Érdekességek a Ragadozóról

Ezeket a dolgokat talán még nem tudod a 35 éve bemutatott filmről.1987-ben mutatták be a mozikban John McTiernan klasszikusát, a Ragadozót, amiről most olyan érdekes dolgokat tudhatsz meg, amilyeneket talán még nem hallottál.

Nem véletlen, hogy a filmben a Shane Black által alakított Rick Hawkins hal meg először: Ugyan a Halálos fegyvert és A szörnycsapatot ugyanabban az évben mutatták be, mint a Ragadozót, mégis az utóbbi forgatása idején elterjedt Hollywoodban, hogy ha egy rendező emlékezetes forgatókönyvet és érdekes cselekményt szeretne, akkor az előbbi két film forgatókönyvíróját, Shane Blacket kell megszereznie.

Ezt a hírt hallva a Ragadozó producere, John Davis úgy döntött, hogy Blackkel szeretné kissé átíratni a forgatókönyvet. Annak érdekében, hogy elérje a célját, azt találta ki, hogy kisebb szerepet ajánl Blacknek, aztán amikor „csapdába esett” Mexikóban, akkor ráveszi, hogy dolgozzon a szkripten.

Mivel azonban Black közölte, hogy ő színészként vesz részt a forgatáson, nem forgatókönyvíróként, ezért az ő karakterét ölték meg először a filmben, nagyjából a játékidő hetedik percében.

A forgatás alatt egy külön stáb figyelt arra, hogy a dzsungel mindig zöld legyen: Azt feltételezhetnénk, hogy a mexikói dzsungel tökéletes helyszín egy szinte végig a vadonban játszódó film forgatásához, ám a Ragadozó operatőre, Donald McAlpine elárulta, hogy akadtak gondok a helyszínnel:

– Csak azért fizettünk egy csapat helybélit a dzsungelben töltött idő alatt, hogy zsákszámra hordják nekünk a leveleket, mert néhány órányi felvétel után mindig egy széttaposott baseball-pályára hasonlított a föld. Körülbelül óránként hívtuk a „leveles csapatot”, mire megjelent harminc-negyven ember, hogy több mázsa levelet szórjon szét a helyszínen.

A lény végső kinézetét egy festmény, valamint Jim Cameron egy megjegyzése inspirálta: Elég nehéz helyzetbe hozta magát Stan Winston, amikor elfogadta Joel Silver ajánlatát, ugyanis a címszereplő hiánya miatt egy időre le kellett állítani a Ragadozó forgatását, a stúdiójának pedig csak hat hete volt arra, hogy pótolják őt, miközben a döntéshozók éreztették, hogy nem akarnak még egyszer zsákutcába futni.

Winstont azonban hamar megszállta az ihlet, amit részben egy rasztafariánus harcost ábrázoló festménynek köszönhetett, amit Silver irodájában látott:

– Ahogy megpillantottam, arra gondoltam, hogy ez lesz a legjobb kiindulópont. Egy olyan űrlényt kezdtem el rajzolni, akinek a fején lévő csápok távolról rasztának tűnnek. Ráadásul akkoriban mutatták be A bolygó neve: Halált, amivel kapcsolatban éppen Japánba tartottunk James Cameronnal, hogy egy ottani szimpóziumon beszéljünk a filmünkről.

Egymás mellett ültünk a járaton, és Jim meglátta, hogy a Ragadozót rajzolom, mire megjegyezte, hogy mindig is szeretett volna látni egy csáprágókkal rendelkező lényt, mire csak annyit mondtam, hogy „érdekes gondolat”, aztán neki is álltam dolgozni a yautják legendás állkapocs-szerkezetén.

Tehát a Joel Silver irodájában látott festményből és James Cameron-féle csáprágókból megszületett a Stan Winston-féle Ragadozó, amit természetesen levédettem, bár egyáltalán nem volt közöm hozzá.

A film egyik leghíresebb jelenete igazából a „fegyverek impotens mivoltáról” szól: A Ragadozó egyik jelentében a kommandósok perceken át lövik az üres dzsungelt, amiről a rendező így beszélt:

– Úgy gondoltam, hogy az embereknek van egyfajta perverz vonzódása a lőfegyverek iránt, ezért forgattam egy jelenetet, amelyben a szereplők előveszik a puskáikat és letarolják a dzsungelt. Mondhatni, megszívattam őket. Ezzel a jelenettel a lőfegyverek impotenciájára szerettem volna rávilágítani, ami valószínűleg pont az ellentéte volt annak, mint amire felvettek.

A direktor később hozzátette, hogy „nem akarta azt reklámozni a kiskorúaknak, hogy a fegyverek klasszak.”

A film címszereplőjének ugyanaz kölcsönözte a hangját, aki Optimus fővezért is „megszólaltatta”: Peter Cullen többek között szinkronizálta Fülest több Micimackó-sorozatban, a Chip és Dale - A Csipet Csapat Kvarg Lipótját és Optimus fővezért, ezért nem csoda, hogy McTiernanék őt kérték fel a Ragadozó címszereplőjének szinkronizálására.

A szinkronszínész azonban először nemet mondott, mert egy ideig nem akart szörnyhangokat kiadni, ugyanis a legutóbbi hasonló munkája, az 1986-os King Kong visszatér, teljesen tönkretette a torkát.

Később Cullen meggondolta magát, méghozzá saját bevallása szerint akkor, amikor megmutatták neki azt a jelenetet, amelyben lekerült a sisak a főszereplő arcáról, ami arra a haldokló, hátán fekvő tőrfarkú rákra emlékeztette, amelyet még gyerekkorában látott. Ez annyira megihlette, hogy hamarosan kitalálta a lény kattogó-morgó hangját.A Billy-t megformáló Sonny Landham miatt testőrök vigyáztak a stáb többi tagjára a forgatás alatt: Az Eliot őrmestert alakító Bill Duke elárulta, hogy a Billy-t alakító Sonny Landham igazi őrültként viselkedett a forgatáson:

– A többiekkel ellentétben Sonny teljesen megőrült, méghozzá annyira, hogy testőröket kellett felbérelni, hogy megvédjenek minket és féken tartsák őt. Ha ivott, akkor elszabadult a pokol. Mivel hétvégente nem dolgoztunk, ezért olykor elmentünk bulizni. Jól szórakoztunk, de egyszer csak rájöttünk, hogy Sonny eltűnt. Aggódtunk érte, hiszen már mindenkivel előfordult, hogy részegen olyasmit tett, amire később nem volt büszke. Végül a táncparketten találtuk meg, ahogy kúszva-mászva csókolgatja idegen nők lábát. Azt hiszem, akkor született meg a döntés, hogy testőröket kell állítani mellé.

A yautja „vére” részben síkosítóból készült: Nemcsak a pornóiparban, hanem a filmezés terén is sokat használják a K-Y Jelly nevű, vízalapú síkosítót, amivel például az 1979-es A nyolcadik utas: a Halálban szereplő xenomorfok testét tették kellően nyálkássá.

A Ragadozó estében úgy készítették el a címszereplő neonzöld vérét, hogy a világító rudakban található folyadékot összekeverték a síkosítóval. Állítólag ebből az anyagból olyan sokat használt el a stáb, hogy egy embernek csak az volt a dolga, hogy „bekeverje” az utánpótlást.

A címszereplő eredetileg úgy nézett volna ki, mint „egy kacsa és egy gyík szentségtelen hibridje”: Csak a forgatások közben derült ki, hogy a Boss Film Studios által elképzelt címszereplő kinézete egyszerűen nem valósítható meg. Részben azért, mert Richard Edlund cége több szempontból is a xenomorfokhoz hasonló, bogárfejű, kitinvázas lényt alkotott, amiről a Dutchot alakító Arnold Schwarzenegger azt mondta, hogy leginkább ”egy kacsa és egy gyík szentségtelen hibridjére” hasonlított.

A teremtmény testfelépítése miatt a kosztümöt csak úgy tudták megalkotni, hogy a színésznek bele kellett bújnia a drótokról lógó hámba és gólyaláb-szerű eszközön kellett járnia. Az egyik stábtag így emlékezett vissza erre az időszakra:

– Gondot jelentett, hogy a mexikói dzsungelben forgattunk, ahol esélyünk sem volt arra, hogy mindent az irányításunk alatt tartsunk a díszletektől a hangokig, ezért egy olyan teremtményre volt szükségünk, amely magától képes mindenre, ami a filmben látható, tehát például harcol, mászik és ugrál. Ezt nem lehetett megtenni a Boss Film Studios-féle kosztümben.

Schwarzenegger végül rábeszélte a Ragadozó producerét, hogy bízzák meg a lény megalkotásával a Terminátor - A halálosztóval és A bolygó neve: Halállal már bizonyító Stan Winsont, aki elvállalta a munkát.

A George Dillont megformáló Carl Weathers titokban járt edzeni a forgatások alatt: A Ragadozó rendezője szándékosan keresett olyan színészeket a filmjébe, akik tökéletesen megtestesítik a bevetésre mindig kész amerikai kommandós ideáját, ám Arnold Schwarzenegger és társai mindent megtettek annak érdekében, hogy még a szokottnál is izmosabbak legyenek a forgatáson.

A Macet alakító Bill Duke elárulta, hogy Schwarzenegger egy teljes edzőteremhez elegendő felszerelést vitettet Mexikóba, ahol reggeli előtt másfél órával neki is állt a gyúrásnak. Carl Weathers azonban még nála is mániákusabb volt, ugyanis hajnali háromkor, amikor még mindenki aludt, súlyzózott, majd néhány órával később kávéval a kezében sétált vissza, mintha akkor ébredt volna, és semmi érdekes nem lenne abban, hogy mennyire feszül rajta a ruha. Ráadásul általában úgy köszönt el a többiektől, hogy érzése szerint nincs szüksége edzésre, úgyhogy inkább visszamegy aludni.

Eredetileg Jean-Claude Van Damme formálta volna meg a Ragadozót: Az 1988-as Véres játék és az 1989-es Kickboxer - Vérbosszú Bangkokban akciósztárt csinált Jean-Claude Van Damme-ból, ám a nyolcvanas évek elején még szabályosan könyörgött a casting igazgatóként dolgozó barátjának, Jackie Burchnek, hogy szerezzen neki munkát. Emiatt kerülhetett elő a neve a Ragadozó kapcsán.

Erre Burch így emlékezett vissza:

– Jean-Claude folyton bejött hozzám, hogy bemutassa a legújabb mozdulatait, aztán megkérdezte, hogy nincs-e neki való szerepem. Végül azt mondtam Joelnek, hogy remek választás lenne a Ragadozó szerepére, mivel senki sem mozog úgy, ahogyan ő.

A belga színész természetesen megragadta a lehetőséget, és még tesztfelvételeken is részt vett, de a szerepet végül Kevin Peter Hall kapta. Arra, hogy miért, több elbeszélés is született. Az egyik szerint a Joel Silvernek nem tetszett, hogy Van Damme még ebben a szerepében is kickboxolni akart.

McTiernan szerint a színész ügynöke hibázott, mert egy olyan filmbe akarta beleerőltetni, amiről azt sem tudta, hogy pontosan mi. Maga Van Damme viszont azt állítja, hogy a probléma igazi oka az volt, hogy nem azt az öltözetet adták rá, mint amiről eredetileg szó volt, ő pedig majdnem megfulladt a Ragadozó-ruhában, ami kétszer akkora volt, mint ő. Emiatt mozogni sem tudott benne, így azokat a mozdulatokat sem tudta megcsinálni, amelyek miatt egyáltalán felvették.

(Forrás: hu.ign.com)