Kiszűri a jósálmokat az álomfogó
Fennakadnak a rémálmok, és csak a jók jutnak el hozzánk az álomfogó segítségével.
Lépten-nyomon találkozhatunk a boltokban álomfogókkal, amikről nagyon kevesen tudják, hogy valójában mire is valók ezek az ősi tárgyak, amelyek a pókhálót szimbolizálják.
Az álomfogó eredete az amerikai őslakosokig vezethető vissza. Régen ezeket a gyermekek bölcsője fölé függesztették, hogy elkapjanak és foglyul tartsanak minden gonoszt, ahogy azt a pókháló is teszi a léggyel.
Az eredeti álomfogók fa karikából készültek, aminek kilenc centiméter volt az átmérője. A benne található hálót vörös pamutszállal fűzték, amelyet vérpipaccsal és vad szilva belső kérgével színeztek.
Hamarosan az Ojibwe törzs változtatott az álomfogón, és már egyszerűbb sötétvörös fonálra cserélték le az eredetit. A szimbólum a Pawnee törzsnél is megjelent, de ők a Pók Asszonyt jelképezték vele, aki a bölényeket irányította.
Az Ojibwe ősi történetei szerint az álomfogók a következőképpen jöttek létre.
Régen, az Ojibwe nemzet ősi világában, a törzsek egy pont körül helyezkedtek el, amit ma Teknős Szigetnek hívunk. A legendák szerint a Pók Asszony hozta el a Napot az embereknek.
A Pók Asszony a hiedelem szerint, a mai napig megépíti különleges lakhelyét hajnalhasadás előtt, s ha mi is felkelünk, akkor tanúi lehetünk, hogy hogyan kapja el a napfelkeltét.
A legendából kiderül, hogy a Pók Asszony számára fontosak a gyermekek, és az emberiség.
Amikor az Ojibwe törzs szétvált Észak-Amerika négy sarkában, hogy ezzel teljesüljön a próféciájuk, annyira messzire kerültek egymástól, hogy a Pók Asszonynak nehéz volt megtennie a távolságokat, ezért az anyák, nagymamák átvették a hálók szövésének feladatát.
Ők somfából és növényekből készült fonalat használtak az álomfogók elkészítésekor, hogy azzal védjék meg a gyermekeiket a gonosztól.
Az álomfogó arra hívatott, hogy minden rossz álmot kiszűrjön, és a jókat engedi csak belépni az elménkbe. Az álomfogó közepén mindig van egy lyuk. Ez arra szolgál, hogy ott jussanak át a jó álmok.
Az álomfogókra tollakat is tesznek, és a közepéből is kiindul általában egy darab. Ezek a levegőt, légzést szimbolizálják. Régen azért használták ezt, hogy a babák lássák, ahogy a levegő mozgatja a tollakat, és ezzel megtanulják, hogy milyen fontos a levegő.
A tollak származhatnak bármilyen madártól, de a legjobb, ha bagoly vagy sas tollat teszünk az álomfogóra. A bagoly ugyanis a bölcsességet, míg a sas a bátorságot jelenti.
Amikor a tollakat már nehéz volt beszerezni, mivel más kultúrák lemészárolták a madarakat, az Ojibwe törzs négy kővel kezdte helyettesíteni a tollakat, hogy ezzel jelképezzék a négy irányt.
A legtöbb álomfogó karikáját somból és pamutból készítik a gyerekeknek, de ezek legtöbbször kiszáradnak és a háló összehúzza az álomfogót, ami azt jelképezi, hogy a fiatalság mulandó.
A felnőtteknek készült álomfogók leginkább könnycsepp vagy hótaposó alakúra készülnek.
Egy másik legenda szerint az álomfogókat azért készítették az indián varázslók, hogy kiszűrjék a jósálmokat. Ehhez megfelelő anyagba kellett mártani az álomfogót, például sóba, homokba, vízbe, de akár vérbe is.
Itt a tollak nem a levegő szimbolizálásra szolgáltak, hanem arra, hogy az álmok a tollakon keresztül jussanak el az alvó fejébe.
A legenda szerint, ha álomfogót készítünk, akkor azt csak tiszta gondolatokkal, és békés lélekkel szabad csinálni, mert amilyen energiával dolgozunk, olyan fog uralkodni az elkészült álomfogóban.
Az álomfogót elkészíthetjük mi magunk is, de akár boltban is megvásárolhatjuk, viszont mint minden mágikus tárgynál, úgy ennél is fontos a beavatás, felszentelés, amit ősi indián hagyomány szerint kell elvégezni!
Ehhez szükség lesz a természetből egy csigaházra, madártollra, vagy termésre, ami megszólít minket. Ez lesz a személyes tárgyunk. Ez után teliholdkor vagy fogyó holdkor egy cérnaszállal függesszük fel az álomfogó legalsó eleméhez, hogy hozzánk vezesse az álmokat.
Ha ezzel elkészültünk, akkor sóval hintsük be fentről lefelé, és végül akasszuk az álomfogót az ágyunk fölé.
A többi már az álomfogó dolga.
Lépten-nyomon találkozhatunk a boltokban álomfogókkal, amikről nagyon kevesen tudják, hogy valójában mire is valók ezek az ősi tárgyak, amelyek a pókhálót szimbolizálják.
Az álomfogó eredete az amerikai őslakosokig vezethető vissza. Régen ezeket a gyermekek bölcsője fölé függesztették, hogy elkapjanak és foglyul tartsanak minden gonoszt, ahogy azt a pókháló is teszi a léggyel.
Az eredeti álomfogók fa karikából készültek, aminek kilenc centiméter volt az átmérője. A benne található hálót vörös pamutszállal fűzték, amelyet vérpipaccsal és vad szilva belső kérgével színeztek.
Hamarosan az Ojibwe törzs változtatott az álomfogón, és már egyszerűbb sötétvörös fonálra cserélték le az eredetit. A szimbólum a Pawnee törzsnél is megjelent, de ők a Pók Asszonyt jelképezték vele, aki a bölényeket irányította.
Az Ojibwe ősi történetei szerint az álomfogók a következőképpen jöttek létre.
Régen, az Ojibwe nemzet ősi világában, a törzsek egy pont körül helyezkedtek el, amit ma Teknős Szigetnek hívunk. A legendák szerint a Pók Asszony hozta el a Napot az embereknek.
A Pók Asszony a hiedelem szerint, a mai napig megépíti különleges lakhelyét hajnalhasadás előtt, s ha mi is felkelünk, akkor tanúi lehetünk, hogy hogyan kapja el a napfelkeltét.
A legendából kiderül, hogy a Pók Asszony számára fontosak a gyermekek, és az emberiség.
Amikor az Ojibwe törzs szétvált Észak-Amerika négy sarkában, hogy ezzel teljesüljön a próféciájuk, annyira messzire kerültek egymástól, hogy a Pók Asszonynak nehéz volt megtennie a távolságokat, ezért az anyák, nagymamák átvették a hálók szövésének feladatát.
Ők somfából és növényekből készült fonalat használtak az álomfogók elkészítésekor, hogy azzal védjék meg a gyermekeiket a gonosztól.
Az álomfogó arra hívatott, hogy minden rossz álmot kiszűrjön, és a jókat engedi csak belépni az elménkbe. Az álomfogó közepén mindig van egy lyuk. Ez arra szolgál, hogy ott jussanak át a jó álmok.
Az álomfogókra tollakat is tesznek, és a közepéből is kiindul általában egy darab. Ezek a levegőt, légzést szimbolizálják. Régen azért használták ezt, hogy a babák lássák, ahogy a levegő mozgatja a tollakat, és ezzel megtanulják, hogy milyen fontos a levegő.
A tollak származhatnak bármilyen madártól, de a legjobb, ha bagoly vagy sas tollat teszünk az álomfogóra. A bagoly ugyanis a bölcsességet, míg a sas a bátorságot jelenti.
Amikor a tollakat már nehéz volt beszerezni, mivel más kultúrák lemészárolták a madarakat, az Ojibwe törzs négy kővel kezdte helyettesíteni a tollakat, hogy ezzel jelképezzék a négy irányt.
A legtöbb álomfogó karikáját somból és pamutból készítik a gyerekeknek, de ezek legtöbbször kiszáradnak és a háló összehúzza az álomfogót, ami azt jelképezi, hogy a fiatalság mulandó.
A felnőtteknek készült álomfogók leginkább könnycsepp vagy hótaposó alakúra készülnek.
Egy másik legenda szerint az álomfogókat azért készítették az indián varázslók, hogy kiszűrjék a jósálmokat. Ehhez megfelelő anyagba kellett mártani az álomfogót, például sóba, homokba, vízbe, de akár vérbe is.
Itt a tollak nem a levegő szimbolizálásra szolgáltak, hanem arra, hogy az álmok a tollakon keresztül jussanak el az alvó fejébe.
A legenda szerint, ha álomfogót készítünk, akkor azt csak tiszta gondolatokkal, és békés lélekkel szabad csinálni, mert amilyen energiával dolgozunk, olyan fog uralkodni az elkészült álomfogóban.
Az álomfogót elkészíthetjük mi magunk is, de akár boltban is megvásárolhatjuk, viszont mint minden mágikus tárgynál, úgy ennél is fontos a beavatás, felszentelés, amit ősi indián hagyomány szerint kell elvégezni!
Ehhez szükség lesz a természetből egy csigaházra, madártollra, vagy termésre, ami megszólít minket. Ez lesz a személyes tárgyunk. Ez után teliholdkor vagy fogyó holdkor egy cérnaszállal függesszük fel az álomfogó legalsó eleméhez, hogy hozzánk vezesse az álmokat.
Ha ezzel elkészültünk, akkor sóval hintsük be fentről lefelé, és végül akasszuk az álomfogót az ágyunk fölé.
A többi már az álomfogó dolga.
Hozzászólások