A mozitörténelem legemlékezetesebb épületei

Mulatók, hotelek, iskolák, kastélyok és megannyi fontos épület, ami fogalommá vált a filmek világában.Ha azt mondjuk, hogy Roxfort, akkor mindenkinek Harry Potter az első, aki eszébe jut, míg a Bates Moteltől kiráz a hideg, mert a Psycho filmmel kötjük össze, de a Halálcsillagot sem kell nagyon magyarázni, hiszen egyike a legemlékezetesebb mozis épületeknek, akárcsak az alábbi gyűjteményben szereplő iskolák, hotelek, mulatók, űrállomások, plázák és kastélyok.

Nakatomi Plaza - Drágán add az életed! (Die Hard, 1988): Ez az a film, amit valószínűleg megpróbál lemásolni a múlt héten mozikba került Felhőkarcoló. A Drágán add az életed! című film cselekménye azzal indult, hogy 1988 karácsonyán a rossz hangulatú, lecsúszott rendőr meglátogatja a válófélben lévő feleségét a Nakatomi toronyházban.

A baj csak az, hogy a zsaru belekeveredett egy terrorakciónak álcázott nagyszabású rablásba, aminek következtében megszületett egy új (típusú) akcióhős. Annak idején a 20th Century Fox stúdiónak nem kellett messzire mennie ahhoz, hogy megtalálják a Nakatomi Plaza épületét, ugyanis a saját leendő székházukat adták kölcsön a forgatáshoz, amit aztán kiszámláztak, saját maguknak.Roxfort - Harry Potter-filmek (2001-2011): A fiatal varázsló tanoncról szóló könyvek, és az azokból készült filmek, tulajdonképpen végig egy iskolában és annak környékén játszódnak, ráadásul az utolsó rész arról szólt, hogy az ellenség a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolát vette ostrom alá.

Természetesen a forgatáshoz senki sem keresett egy, az emberek elől rejtett, varázsló világot, hanem nagyon is valóságos angol katedrálisokat és kastélyokat tanulmányoztak a filmesek, akik először a canterbury-i katedrálist szerették volna használni, de erre nem kaptak engedélyt. Az indoklás szerint azért, mert helytelen lenne egy ilyen helyen mágiáról, varázslókról szóló filmet forgatni.

Szerencsére a gloucesteri katedrális fenntartói nem voltak ennyire elutasítóak, ezért ennek a látképe keltette életre Roxfortot.

Sajnos hiába szeretnénk a saját szemünkkel látni ezt a csodás épületet, ugyanis a filmesek egy kicsinyített makett segítségével keltették életre a Minas Tirith látképét, a várfalak mögötti jeleneteket pedig különböző helyszíneken ollózták össze.

A snittek tehát valóban létező köves utcák, füves rétek, de a városkép sok részletét a filmstúdiókban épített díszlet között rögzítették, a legtöbb felvételt pedig egy kőbányában felállított hatalmas díszletben forgatták. Ugyanott épült a Helm-szurdok háttere is.Bates Motel – Psycho (Psycho, 1960): Nem csak maga a motel, hanem az egész épületkomplexum, a dombon álló lakóházzal együtt az, amit a mozitörténelem egyik legkiemelkedőbb filmes épületnek nevezhetünk.

Valószínűleg elég nehéz lenne találni még egy olyan filmes épületet, amiben annyi rémisztő dolog történt, mint a Bates Motelban, ami nemrég tévésorozatot kapott. Az eredeti díszlet az Universal stúdiójában található, és része a hagyományos turistaútvonalnak.Panoráma Hotel – Ragyogás (The Shining, 1980): Stephen King regényéből készült Stanley Kubrick öntörvényű adaptációja, ami tulajdonképpen egyetlen épületben játszódik, a télre bezáró Panoráma Hotelban.

Ez az egy helyszín is elégnek bizonyult arra, hogy a gondokságot ellátó család átélje az emberi psziché és fantázia poklának minden szintjét, felrúgva az idő és a tér korlátjait. A filmbeli Panoráma Hotel szerepét az Oregonban található Timberline Lodge szálloda játszotta, ám a hotel belsejének egészét a stúdióban építették fel.

A díszletek érdekessége, hogy valódi szállodák részletei alapján készültek, ugyanis a maximalista Kubrick több tucat fotóst bízott meg azzal, hogy fényképezzék le az országban található hotelek belső tereit, hogy aztán abból összelegózza a saját horrorhoteljét.

A legendás 237-es szoba száma azért lett ennyi a regényben szereplő 217-es helyett, mert a valóságban létező Timberline Lodge-ban van 217-es szoba, a tulajdonosok pedig attól tartottak, hogy a film után senki sem meri majd kivenni a szobát.Drakula kastélya – Drakula- és Nosferatu-filmek (1921- ): A legelső Drakula-filmet, 1921-ben, Magyarországon forgatták, ám ez a felvétel nem maradt fenn, csak az 1922-es F.W. Murnau által készült Nosferatu.

Később egy honfitársunk, Lugosi Béla, sokat tett azért, hogy az emberek ne felejtsék el Drakulát, hiszen még napjainkban is ő „A” filmes Drakula. Idővel aztán egyre több bőrt húztak le a vámpír legendájáról.

Hamarosan megjelentek a Christopher Lee-, Klaus Kinski- és Frank Langella-féle változatok, legutóbb pedig Gary Oldman keltette életre Drakulát. A különféle feldolgozások csak abban egyeztek meg, hogy mindben fontos szerep jutott a vérszívó gróf romantikusan hátborzongató kastélyának, ami a mai napig jelentős hatást gyakorol a filmekre.A Halálcsillag – Star Wars IV. rész: Egy új remény (Star Wars Episode IV – A New Hope, 1977): A hatalmas űrállomás, galaktikus fegyver, katonai bázis, bolygónyi lakóhely, ami nem is hold, a mai napig az egyik leginkább ismert filmes épület.

A töretlen népszerűségét annak köszönheti a Halálcsillag, hogy már az első Star Wars-filmben olyan mozis dramaturgiai és látványelemnek bizonyult, hogy azóta még kétszer próbálták így-úgy bevetni, több-kevesebb sikerrel.Rick bárja – Casablanca (Casablanca, 1942): A Rick’s Café Américain nem kizárólag azért legendás vendéglátóegység, mert anno itt forgatták a mozitörténelem egyik klasszikusát, a Casablancát, hanem azért is, mert már a filmben is egy olyan találkahely volt, ahol a soknemzetiségű, a világháborúban nagyhatalmi ütközőpontnak számító városban mindent el lehet intézni.

A filmbeli bár a tulajdonos, Sam, mindig azt a dalt játszotta, amit kértek tőled a vendégek, akik között jól megfértek egymás mellett a németek, a franciák (a stábban dolgozó sok magyar), ráadásul éppen ide tért be Rick egykori szerelme és annak új párja.

A valóságban azonban nem Casablancában található Rick bárja, hanem a Los Angeles-i filmstúdió udvarán. Érdekesség, hogy a filmhez egyedül ez a díszlet készült, ugyanis a háborús megszorítások miatt a korábbi produkciókból kellett összekotorni a többi díszletet.Cinema Paradiso – Cinema Paradiso (Nuovo Cinema Paradiso, 1988): Giuseppe Tornatore remekművében a mozi maga az élet, akárcsak az az épület, ami Tornatore szülővárosában, egy szicíliai kisvárosban található.

Az ütött-kopott kis filmszínházban minden megtörténik, ami lényeges, ott tanulható meg minden, ami fontos, és itt adható át még a külvilágnak is, akár a szemközti házfal révén. Erre a felnőttként filmrendezővé váló kisfiúnak is rá kell jönnie, amikor láthatja a mozitörténelem leggyönyörűbb csókmontázsát.A királyi kastély – Csipkerózsika (Sleeping Beauty, 1959): A bajor Neuschwanstein kastély ihlette a Disney-filmben látható királyi várat, ami a később megnyíló Disneyland központi épülete és meghatározó látványeleme lett, majd az összes Disney-film elején ez a kastély látható főcímként.

A filmes épület az elmúlt évtizedekben viszonyítási alappá nőtte ki magát az összes többi mozis mesekastély számára.

(Forrás: ign.com)