Ezekkel a filmekkel hangolódhatsz Jokerre

Régi és új klasszikusok hozhatják meg a kedvet az új alkotáshoz.Október 3-tól a magyar mozikban is megtekinthető a Joker című film, aminek története nem azonos a képregényekkel, éppen ezért az új alkotásra való hangolódáshoz ajánlott régi és új klasszikusok sem kizárólag képregényfilmek.

Mechanikus narancs (A Clockwork Orange, 1971): A film főszereplője egy fiatal huligán, Alex DeLarge (Malcolm McDowell), aki szerint az ártatlan emberek ellen elkövetett erőszaknál nincs jobb szórakozás.

Talán ennyi magyarázat elég is arra, hogy a Stanley Kubrick által rendezett, nehezen emészthető, Mechanikus narancs miért alkalmas a hangolódásra, hiszen az olyan figurák, mint Alex és a hasonló hajlamokkal rendelkező barátai taposták ki az utat az olyan karakterek előtt, mint például Joker.

Modern idők (Modern Times, 1936): Charlie Chaplin némafilmje két okból is jó választás. Egyfelől a történet egy gyári alkalmazottról szól, aki a monoton munka miatt megbolondul, ezért elmegyógyintézetbe kerül, majd belekeveredik egy utcai zavargásba. Másfelől már a Joker előzetesében látható volt egy rendezvény, ami a Modern idők köré szerveződött, ugyanis a jelenet helyszínén óriásplakátokon köszön vissza a klasszikus.

Aljas utcák (Mean Streets, 1973): Mint kiderült, amikor Todd Phillips és az operatőr Lawrence Sher megteremtette a Joker hangulatát, akkor az Aljas utcák is inspirálta őket, ugyanis Martin Scorsese első rendezése nem kifejezetten a cselekménye, hanem inkább az atmoszférájával és a színészek kiváló alakításával alkotott maradandót. Az Aljas utcák nagyszerűen megidézi a hetvenes évek New York-i alvilágát, a fiatal Robert De Niro pedig remekel, mint a bajkeverő lázadó, Johnny Boy.

Kánikulai délután (Dog Day Afternoon, 1975): A Sidney Lumet által rendezett, karakterközpontú Kánikulai délután története egy bankrablásról és túszejtésről szól, aminek élő közvetítése tévés szenzáció, a bankrablóból (Al Pacino) pedig ünnepelt hős lesz. A történet valós eseményeket vett alapul, de az alkotók több ponton is megváltoztatták a valóságot.

The Man Who Laughs (1928): Ha úgy vesszük, akkor a legújabb Joker egy alternatív eredettörténet, tehát a hangolódásra tökéletesen alkalmas lehet a Victor Hugo regénye alapján készült The Man Who Laughs című némafilm, ami a negyvenes években inspirálta Joker megalkotására Bob Kanet és Bill Fingert.

Taxisofőr (Taxi Driver, 1976): Martin Scorsese klasszikusa az első perctől szóba került, mint inspiráció Jokerhez. A Taxisofőr főszereplője Travis Bickle, aki miután hazatér Vietnamból, nem találja a helyét a társadalomban.

Bickle végül beleun az őt körülvevő mocsokba, leborotválja a haját, fegyvert szerez és önbíráskodásba kezd. A társadalom által kitaszított, magányos Bickle alakja visszaköszön a Jokerben, méghozzá Arthur Fleck (Joaquin Phoenix) személyében.Sosem voltál itt (You Were Never Really Here, 2017): A Sosem voltál itt című filmben Joaquin Phoenix egy megbomlott elméjű embert játszik, akitől nem áll távol a brutális erőszak. Valószínű, hogy ez a szerep is hozzátett a színész és Phillips Jokerének felépítéséhez.

Hálózat (Network, 1976): A társadalom- és médiakritikai témája miatt alkalmas a Hálózat a Joker filmre való hangolódásra. A hírek szerint a Joker egy aktuális képet próbál festeni a társadalmunkról, míg Sidney Lumet filmje egy tévés bemondóról szól, akinek mentális leépüléséből és élő adásban tervezett öngyilkosságából akar minél nagyobb nézettséget és profitot termelni a csatorna, kicsit sem törődve azzal, hogy egy ember segítségre szorul.

A két film közötti másik párhuzam, hogy a Jokerben is jelentős szerepet kap a média, hiszen Arthur Fleck ugyanolyan hírnevet és sikert szeretne, amilyennel a Robert De Niro által alakított talk show házigazda rendelkezik.

A komédia királya (The King of Comedy, 1983): A Joker film rendezéséhez Tod Phillips inspirációként használta A komédia királya című filmet, amiben a Robert De Niro által alakított kezdő humorista/showman, Rupert Pupkin mindenre hajlandó azért, hogy 15 perc hírnevet szerezzen a késő esti showműsorban.

A főszereplő egyedül arra nem képes, hogy türelmesen végigjárja a sikerhez vezető hosszú utat. Neki most és azonnal kell a hírnév, amiért képes elrabolni a talk show házigazdáját. Érdekesség, hogy Robert De Niro éppen egy olyan sikeres talk show sztárt játszik a Jokerben, amilyen Pupkin akart lenni A komédia királyában.

The Master (2012): A Paul Thomas Anderson által rendezett The Masterben egy mentálisan instabil veteránt alakít Joaquin Phoenix. A főszereplő hamarosan egy a szcientológiához hasonló mozgalom, avagy szekta, és annak karizmatikus Mestere (Philip Seymour) szippantja be.

A sötét lovag (The Dark Knight, 2008): Sokan úgy gondolhatják mondani se kell, hogy Christopher Nolan Batman trilógiájának második részét egyértelműen meg kell nézni, ha valaki Jokerre akar hangolódni, hiszen ebben a filmben zseniális alakítást nyújtott Heath Ledger, mint Joker.

Száll a kakukk fészkére (One Flew Over The Cuckoo’s Nest, 1975): Amikor Phillips próbálta eladni a karakterközpontú Joker film ötletét, akkor a Száll a kakukk fészkére volt az egyik film, amivel érvelt.

Milos Forman öt Oscar-díjat nyert filmjében egy kisstílű bűnöző, McMurphy (Jack Nicholson) úgy dönt, hogy a börtön helyett jobb sora lesz egy elmegyógyintézetbe, ezért bolondnak tetteti magát. Később kiderül, hogy az intézet többi páciense se őrültebb nála, hanem csak egy elnyomó hatalom, itt az orvosok és nővérek, szenvedő alanyai. A többieknek segíteni akaró lázadó, szabad szellemű McMurphy szembefordul az elnyomással, aminek vezetője az ördögi Ratched nővér (Loiuse Fletcher).

(Forrás: dcmagyarorszag.blog.hu)