Misztikus számok a Bibliában
Titkos jóslással, kódokkal, rejtélyes számjegyekkel találkozhatunk a világ legolvasottabb könyvében.
Az inspiráció forrásként szolgáló Szent Bibliát az egész világon forgatják a hívők, akik közül nem mindenki szentel arra figyelmet, hogy milyen sok titkos kód, rejtélyes szám, jóslat szerepel az oldalakon.
A világ legolvasottabb könyvében tíz olyan misztikus számjegy szerepel, amely többször nagy jelentőséget kap, és sokan hisznek abban, hogy ezek megmutatják az emberiség jövőjét.
Egy: Az egységre utal ez a szám, emiatt nem meglepő, hogy egyrészről sokat szerepel a Bibliában, másrészről Istenre utal. Elég csak az „Egy igaz Isten” fogalomra gondolni. Az 1-es számú parancsolat pedig így szól: „Én az Úr vagyok, a te Istened: ne legyenek más isteneid!”
Mózes ötödik könyvének 6:4 részében pedig az áll, hogy: „Halld ó Izráel, az Úr az Isten egy Úr.”
Ez volt a zsidóknak szóló figyelmeztetés arra, hogy jobban teszik, ha nem követik a körülöttük élő civilizációk szokását, tehát csak egy Istenbe higgyenek.
Ugyancsak az 1-es számot kapjuk, ha a számmisztika szabályai szerint, összeadjuk fejezet és a vers számait, tehát: 6:4 = 6 + 4 = 10, 1 + 0 = 1
Ahogy Isten, úgy Sátánból is csak egy van, tehát rá is egységként tekinthetünk, mert teljesen egyedül van az utolsó könyvig. Amikor valaki fizikálisan egyedül van a vadonba, tehát Jézus, Mózes, vagy például Éliás, akkor van a legközelebb az egy Istenhez. Jézus a története végén van teljesen egyedül, ám amikor a tanítványaihoz beszél, akkor azzal nyugtatja őket, hogy soha sem lesz valójában egyedül, mert az Atya vele van.
Három: Természetesen a Szentháromság szimbóluma, a teljesség jelképe, ami a belső szentségre is utal. Jézus a 12 apostola közül hármat szeretett a legjobban. Ők Péter, János és Jakab voltak, ugyanis ők hittek a legjobban Jézusban, nem úgy, mint a másik 9.
Péter, János és Jakab dolga azonban könnyű volt, hiszen szemtanúi voltak a Színeváltozásának, ami egy újabb példa a hármas számra: „Ő hirtelen ott állt fényes fehér öltözetben Mózessel és Éliással.”
Ugyancsak háromszor történt meg az a Bibliában, hogy Isten megszólította Sámuelt, mire az észrevette a hívást, és válaszolt rá, de a Sátán is háromszor próbálta megkísérteni Jézust, míg a Föld megmentése három napig tartott.
A kereszten lévő táblára három nyelven írtak, Jézus három embert (Lázár, egy özvegy fiát és egy Jairus nevű ember lányát) hozott vissza a halálból. Habár a Biblia nem említi, hogy mennyi ostorcsapást kapott Jézus, mégis Mózes törvénye 40-1-et követelt meg.
Anno úgy gondolták, hogy 40 ostorcsapás kell ahhoz, hogy egy ember meghaljon, ezért egyet elvettek, ha pedig a számmisztika szerint megnézzük ezt, akkor a következőt kapjuk: 3 + 9 = 12 = 1 + 2 = 3.
A három a négyzeten 9 – 39 szintén egy szám az Ószövetségben. Habár angyalból milliónyi van, a Bibliában mégis csak hármat neveztek meg. Ők Lucifer, Gábriel és Mihály. Jézus 33 évesen halt meg, háromszor rogyott meg a kereszttel, a nap harmadik órájában feszítették meg, majd kilenc óráig szenvedett, a harmadik napon pedig feltámadt. Jónás három napot töltött egy cet gyomrában.
Négy: Formája és működése szempontjából tekinthetjük a teljesség jelképének a négyest. Erre példa az, amikor a Biblia megemlíti a Föld négy sarkát, ahol négy angyal áll. A 12-es szám sokszor szerepel együtt a 4-es, a 3-as és a 10-es számokkal.
Ezek mindegyike egyfajta befejezésre utal. A 12 izraeli törzsből Jézus vérvonala visszavezethető Júdás törzséig, ami a Biblia szerint a negyedik törzs. A próféták közül is négy a legfőbb. Ők Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel. Mellettük van 12 kis próféta, tehát 4x3, ami az Ószövetség próféciáinak teljességét jelképezi.
Mint tudjuk, az Apokalipszisnek négy lovasa van, ahogy Evangéliumból is ennyi ismert. Ezékiel és Dániel könyvében pedig négy szörny él. A keresztnek négy pontja van, aminek több a jelentősége van, mint hinnénk, ugyanis abba az időben egy egyszerű függőleges oszlop volt, aminek a hivatalos neve szimplex kereszt.
Hat: A hiányosságra utal a hatos szám. A Bibliában a munkanapokból hat van, de valami hiányzik, mert Isten a hetedik napon megpihen, hiszen elvégezte a feladatát. Ám nem ez a legismertebb hatos szám a Bibliában, hiszen mind tudjuk, hogy a 666 a szentségtelenség, a Sátán száma.
A Sátán egészen a Jelenések könyvéig egyedül van. Ő a Szentlélek, és nem Isten ellentéte. A Sátán lelke az, ami két szörnyet, az Antikrisztust (Isten ellentétét) és a Hamis Prófétát (Jézus ellentétét) irányítja.
Mivel mind a két lény tökéletlen, ezért a hatos jelképezi őket. A Szentháromság viszont a 777. Itt meg kell jegyeznünk, hogy King James fordításában 66 könyv szerepel, ami tökéletlen.
Hét: A Biblia a hetes számon keresztül mutatja be a tökéletességet. A 7 és a 14 egymástól elválaszthatatlan. A Jelenések könyvében Istennek hét lelke van, amit hét lámpaoszloppal jelöltek meg. Mózes ötödik könyvében hét gyertya található az Exodusnál, ami Isten hét lelkének helye.
Noé minden tiszta állatfajból hét párat vitt a bárkájára. Isten megparancsolta az izraelitáknak, hogy hét egymást követő napon kerüljék meg Jerikót, majd a hetedik napon még hétszer tegyenek így.
Amikor megírták a Jelenéseket, akkor azt elküldték Kis-Ázsia hét legnagyobb templomába. A csapás hét évig tartott, Jézus négyezer embert táplált, majd a tanítványai hét kosárnyi maradékot szedtek össze.
Jézus hét kenyércipóval és hallal, vagyis 5 kenyérrel és 2 hallal táplálta őket. Isten fiának 37 példázata ismert. Jézus 5 sérülést szerzett a kereszten, két szöget a kezébe, egyet a lábába vertek, valamint töviskoronát kapott, és egy lándzsával szúrták oldalba.
Ha jobban belegondolunk, akkor a sérüléseit inkább hétnek tekinthetjük, hiszen mind a két kezét és a lábát a kereszthez szögelték, ráadásul a lándzsáról és a korbácsütésekről se feledkezzünk el. A lábát külön szögelték a kereszt két oldalára, a sarokcsontokon keresztül.
Tíz: Valaminek a teljességére, összességére utal. A Biblia hemzseg a tízes számtól. A legismertebb a Tízparancsolat, amin kívül még 603, tehát összesen 613, melynek összege 10, parancsolat szerepel a Bibliában.
Tíz nyúlván van a kezünk és a lábunk végén, ezért ugyanúgy a teljességet jelképezi, mint a 4, a 12, a 3 és a 40. Noé volt a tizedik pátriárka az özönvíz előtt. János 3:16 volt a Biblia tézise, ami az Ótestamentum törvényeinek tükörképe, a számjegyek összege pedig tíz.
Isten azt ígéri, hogy akkor nem pusztítja el Szodomát és Gomorrát, ha talál 10 becsületes embert. Jézus 37 csodájának összege is tíz. Az eredeti, görög nyelven írt Biblia néhány változatában tízszer szerepel a beteljesítés szó, minden Evangéliumban. A második parancsolatot 46-szor említi az Ószövetség, ha pedig ezt is összeadjuk, akkor 4 + 6 = 10.
Tizenkettő: A 3, 10 és 40 számokhoz hasonlóan használja a Biblia a 12-es számot. Ez az Isten által létrehozott elrendezésre utal. A legismertebb példa Izrael 12 törzse. János apostol látomásában egy olyan város szerepelt, amelynek tizenkét alapköve volt, rajta a Bárány tizenkét apostolának tizenkét nevével.
Az Új Jeruzsálem fala 144 téglából állt, ami a 12 törzs és a 12 apostol jelképe. A falak alapja 12 drágakőből készült. A város négyszögletű falai 12 ezer stadionnyi hosszúak, és mindegyik oldalára három kaput készítettek gyöngyből, tehát összesen tizenkettőt.
Az Élet Fáján tizenkét fajta gyümölcs található. Dániel próféta könyve tizenkét fejezetből áll. A 12:12 részben pedig az állt, hogy: „Áldott az, aki vár és eléri az 1335 nap végét”, azaz 1 + 3 + 3 + 5 = 12.
Huszonegy: Ábrahámtól Dávidig tizennégy generáció szerepel a Bibliában. Dávidtól a zsidók babiloni kivonulásáig 14, majd onnantól még 14 Jézusig. Ezek a generációk megháromszorozódtak, tehát 3 x 14 = 42, tehát 2 X 21. János Evangéliuma 21 fejezetes.
A Jelenések Könyvében Isten haragjának három rendelkezése van: Először 7 pecsét, utána 7 trombita, majd a harag 7 pohara, tehát 3 x 7 = 21. King James Bibliájában Isten 10875 alkalommal jelenik meg. Ha összeadjuk a számjegyeket, akkor 21-et kapunk.
A Jelenések könyvének 22 fejezete van, de az utolsóban nincs erőszak, mert az mindennek az abszolút következménye, és bemutatja az új élet teljességét Új Jeruzsálemben, a Mennyben, a Földön, valamint megmutatja, hogy Jézus uralkodik a város központjában álló trónon, ahol nincs fájdalom és halál.
Az ez előtti 21 fejezet viszont bemutatja, hogy Isten hogyan büntet a gonosz ellen, valamint azt, hogy a gonosz hogyan pusztul el. Ezt követi az 1-es szám, az új kezdet. A 22. fejezet a 21-es versszakkal ér véget: „Az Urunk kegyelme és Jézus Krisztus legyen veletek, Ámen”.
Huszonkettő: Ez az a szám, amit a Biblia sokkal számtanibb módon alkalmaz, mint a legtöbb számjegyet. Ezt tekinthetjük egy ideális alaknak, például egy körnek. A 22 héttel elosztva közel van a PI értékhez, ami a kör területének és átmérőjének hányadosa.
A Jelenések Könyvének 22 fejezete van, míg a Biblia 22 könyvét három részre oszthatjuk. Az első a Teremtés Könyvétől, Salamon Énekéig tart. A második a Próféták Könyve, a harmadik pedig a rómaiaktól a Jelensége Könyvéig terjed. Az elsőben az Atya, a másodikban a Fiú, majd a harmadikban a Szentlélek jelenik meg.
A héber ábécének 22 betűje van. A Biblia 22. fejezetét a Jelenések zárja. Amennyiben a patriarchák kora meg van adva a Bibliában, akkor Ábrahám időszámításunk előtt 2167 született. Az emberiség történetében 22 név szerepe Ádámtól Jákobig. Jeroboám 22 évig uralkodott.
Innentől Jézus halála az időszámításunk utáni 33-ban következett be, tehát 2200 a kapott szám. A 22. zsoltárt a kereszten haldokló Jézus idézete nyitja: „Én istenem, én istenem, miért hagytál el engem?”
Negyven: A Bibliában legtöbbször az ítélet vagy a büntetés kapcsolódik a negyvenes számhoz, ami a teljességet, vagy a befejezést fejezi ki a könyvben. A 40-es szám összesen 146 alkalommal jelenik meg.
A negyven egy hagyományos héber szám, ami azt jelenti, hogy a nehéz időkben mennyire képes kiállni az ember a próbákat. A zsidók 400 évig voltak az egyiptomi fáraók rabszolgái. Isten akarta tőlük azt, hogy vándoroljanak a bűn vadonjában, a sínai félszigeten 40 évig, hogy ez legyen a büntetésük azért, mert makacsul ragaszkodtak a hitükhöz. A „sin” angolul bűnt jelent, de itt nem a bűnösségre utal, hanem Sinai, sumér holdisten héber nevére.
Mózes 120 éves volt, amikor meghalt. Ha ezt a számot hárommal elosztjuk, akkor negyvenet kapunk. Ugyancsak Mózeshez kapcsolódik egy másik negyvenes szám, mivel ennyi napot és estét töltött a Sínai Hegyen, ahol megkapta Istentől a két kőtáblára írt törvényeket.
Amikor a nép látta, hogy Mózes késlekedik lemenni a hegyről, Istenről képmást, aranyborjút, készíttet magának Áronnal, hogy így imádja az egyiptomi szolgaságból magszabadító Istenét. Jahve a hegyen szólt Mózesnak, hogy a nép kezd elpártolni. Éliás 300 évvel később, 40 napot töltött a hegyen, hogy így tisztelje Istent.
A 40 napra és 40 éjszakára további utalások találhatóak a Bibliában. Ezek közül a legismertebb, hogy 40 nap és éjjel esett az eső, Noé Özönvize idején, amikor az egész világon árvíz volt, majd 375 napig tartott, amíg a víz leapadt.
Jézus 40 napja volt a vadonban, amikor a Sátán meg akarta kísérteni. 40 nappal a feltámadása után jelent meg a Földön az Apostolok előtt, akiket a mennybemenettel előtt tanított. Amikor ez megtörtént, akkor 120, tehát 40 x 3 keresztény volt a Földön. Miután Jézus felment a mennybe, 40 év telt el mire a rómaiak lerombolták Jeruzsálemet.
(Forrás: noiportal.hu)
Az inspiráció forrásként szolgáló Szent Bibliát az egész világon forgatják a hívők, akik közül nem mindenki szentel arra figyelmet, hogy milyen sok titkos kód, rejtélyes szám, jóslat szerepel az oldalakon.A világ legolvasottabb könyvében tíz olyan misztikus számjegy szerepel, amely többször nagy jelentőséget kap, és sokan hisznek abban, hogy ezek megmutatják az emberiség jövőjét.
Egy: Az egységre utal ez a szám, emiatt nem meglepő, hogy egyrészről sokat szerepel a Bibliában, másrészről Istenre utal. Elég csak az „Egy igaz Isten” fogalomra gondolni. Az 1-es számú parancsolat pedig így szól: „Én az Úr vagyok, a te Istened: ne legyenek más isteneid!”
Mózes ötödik könyvének 6:4 részében pedig az áll, hogy: „Halld ó Izráel, az Úr az Isten egy Úr.”
Ez volt a zsidóknak szóló figyelmeztetés arra, hogy jobban teszik, ha nem követik a körülöttük élő civilizációk szokását, tehát csak egy Istenbe higgyenek.
Ugyancsak az 1-es számot kapjuk, ha a számmisztika szabályai szerint, összeadjuk fejezet és a vers számait, tehát: 6:4 = 6 + 4 = 10, 1 + 0 = 1
Ahogy Isten, úgy Sátánból is csak egy van, tehát rá is egységként tekinthetünk, mert teljesen egyedül van az utolsó könyvig. Amikor valaki fizikálisan egyedül van a vadonba, tehát Jézus, Mózes, vagy például Éliás, akkor van a legközelebb az egy Istenhez. Jézus a története végén van teljesen egyedül, ám amikor a tanítványaihoz beszél, akkor azzal nyugtatja őket, hogy soha sem lesz valójában egyedül, mert az Atya vele van.
Három: Természetesen a Szentháromság szimbóluma, a teljesség jelképe, ami a belső szentségre is utal. Jézus a 12 apostola közül hármat szeretett a legjobban. Ők Péter, János és Jakab voltak, ugyanis ők hittek a legjobban Jézusban, nem úgy, mint a másik 9.Péter, János és Jakab dolga azonban könnyű volt, hiszen szemtanúi voltak a Színeváltozásának, ami egy újabb példa a hármas számra: „Ő hirtelen ott állt fényes fehér öltözetben Mózessel és Éliással.”
Ugyancsak háromszor történt meg az a Bibliában, hogy Isten megszólította Sámuelt, mire az észrevette a hívást, és válaszolt rá, de a Sátán is háromszor próbálta megkísérteni Jézust, míg a Föld megmentése három napig tartott.
A kereszten lévő táblára három nyelven írtak, Jézus három embert (Lázár, egy özvegy fiát és egy Jairus nevű ember lányát) hozott vissza a halálból. Habár a Biblia nem említi, hogy mennyi ostorcsapást kapott Jézus, mégis Mózes törvénye 40-1-et követelt meg.
Anno úgy gondolták, hogy 40 ostorcsapás kell ahhoz, hogy egy ember meghaljon, ezért egyet elvettek, ha pedig a számmisztika szerint megnézzük ezt, akkor a következőt kapjuk: 3 + 9 = 12 = 1 + 2 = 3.
A három a négyzeten 9 – 39 szintén egy szám az Ószövetségben. Habár angyalból milliónyi van, a Bibliában mégis csak hármat neveztek meg. Ők Lucifer, Gábriel és Mihály. Jézus 33 évesen halt meg, háromszor rogyott meg a kereszttel, a nap harmadik órájában feszítették meg, majd kilenc óráig szenvedett, a harmadik napon pedig feltámadt. Jónás három napot töltött egy cet gyomrában.
Négy: Formája és működése szempontjából tekinthetjük a teljesség jelképének a négyest. Erre példa az, amikor a Biblia megemlíti a Föld négy sarkát, ahol négy angyal áll. A 12-es szám sokszor szerepel együtt a 4-es, a 3-as és a 10-es számokkal.
Ezek mindegyike egyfajta befejezésre utal. A 12 izraeli törzsből Jézus vérvonala visszavezethető Júdás törzséig, ami a Biblia szerint a negyedik törzs. A próféták közül is négy a legfőbb. Ők Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel. Mellettük van 12 kis próféta, tehát 4x3, ami az Ószövetség próféciáinak teljességét jelképezi.
Mint tudjuk, az Apokalipszisnek négy lovasa van, ahogy Evangéliumból is ennyi ismert. Ezékiel és Dániel könyvében pedig négy szörny él. A keresztnek négy pontja van, aminek több a jelentősége van, mint hinnénk, ugyanis abba az időben egy egyszerű függőleges oszlop volt, aminek a hivatalos neve szimplex kereszt.
Hat: A hiányosságra utal a hatos szám. A Bibliában a munkanapokból hat van, de valami hiányzik, mert Isten a hetedik napon megpihen, hiszen elvégezte a feladatát. Ám nem ez a legismertebb hatos szám a Bibliában, hiszen mind tudjuk, hogy a 666 a szentségtelenség, a Sátán száma.A Sátán egészen a Jelenések könyvéig egyedül van. Ő a Szentlélek, és nem Isten ellentéte. A Sátán lelke az, ami két szörnyet, az Antikrisztust (Isten ellentétét) és a Hamis Prófétát (Jézus ellentétét) irányítja.
Mivel mind a két lény tökéletlen, ezért a hatos jelképezi őket. A Szentháromság viszont a 777. Itt meg kell jegyeznünk, hogy King James fordításában 66 könyv szerepel, ami tökéletlen.
Hét: A Biblia a hetes számon keresztül mutatja be a tökéletességet. A 7 és a 14 egymástól elválaszthatatlan. A Jelenések könyvében Istennek hét lelke van, amit hét lámpaoszloppal jelöltek meg. Mózes ötödik könyvében hét gyertya található az Exodusnál, ami Isten hét lelkének helye.
Noé minden tiszta állatfajból hét párat vitt a bárkájára. Isten megparancsolta az izraelitáknak, hogy hét egymást követő napon kerüljék meg Jerikót, majd a hetedik napon még hétszer tegyenek így.
Amikor megírták a Jelenéseket, akkor azt elküldték Kis-Ázsia hét legnagyobb templomába. A csapás hét évig tartott, Jézus négyezer embert táplált, majd a tanítványai hét kosárnyi maradékot szedtek össze.
Jézus hét kenyércipóval és hallal, vagyis 5 kenyérrel és 2 hallal táplálta őket. Isten fiának 37 példázata ismert. Jézus 5 sérülést szerzett a kereszten, két szöget a kezébe, egyet a lábába vertek, valamint töviskoronát kapott, és egy lándzsával szúrták oldalba.
Ha jobban belegondolunk, akkor a sérüléseit inkább hétnek tekinthetjük, hiszen mind a két kezét és a lábát a kereszthez szögelték, ráadásul a lándzsáról és a korbácsütésekről se feledkezzünk el. A lábát külön szögelték a kereszt két oldalára, a sarokcsontokon keresztül.
Tíz: Valaminek a teljességére, összességére utal. A Biblia hemzseg a tízes számtól. A legismertebb a Tízparancsolat, amin kívül még 603, tehát összesen 613, melynek összege 10, parancsolat szerepel a Bibliában.Tíz nyúlván van a kezünk és a lábunk végén, ezért ugyanúgy a teljességet jelképezi, mint a 4, a 12, a 3 és a 40. Noé volt a tizedik pátriárka az özönvíz előtt. János 3:16 volt a Biblia tézise, ami az Ótestamentum törvényeinek tükörképe, a számjegyek összege pedig tíz.
Isten azt ígéri, hogy akkor nem pusztítja el Szodomát és Gomorrát, ha talál 10 becsületes embert. Jézus 37 csodájának összege is tíz. Az eredeti, görög nyelven írt Biblia néhány változatában tízszer szerepel a beteljesítés szó, minden Evangéliumban. A második parancsolatot 46-szor említi az Ószövetség, ha pedig ezt is összeadjuk, akkor 4 + 6 = 10.
Tizenkettő: A 3, 10 és 40 számokhoz hasonlóan használja a Biblia a 12-es számot. Ez az Isten által létrehozott elrendezésre utal. A legismertebb példa Izrael 12 törzse. János apostol látomásában egy olyan város szerepelt, amelynek tizenkét alapköve volt, rajta a Bárány tizenkét apostolának tizenkét nevével.
Az Új Jeruzsálem fala 144 téglából állt, ami a 12 törzs és a 12 apostol jelképe. A falak alapja 12 drágakőből készült. A város négyszögletű falai 12 ezer stadionnyi hosszúak, és mindegyik oldalára három kaput készítettek gyöngyből, tehát összesen tizenkettőt.
Az Élet Fáján tizenkét fajta gyümölcs található. Dániel próféta könyve tizenkét fejezetből áll. A 12:12 részben pedig az állt, hogy: „Áldott az, aki vár és eléri az 1335 nap végét”, azaz 1 + 3 + 3 + 5 = 12.
Huszonegy: Ábrahámtól Dávidig tizennégy generáció szerepel a Bibliában. Dávidtól a zsidók babiloni kivonulásáig 14, majd onnantól még 14 Jézusig. Ezek a generációk megháromszorozódtak, tehát 3 x 14 = 42, tehát 2 X 21. János Evangéliuma 21 fejezetes.
A Jelenések Könyvében Isten haragjának három rendelkezése van: Először 7 pecsét, utána 7 trombita, majd a harag 7 pohara, tehát 3 x 7 = 21. King James Bibliájában Isten 10875 alkalommal jelenik meg. Ha összeadjuk a számjegyeket, akkor 21-et kapunk.
A Jelenések könyvének 22 fejezete van, de az utolsóban nincs erőszak, mert az mindennek az abszolút következménye, és bemutatja az új élet teljességét Új Jeruzsálemben, a Mennyben, a Földön, valamint megmutatja, hogy Jézus uralkodik a város központjában álló trónon, ahol nincs fájdalom és halál.
Az ez előtti 21 fejezet viszont bemutatja, hogy Isten hogyan büntet a gonosz ellen, valamint azt, hogy a gonosz hogyan pusztul el. Ezt követi az 1-es szám, az új kezdet. A 22. fejezet a 21-es versszakkal ér véget: „Az Urunk kegyelme és Jézus Krisztus legyen veletek, Ámen”.
Huszonkettő: Ez az a szám, amit a Biblia sokkal számtanibb módon alkalmaz, mint a legtöbb számjegyet. Ezt tekinthetjük egy ideális alaknak, például egy körnek. A 22 héttel elosztva közel van a PI értékhez, ami a kör területének és átmérőjének hányadosa.A Jelenések Könyvének 22 fejezete van, míg a Biblia 22 könyvét három részre oszthatjuk. Az első a Teremtés Könyvétől, Salamon Énekéig tart. A második a Próféták Könyve, a harmadik pedig a rómaiaktól a Jelensége Könyvéig terjed. Az elsőben az Atya, a másodikban a Fiú, majd a harmadikban a Szentlélek jelenik meg.
A héber ábécének 22 betűje van. A Biblia 22. fejezetét a Jelenések zárja. Amennyiben a patriarchák kora meg van adva a Bibliában, akkor Ábrahám időszámításunk előtt 2167 született. Az emberiség történetében 22 név szerepe Ádámtól Jákobig. Jeroboám 22 évig uralkodott.
Innentől Jézus halála az időszámításunk utáni 33-ban következett be, tehát 2200 a kapott szám. A 22. zsoltárt a kereszten haldokló Jézus idézete nyitja: „Én istenem, én istenem, miért hagytál el engem?”
Negyven: A Bibliában legtöbbször az ítélet vagy a büntetés kapcsolódik a negyvenes számhoz, ami a teljességet, vagy a befejezést fejezi ki a könyvben. A 40-es szám összesen 146 alkalommal jelenik meg.A negyven egy hagyományos héber szám, ami azt jelenti, hogy a nehéz időkben mennyire képes kiállni az ember a próbákat. A zsidók 400 évig voltak az egyiptomi fáraók rabszolgái. Isten akarta tőlük azt, hogy vándoroljanak a bűn vadonjában, a sínai félszigeten 40 évig, hogy ez legyen a büntetésük azért, mert makacsul ragaszkodtak a hitükhöz. A „sin” angolul bűnt jelent, de itt nem a bűnösségre utal, hanem Sinai, sumér holdisten héber nevére.
Mózes 120 éves volt, amikor meghalt. Ha ezt a számot hárommal elosztjuk, akkor negyvenet kapunk. Ugyancsak Mózeshez kapcsolódik egy másik negyvenes szám, mivel ennyi napot és estét töltött a Sínai Hegyen, ahol megkapta Istentől a két kőtáblára írt törvényeket.
Amikor a nép látta, hogy Mózes késlekedik lemenni a hegyről, Istenről képmást, aranyborjút, készíttet magának Áronnal, hogy így imádja az egyiptomi szolgaságból magszabadító Istenét. Jahve a hegyen szólt Mózesnak, hogy a nép kezd elpártolni. Éliás 300 évvel később, 40 napot töltött a hegyen, hogy így tisztelje Istent.
A 40 napra és 40 éjszakára további utalások találhatóak a Bibliában. Ezek közül a legismertebb, hogy 40 nap és éjjel esett az eső, Noé Özönvize idején, amikor az egész világon árvíz volt, majd 375 napig tartott, amíg a víz leapadt.
Jézus 40 napja volt a vadonban, amikor a Sátán meg akarta kísérteni. 40 nappal a feltámadása után jelent meg a Földön az Apostolok előtt, akiket a mennybemenettel előtt tanított. Amikor ez megtörtént, akkor 120, tehát 40 x 3 keresztény volt a Földön. Miután Jézus felment a mennybe, 40 év telt el mire a rómaiak lerombolták Jeruzsálemet.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások