják, és közben elhangzik az Istent dicsőítő ima. Vasárnap több tízezer ember megy el a római Szent Péter térre, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét, és részesüljenek az Urbi et Orbi áldásban.
Cipruson már Nagypénteken elkészülnek a festett tojások, és elindul a körmenet. A ciprusiak ilyenkor sütik meg a Flaounes nevű húsvéti süteményt, ami sajttal, és mazsolával töltött kalácsféleség. Szombat este feldíszített fáklyákkal vonulnak az utcára, vasárnap pedig bárányt sütnek a szabad ég alatt.
Bulgáriában három napig tartó táncmulatsággal és játékokkal ünneplik a húsvétot, valamint az emberek az egészségükért imádkoznak. Az ő ünnepi asztalukon sült hús, kalács és tojás van. Az első piros tojással a gyerekek arcát dörzsölik be, hogy egészségesebbek legyenek, valamint jut egy tojás a veteményesbe is, hogy a jég ne verje el a termést.
Ausztráliában Nagypéntektől hétfőig tart az ünnep, ami állami ünnep is. Nagypéntek az egyetlen nap, amikor se újságot, se semmi mást nem lehet vásárolni. A legtöbb család templomba megy Nagypénteken és szombaton.
Habár a nyúl szerves részét képezi a húsvétnak, Ausztráliában mégsem tartják ezt a szokást, mert ott a nyulak a gazdasági problémát jelképezik. A legtöbb államban hivatalosan csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkezhetnek az állattal.
Ausztráliában ezért az őshonos erszényes nyúl, a Bilby vette át a házinyúl szerepét, így a csokinyuszin is ennek az állatnak a képe látható. A távoli ország legnagyobb húsvéti attrakciója a Sydneyben megrendezett királyi húsvéti show, amin az ország legjobb terményei, és tenyésztett állatai szállnak versenybe.
A húsvét már több mint egy vallási ünnep, mert a legtöbben néphagyománynak tartják, amit meg akarnak őrizni, valamint sokan tökéletes alkalomnak tartják, hogy összejöhessenek a rokonaikkal, barátaikkal.
Kellemes húsvéti ünnepeket!
(Forrás: jazzy.hu)
Itt a húsvét, ami nemcsak arról szól, hogy a nyuszi ajándékot hoz, főtt tojást és sonkát eszünk, valamint hétfőn a lányok várják a locsolókat. A húsvét ugyanolyan nemzetközi ünnep, mint a karácsony, csak ez sokkal egységesebb.
Eltérések azért mindenhol vannak. Magyarországon például hímes tojásokat készítünk, míg Cipruson fáklyás felvonulást rendeznek. A lengyelek különleges süteményeket sütnek, a spanyolok pedig flamencót járnak. A húsvét tehát ugyanazt jelenti, ám ez nem jelenti azt, hogy ugyanúgy ünneplik a világ népei.
A húsvét minden évben másnapra esik, mert a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni első teliholdat követő, első vasárnap a húsvét. A Biblia idevágó része úgy szól, hogy az ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust.
Az Utolsó Vacsorán Jézus és a tanítványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret, és megitták az előírt bort. Nagyon sok nyelven ezért a húsvét PÁSZHÁ (görög), PÁSZQUE (portugál), PÁSZQÁ (olasz), PAÁSZK (svéd), és PÁST (román).
Európai nyelven a teuton (norsze) Östra istennő ünnepének nevét használják a húsvétra. A németeknél Oster, az angoloknál Easter. Sokan nem értik, hogy mi köze a nyúlnak a tojáshoz. Erre az Östra istennő legendájában található meg az egyik magyarázat, hiszen az istennőt jelképezi a nyuszi és a tojás.
Először az 1800-as évek Németországában kezdték el újra használni ezeket a szimbólumokat az ünnepre, és onnan terjedt el szépen az egész világon.
Más magyarázat szerint pusztán a véletlen műve, hogy belekeveredtek a nyulak a Húsvét jelképei közé. Egyes német területeken az emberek gyöngytyúkot, és tojásokat ajándékoztak egymásnak.
A gyöngytyúkot németül „Haselhuhn”-nak hívják, amit röviden Hasel-nek mondanak. Ez a szó pedig nagyon hasonlít a nyúl német megfelelőjére, ami a Hase. Az egybehangzás miatt érthető, hogy valahol a történelemben, valaki nyúlnak fordította a gyöngytyúkot. A nyulak a termékenység jelképeként is ismertek, ami szintén kapcsolódik a tojásokhoz.
A tojásfestés valószínűleg azért kapcsolódik az ünnephez, mert húsvét idejére estek az első tojások, amit összefüggésbe hoztak a tavasz érkezésével, ezért festéssel, hímzéssel fejezték ki az emberek az örömüket.
A húsvéti sonka és a tojás nagyjából ezeréves hagyomány. A hívők húsvét-vasárnap reggelén fehér kendőben egy tányért kötnek, amire sonkát, főtt tojást, kalácsot, és tormát tesznek majd elmennek a misére, aminek a végén a pap megszenteli a tányérokat.
A családok ezt követően hazamennek, és az ünnepi asztalnál mindenki kap egy kis szeletet az ételből. Egy nagy családnál ez azt jelenti, hogy a tojást hártyavékonyra kell szeletelni. Az igazán vallásos emberek arra is gondolnak, hogy a távoli rokonoknak is küldjenek a megszentelt ételből.
Mint földrajz tanulmányainkból tudjuk, a Karácsony-sziget mellett létezik a Húsvét-sziget is, aminek polinézek az őslakói. Ma háromezren élnek az örök tavaszt idéző, 166 négyzetkilométeres földdarabon. Ők annak a 111 szigetlakónak a leszármazottai, akiket nem hurcoltak el a perui rabszolga-kereskedők.
A helybéliek azért nem éltek mindig nyugodt életet, hiszen véres háború dúlt, amikor véget vetettek a virágzó moai-kultúrának. Ennek az emlékét őrzik a tufakő-szobrok, amik sokszor 10 méter magasak.S, hogy a Húsvét-sziget miről kapta a nevét? Erre nagyon egyszerű a válasz. 1722. április 6-án, húsvét-vasárnap, lépett a partra a Jacob Roggeveen holland tengernagy vezette expedíció. Természetesen itt is ünneplik a húsvétot, mert a misszionáriusok római katolikus hitre térítették az őslakosokat.
A szigeten élők vasárnap reggel misére mennek, ami után elfogyasztják az ünnepi ebédet, a curanto-t az umu-ban, ami földbe vájt polinéz tűzhely, sült párolt halat, húst, és zöldségeket.
A Vatikánban a lateráni bazilikában, Nagycsütörtökön kezdődik a húsvét a hagyományos lábmosással. Az Utolsó Vacsorára emlékezve, az egyházfő 12 papjának a lábát mossa meg. A szent olajat a Szent Péter dómban tartott istentiszteleten áldják meg.
Csütörtökön némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak a harangjai Rómába mennek, és csak a feltámadás pillanataiban kondulnak meg újra. Nagypénteken van a hagyományos keresztút a Colosseumnál, amivel a pápa Krisztus gyötrelmeire emlékezteti a világot.
Szintén a zsidó hagyományokból származik a Lucernarium, a fény bevitele a templomba. Ez azt jelenti, hogy a szabbát-lámpást meggyújtják, és közben elhangzik az Istent dicsőítő ima. Vasárnap több tízezer ember megy el a római Szent Péter térre, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét, és részesüljenek az Urbi et Orbi áldásban.
Cipruson már Nagypénteken elkészülnek a festett tojások, és elindul a körmenet. A ciprusiak ilyenkor sütik meg a Flaounes nevű húsvéti süteményt, ami sajttal, és mazsolával töltött kalácsféleség. Szombat este feldíszített fáklyákkal vonulnak az utcára, vasárnap pedig bárányt sütnek a szabad ég alatt.
Bulgáriában három napig tartó táncmulatsággal és játékokkal ünneplik a húsvétot, valamint az emberek az egészségükért imádkoznak. Az ő ünnepi asztalukon sült hús, kalács és tojás van. Az első piros tojással a gyerekek arcát dörzsölik be, hogy egészségesebbek legyenek, valamint jut egy tojás a veteményesbe is, hogy a jég ne verje el a termést.Ausztráliában Nagypéntektől hétfőig tart az ünnep, ami állami ünnep is. Nagypéntek az egyetlen nap, amikor se újságot, se semmi mást nem lehet vásárolni. A legtöbb család templomba megy Nagypénteken és szombaton.
Habár a nyúl szerves részét képezi a húsvétnak, Ausztráliában mégsem tartják ezt a szokást, mert ott a nyulak a gazdasági problémát jelképezik. A legtöbb államban hivatalosan csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkezhetnek az állattal.
Ausztráliában ezért az őshonos erszényes nyúl, a Bilby vette át a házinyúl szerepét, így a csokinyuszin is ennek az állatnak a képe látható. A távoli ország legnagyobb húsvéti attrakciója a Sydneyben megrendezett királyi húsvéti show, amin az ország legjobb terményei, és tenyésztett állatai szállnak versenybe.
A húsvét már több mint egy vallási ünnep, mert a legtöbben néphagyománynak tartják, amit meg akarnak őrizni, valamint sokan tökéletes alkalomnak tartják, hogy összejöhessenek a rokonaikkal, barátaikkal.
Kellemes húsvéti ünnepeket!
(Forrás: jazzy.hu)
Hozzászólások