Luca napi szokások
A magyar hagyományok nem szentként kezelik Lucát, aki a középkorban a legkedveltebb szentek közé tartozott.
Ma van december 13-a, ami amellett, hogy péntek 13, még Luca napja is, akinek a neve latinul fényhozót jelent. Még mielőtt elterjedt volna a Gergely-naptár, ez a nap volt a téli napforduló, a világosság kezdete, és az év legrövidebb napja, leghosszabb éjszakája, tehát a gonosz járó nap.
A hagyományok szerint, ezen a napon védekezni kell a boszorkányok rontása ellen, valamint a gonosz hatalmának megtörésére irányuló varázslatoknak is ma jött el az ideje.
Némely területen ezért fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, míg mások az állatok fejét kenték be vele, és hamut szórtak az istállók elé. Lefekvés előtt, pedig az emberek ettek egy kis fokhagymát.
A középkorban Lúcia a legkedveltebb szent volt, akinek a történtéből rengeteg író és költő merített ihletet. Hozzá imádkoztak oltalomért a vakok, a szembetegek, a földművesek, a kézművesek, a varrónők, a párnakészítők, és a nyergesek is.
Hogy ki volt valójában Luca, arról eltérőek a vélemények. Egyesek szerint boszorkány, mások szerint egy szűz nő. A magyar hit szerint Luca egyáltalán nem hasonlít Szent Lúciára, mert a magyar hagyományok szerint, ő egy kísértetszerű, kitalált lény, akinek a külseje egy ronda öregasszony, vagy fehér leples alak. A lányok ezért is burkolják magukat fehér lepedőbe Lucázáskor.
A magyar hagyományok szerint Luca büntető, rontást hozó lény, akinek a napjához olyan tilalmak tartóznak, mint az, hogy ezen a napon nem szabad fonni, kenyeret sütni, mert akkor Luca megbüntet. Kölcsön se szabad adni, mert a boszorkány megtartja az elvitt dolgokat.
Csongrád megyében él egy legenda, amely szerint az egyik asszony nem törődött Luca napjával, és kenyeret sütött a fűtött kemencébe. A nő szomszédja átment hozzá figyelmeztetni, hogy ennek nem lesz jó vége, de a kenyeret sütő asszony azzal érvelt, hogy kihűl a kenyere, mire Luca odaérne. Tévedett, mert a kenyér átváltozott kővé, amit kivittek a csongrádi útra.
Luca napja, a gonosz járás napja is, ezért ezen a napon a boszorkányok, a gonosz lelkek, és a bűbájosok nyugodtan és szabadon tevékenykednek az idők kezdette óta. Ezt a szabadságot a legendák szerint arra használják, hogy rontást küldjenek az emberekre és az állatokra.
Luca napján a seprűre is vigyázni kell, mert a boszorkányok ellopják, hogy azon repüljenek el a boszorkányszombati gyűlésre, amit állítólag a Gellérthegyen tartottak.
Ez a nap alkalmas arra, hogy az emberek elkezdjenek készülődni a karácsonyi boszorkány leleplezésre, azaz most kell nekiállni elkészíteni a Lucaszéket, amire majd a karácsonyesti szentmisén rááll a készítő, és onnan meglátja a boszorkányokat, akiknek olyankor szarv van a fejükön, és lángokat lövellnek.
A Lucaszékkel azonban nem veszélytelen a boszorkányvadászat, mert a néphit szerint a széken ágaskodó nyomába eredtek a boszorkányok. Annak érdekében, hogy ezt elkerülje a szék tulajdonosa, muszáj gondoskodnia arról, hogy legyen nála mák, mert azt kell hátra szórni, ha majdnem beérték a boszorkányok, akik felszedegetik a mákot. Ennyi idő elég is arra, hogy az illető hazaérjen, elégesse a lucaszéket, és a seprűket keresztbe kitegye az ajtó elé.
Fontos tudni, hogy Luca székét nem lehet akárhogy elkészíteni, mert akkor nem lesz hatékony. Az előírásban például meghatározták, hogy hányféle fából kell elkészíteni. Pereszlényben kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, és rózsafa kell a székhez.
Luca napján a karácsonyi készülődés is kezdetét veszi a falukban. Régen ezen a napon vitték be meleg helyre a termőmagot, hogy karácsonyra kizöldelljen, ugyanis akkor még nem volt divat a karácsonyfa állítás.
Az úgynevezett luca-búzát is ezen a napon tették bele egy pohárba, cserépbe, vagy tányérba a nők, hogy az mágikus erejű legyen. Ehhez naponta kellett locsolni, hogy karácsonyra kizöldelljen. Ez után az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek.
A luca-búza jó ellenszer volt a tojás, és a tejrontás ellen is. A lányok pedig a mosdóvízbe rakták, mert hittek benne, hogy attól szebbek lesznek. Máshol inkább azt várták, hogy a szemük ne fájjon.
Ez a nap tökéletes a termékenységvarázslásra. A régi időkben elsősorban a férfiakat várták reggelre, hogy a tyúkok jobban tojjanak. Nem volt szabad varrni, mert akkor a háziasszony bevarrta a tyúkok fenekét.
Szlavóniában a nők háromszor ráültek a küszöbre, hogy jobban tojjanak a tyúkok, valamint a gazdagság érdekében olyan pogácsát sütöttek, amibe pénzt tettek. Aki a pénzes pogácsát vette el, annak sok pénze és nagy szerencséje volt egész évben.
Luca napjának a legnépszerűbb varázslatát a lányok csinálták, akik a leendő férjüket jövendölték meg. A vízbe öntött ólom a férj foglalkozását, a gombócokba főzött cetlik pedig a nevét árulta el.
A lányok azt is kiderítették ilyenkor, hogy még hány évet kell várniuk az esküvőig. Ehhez csak annyit kellett tenniük, hogy kimentek a disznóólhoz, abba jól belerúgtak, majd megszámolták, hogy hányat röffentet az állat.
Az időjárást is meglehetett jósolni Luca napján. Ehhez a hagymakalendáriumot használták. A hagymát tizenkét héjra bontották, és sót szórtak rá. Amelyik hagymahéj nedves lett, az a hónap lesz esős a következő évben.
Természetesen már a múltban is voltak olyanok, akik nem elégedtek meg a jóslással, hanem megpróbálták befolyásolni a jövőt. Ez volt a Lucázás szokása. A lányok fehér leplet vettek fel, és jókívánságokkal a tyúkokra akartak hatni, hogy jobban tojjanak.
Más helyeken a gyerekeket ijesztgették. A legények pedig a lányos házakat járták, ahol ilyen, és ehhez hasonló mondókákat mondtak tojásért cserébe:
"Heverő legyen a tyúkjok, lúdjok
bornyazzon meg a tehenjek,
csikozzon meg a lovok,
fiazzon meg az asszonyok,
vas legyen fazekok,
cin legyen tányérjok!
A lánnak szép mátkát,
A leginnek azon szerint,
Dicsértessék az UrJézus."
Luca napján a lányoknak és az asszonyoknak tilos dolgozni! Amelyik hölgy mosni, varrni, szőni, fonni mer, azt Luca kegyetlenül megbünteti. Nem egy történet szól arról, hogy Luca büntetésből a fonó asszonyokhoz vágta az orsót, kóccá változtatta a fonalakat, és bevarrta a tyúkok fenekét.
Az alakoskodás is szokás a mai napon. Ez azt jelenti, hogy a Luca-alakoskodó fehér leplet hord, az arca elé, vagy a fejére pedig szitát tesz, s így ellenőrzi a fiatalokat, akik, ha lustálkodnak, akkor büntetésből megszégyeníti őket.
(mikulasfalva.com)
Ma van december 13-a, ami amellett, hogy péntek 13, még Luca napja is, akinek a neve latinul fényhozót jelent. Még mielőtt elterjedt volna a Gergely-naptár, ez a nap volt a téli napforduló, a világosság kezdete, és az év legrövidebb napja, leghosszabb éjszakája, tehát a gonosz járó nap.
A hagyományok szerint, ezen a napon védekezni kell a boszorkányok rontása ellen, valamint a gonosz hatalmának megtörésére irányuló varázslatoknak is ma jött el az ideje.
Némely területen ezért fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, míg mások az állatok fejét kenték be vele, és hamut szórtak az istállók elé. Lefekvés előtt, pedig az emberek ettek egy kis fokhagymát.
A középkorban Lúcia a legkedveltebb szent volt, akinek a történtéből rengeteg író és költő merített ihletet. Hozzá imádkoztak oltalomért a vakok, a szembetegek, a földművesek, a kézművesek, a varrónők, a párnakészítők, és a nyergesek is.
Hogy ki volt valójában Luca, arról eltérőek a vélemények. Egyesek szerint boszorkány, mások szerint egy szűz nő. A magyar hit szerint Luca egyáltalán nem hasonlít Szent Lúciára, mert a magyar hagyományok szerint, ő egy kísértetszerű, kitalált lény, akinek a külseje egy ronda öregasszony, vagy fehér leples alak. A lányok ezért is burkolják magukat fehér lepedőbe Lucázáskor.
A magyar hagyományok szerint Luca büntető, rontást hozó lény, akinek a napjához olyan tilalmak tartóznak, mint az, hogy ezen a napon nem szabad fonni, kenyeret sütni, mert akkor Luca megbüntet. Kölcsön se szabad adni, mert a boszorkány megtartja az elvitt dolgokat.
Csongrád megyében él egy legenda, amely szerint az egyik asszony nem törődött Luca napjával, és kenyeret sütött a fűtött kemencébe. A nő szomszédja átment hozzá figyelmeztetni, hogy ennek nem lesz jó vége, de a kenyeret sütő asszony azzal érvelt, hogy kihűl a kenyere, mire Luca odaérne. Tévedett, mert a kenyér átváltozott kővé, amit kivittek a csongrádi útra.
Luca napja, a gonosz járás napja is, ezért ezen a napon a boszorkányok, a gonosz lelkek, és a bűbájosok nyugodtan és szabadon tevékenykednek az idők kezdette óta. Ezt a szabadságot a legendák szerint arra használják, hogy rontást küldjenek az emberekre és az állatokra.
Luca napján a seprűre is vigyázni kell, mert a boszorkányok ellopják, hogy azon repüljenek el a boszorkányszombati gyűlésre, amit állítólag a Gellérthegyen tartottak.Ez a nap alkalmas arra, hogy az emberek elkezdjenek készülődni a karácsonyi boszorkány leleplezésre, azaz most kell nekiállni elkészíteni a Lucaszéket, amire majd a karácsonyesti szentmisén rááll a készítő, és onnan meglátja a boszorkányokat, akiknek olyankor szarv van a fejükön, és lángokat lövellnek.
A Lucaszékkel azonban nem veszélytelen a boszorkányvadászat, mert a néphit szerint a széken ágaskodó nyomába eredtek a boszorkányok. Annak érdekében, hogy ezt elkerülje a szék tulajdonosa, muszáj gondoskodnia arról, hogy legyen nála mák, mert azt kell hátra szórni, ha majdnem beérték a boszorkányok, akik felszedegetik a mákot. Ennyi idő elég is arra, hogy az illető hazaérjen, elégesse a lucaszéket, és a seprűket keresztbe kitegye az ajtó elé.
Fontos tudni, hogy Luca székét nem lehet akárhogy elkészíteni, mert akkor nem lesz hatékony. Az előírásban például meghatározták, hogy hányféle fából kell elkészíteni. Pereszlényben kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, és rózsafa kell a székhez.
Luca napján a karácsonyi készülődés is kezdetét veszi a falukban. Régen ezen a napon vitték be meleg helyre a termőmagot, hogy karácsonyra kizöldelljen, ugyanis akkor még nem volt divat a karácsonyfa állítás.
Az úgynevezett luca-búzát is ezen a napon tették bele egy pohárba, cserépbe, vagy tányérba a nők, hogy az mágikus erejű legyen. Ehhez naponta kellett locsolni, hogy karácsonyra kizöldelljen. Ez után az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek.
A luca-búza jó ellenszer volt a tojás, és a tejrontás ellen is. A lányok pedig a mosdóvízbe rakták, mert hittek benne, hogy attól szebbek lesznek. Máshol inkább azt várták, hogy a szemük ne fájjon.Ez a nap tökéletes a termékenységvarázslásra. A régi időkben elsősorban a férfiakat várták reggelre, hogy a tyúkok jobban tojjanak. Nem volt szabad varrni, mert akkor a háziasszony bevarrta a tyúkok fenekét.
Szlavóniában a nők háromszor ráültek a küszöbre, hogy jobban tojjanak a tyúkok, valamint a gazdagság érdekében olyan pogácsát sütöttek, amibe pénzt tettek. Aki a pénzes pogácsát vette el, annak sok pénze és nagy szerencséje volt egész évben.
Luca napjának a legnépszerűbb varázslatát a lányok csinálták, akik a leendő férjüket jövendölték meg. A vízbe öntött ólom a férj foglalkozását, a gombócokba főzött cetlik pedig a nevét árulta el.
A lányok azt is kiderítették ilyenkor, hogy még hány évet kell várniuk az esküvőig. Ehhez csak annyit kellett tenniük, hogy kimentek a disznóólhoz, abba jól belerúgtak, majd megszámolták, hogy hányat röffentet az állat.
Az időjárást is meglehetett jósolni Luca napján. Ehhez a hagymakalendáriumot használták. A hagymát tizenkét héjra bontották, és sót szórtak rá. Amelyik hagymahéj nedves lett, az a hónap lesz esős a következő évben.
Természetesen már a múltban is voltak olyanok, akik nem elégedtek meg a jóslással, hanem megpróbálták befolyásolni a jövőt. Ez volt a Lucázás szokása. A lányok fehér leplet vettek fel, és jókívánságokkal a tyúkokra akartak hatni, hogy jobban tojjanak.
Más helyeken a gyerekeket ijesztgették. A legények pedig a lányos házakat járták, ahol ilyen, és ehhez hasonló mondókákat mondtak tojásért cserébe:"Heverő legyen a tyúkjok, lúdjok
bornyazzon meg a tehenjek,
csikozzon meg a lovok,
fiazzon meg az asszonyok,
vas legyen fazekok,
cin legyen tányérjok!
A lánnak szép mátkát,
A leginnek azon szerint,
Dicsértessék az UrJézus."
Luca napján a lányoknak és az asszonyoknak tilos dolgozni! Amelyik hölgy mosni, varrni, szőni, fonni mer, azt Luca kegyetlenül megbünteti. Nem egy történet szól arról, hogy Luca büntetésből a fonó asszonyokhoz vágta az orsót, kóccá változtatta a fonalakat, és bevarrta a tyúkok fenekét.
Az alakoskodás is szokás a mai napon. Ez azt jelenti, hogy a Luca-alakoskodó fehér leplet hord, az arca elé, vagy a fejére pedig szitát tesz, s így ellenőrzi a fiatalokat, akik, ha lustálkodnak, akkor büntetésből megszégyeníti őket.
(mikulasfalva.com)
Hozzászólások