George Lucas minden barátját elborzasztotta a Star Wars
Tíz elképesztő érdekesség, amit talán még nem tudsz a 45 éve bemutatott filmről.1977. május 25-én mutatták be a mozikban a George Lucas által készített Star Warst, amiről most olyan hajmeresztő dolgokat tudhatsz meg, amelyineket talán még nem hallottál a 45 éve bemutatott filmklasszikusról.
Az első privát vetítésen Lucas szinte minden barátját elborzasztotta a film, egy stúdióvezető viszont elsírta magát a gyönyörtől: Star Wars esetében nemcsak a forgatás volt kihívásokkal teli, hanem az utómunka is George Lucas és pártfogója, Alan Ladd Jr. számára, ugyanis ki kellett rúgni az első vágót, aki ritmustalan, vontatott filmet készített, az Industrial Light & Magic pedig a kevés pénz miatt szenvedett a speciális effektusokkal.
A határidő azonban egyre közeledett, és mivel már az 1977. május 25-ei bemutatódátum is halasztott premier volt, ugyanis a filmet eredetileg 1976 karácsonyán küldték volna a mozikba, ezért 1977 februárjára mindenképpen el kellett készülnie egy korai vágásnak, amit megmutathatnak a 20th Century Fox vezetőinek. Erre a vetítésre hívta meg Lucas néhány barátját és kollégáját, köztük Brian De Palmát és Steven Spielberget.
Ebből a korai vágásból még hiányoztak a speciális effektusok, Darth Vadert David Prowse komikus szólaltatta meg, az űrcsaták helyét pedig tipikus második világháborús filmek repülős harcaival töltötték meg.
Lucas meghívott barátai szinten ugyanolyan megrökönyödéssel fogadták az alkotást. Brian De Palma őszintén közölte, hogy a Star Warsál rosszabb filmet még soha nem látott, valamint hozzátette, hogy hajlandó rendbe tenni a szerinte silány, túlbonyolított, értelmetlen felvezető szöveget is.
Ezzel szemben Steven Spielberg úgy vélte, hogy a Star Wars lesz minden idők egyik legjobb filmje. Nála csak Gareth Wigan, a Fox gyártórészlegének vezetője volt lelkesebb, ugyanis nemcsak a legnagyszerűbb filmélményének nevezte az alkotást, hanem még el is sírta magát rajta.
Lucas ezen alaposan meglepődött, mivel ő sem hitt igazán az alkotásában. Ezt bizonyítja az is, hogy ahelyett, hogy elment volna a premierre, inkább elutazott Spielberggel Hawaiira, ahol megszületett a fejükben a későbbi sikerfilmjük, az Indiana Jones ötlete.
Lucasnak majdnem ráment az egészsége a forgatásra, Mark Hamillnek meg elpattant egy ér az arcában a sok vízalattizástól: A határidők szorítása és a pénz fogyása mellett a stáb tagjaival, főleg Gilbert Taylor operatőrrel való állandó vita alaposan megnehezítette a forgatást Lucas számára.
A felvételekkel járó hatalmas stressz nem maradt következmények nélkül, ugyanis az egyik nap a rendező mellkasi fájdalmakra panaszkodott, és mivel attól félt, hogy szívrohamot kapott, kórházba kellett vinni. A vizsgálatokból kiderült, hogy kimerült és magas a vérnyomása, ezért lassítania kell, de azt Lucas nem tehette meg.
A rendező mellett Mark Hamill egészsége is megsínylette a forgatást. Neki egy ér pattant el az arcában, amikor a Halálcsillag hulladék-megsemmisítőjében a tényleg koszos víz alatt túl sokáig tartotta vissza a lélegzetét. Mivel a sérülés jól látható volt, ezért a színésznek csak az egyik oldalát lehetett filmezni.A fénykard hangja egy régi filmvetítő búgása, a tatuini kém motyogása pedig John Wayne beszéde eltorzítva: Főleg a hangok terén volt szükség barkácsolás és utómunkára, amihez Ben Burtt hangmérnök egy egész hangkönyvtárat állított össze organikus és elektronikus effektusokból, amiből torzítással és (re)mixeléssel alkotta meg a Star Wars hangjait.
A csillagromboló zúgását például egy elromlott légkondi adta. A lézerpuskák hangját parkolóóra klikkeléséből és megfeszített acélkábelek csapkodásából gyúrták össze. Chewbacca érthetetlen beszédét kutyák, oroszlánok, tigrisek és rozmárok bőgéseiből keverték össze.
R2–D2 pittyegéseihez az elektronikus szintetizátorból és Burtt gügyögéséből hozták össze. A fénykardok búgása valójában az öreg filmprojektormotorok alapjárati zúgása, míg a csapások, sercenések egy mikrofon által gerjesztett tévékészülékből származnak. A Star Wars hősei után kémkedő tatuini ormányos Garindané prüntyögését John Wayne hangjából keverte ki Burtt.
Bár a stúdió Chewbacca meztelensége miatt aggódott, Amerikában majdnem „gyerekfilmes” besorolást kapott a Star Wars: Már az első koncepciós vázlat láttán aggódtak a 20th Century Fox vezetői amiatt, hogy Chewbacca tulajdonképpen meztelenül szerepel a Star Warsban, ezért azt tanácsolták, hogy legalább egy rövidnadrágot adjanak rá, még akkor is, ha nagyon röhejesen nézne ki.
George Lucas azzal nyugtatta meg a stúdió fejeseit, hogy a vukinak nincs nemi szerve, úgyhogy semmi szükség a ruhadarabra. Ugyanígy gondolta a korhatár-besorolást végző MPAA is, méghozzá annyira, hogy „G” kategóriában akarták tenni a filmet, ami ugyan a mindenki által megtekinthető kategória, de a köztudatban úgy él, hogy ezt a besorolást csak gyerekfilmek kapják, ami nem lett volna túl vonzó a Star Wars célközönségének, azaz a tinédzsereknek, fiatal felnőtteknek.
Charles Lippincott, a film PR-osa elmondta, hogy úgy sikerült megszerezni a „PG” (nagyjából „nem minden való benne kisgyerekeknek”) besorolást, hogy a 20th Century Fox szervezett még egy tesztvetítést, ahol egy 5 éves kisfiú elsírta magát, amikor a cselekmény elején Darth Vader megfojtott egy lázadót.
Han Solo eredetileg zöld szörny volt kopoltyúval, Luke pedig egy 60 éves tábornok a Jedi-Bendu űrkommandótól: George Lucas kezdetben cifra neveket adott a Star Wars szereplőinek, akik között szerepelt például Mace Windy, a Jedi-Bendu űrkommandó vezetője és Annikin Starkiller, a történetbe pedig olykor ő maga is belezavarodott.
A Luke-nak megfeleltethető, Annikinnek is nevezett főhős volt egy hatvanas éveiben járó, deres szakállú tábornok, de kisnövésű humanoid, sőt még nő is. Han Solót kezdetben magas, zöld, hüllőszerű, orr nélküli, kopoltyús lényként képzelte el Lucas, aki azon is gondolkodott, hogy a karakter legyen fekete férfi.
Starkillerből végül azért lett Skywalker, mert az előbbi „sztárgyilkos”-t jelent, a rendező pedig nem akarta, hogy a nézők a premier előtt nyolc évvel történt, Charles Manson által irányított gyilkosságra, aminek a filmsztár Sharon Tate volt az áldozata, gondoljanak.
A Darth Vadert játszó David Prowse összerúgta a port Lucasszal, szerinte „fordított rasszizmus” áldozata lett: A Darth Vader alakító, 198 centi magas testépítő, David Prowse tökéletes választás volt a szerepre, kivéve az akcentusát és az eltúlzott hangját, ami komikussá tette a félelmetesnek szánt karaktert, amiért a stáb ráragasztotta a „Darth Farmer” gúnynevet.
Prowse-t az is zavarta, hogy a rendező csak minimális instrukciókat adott neki, ám a legjobban az dühítette fel, amikor kiderült, hogy állítása szerint a tudtán kívül, felkérték James Earl Jonest Drath Vader utószinkronjára.
Mivel Jones afroamerikai, ezért Prowse úgy gondolta, hogy „fordított rasszizmus” áldozata, méghozzá azért, mert biztos, hogy a stúdió félt a közönség reakciójától, amiért csak fehér színészekből áll a Star Wars szereplőgárdája.
Ezzel a váddal a probléma csak az volt, hogy Jones neve eredetileg nem szerepelt volna a stáblistán, a nézők nagy része pedig nem tudta, hogy ki ő, tehát arról sem volt fogalmuk, hogy afroamerikai színészről van szó.
Prowse egyébként azt is állította, hogy csak a maszk akadályozta a rendes beszédben. Végül Lucas és a színész viszonya olyannyira elmérgesedett, hogy a rendező 2010-ben kitiltotta a hivatalos rajongói találkozókról.A Csillagok háborúját szó szerint hulladékokból tákolták össze: A Skywalker kora 275M$ költségvetéséhez képest aprópénznek tűnik az első Star Wars film 11M$-os büdzséje, amiből nagy nehezen elkészült.
Az alacsony költségvetés miatt kreatív megoldásokra volt szükség, ezért roncstelepekről és a talált tárgyakkal rögtönözték a jelmezeket, a kellékeket, ezekből rendezték be a Londonhoz közeli Elstree Studios mind a kilenc hangárját és belőlük építették fel a díszleteket Tunéziából.
Az Ezeréves Sólymot és annak belsejét volt a legnehezebb megvalósítani. Annak érdekében, hogy sikerüljön, a látványtervező Roger Christian aprópénzből vásárolt repülőroncsokat, majd burkolatokból és motorokból szerzett alkatrészekből állította össze Han Solo űrhajóját.
Több bolygót átfestett labdákból alkottak meg, a fénykardmarkolatokat kameraalkatrészekből, ablaktörlőkből és hatástalanított kézigránátból állították össze. Luke kék tejét émelyítő ízű ételszínezékkel és tartós tejből keverték ki, amitől Hamill majdnem hányt.
A barkácsolásra azért volt szükség, mert Gilbert Taylor operatőr közölte, hogy képtelenség rendesen bevilágítani a sötét és szürke árnyalatú birodalmi díszleteket, ezért lámpákat kellett elhelyezni a falakba, a mennyezetekben és a plafonokban. Ez az oka annak, hogy olyan sok világító panel a Halálcsillagon.
A Tatuin eredetileg dzsungelbolygó volt, de Lucasék megbánták, hogy sivatag lett belőle a pokoli tunéziai forgatás miatt: George Lucas kezdetben sivatag helyett dzsungelbolygóként képzelte el a Tatuint. Gary Kurtz producer már talált is jó helyszínt a Fülöp-szigeteken, ám akkor a rendező meggondolta magát, mert túl veszélyesnek és megterhelőnek találta a dzsungelben való forgatást, ezért homoksivataggá változtatta Luke lakhelyét, a forgatás helyszíne pedig Tunézia lett.
A munka azonban ott sem ment könnyen. Gondot okozott például, hogy a száraz, forró időjárással megáldott észak-afrikai országra ötven éve nem látott zivatar csapott le 1976 márciusában, így semmit sem lehetett látni.
Míg a felhőszakadás ritkaságnak számított a környéken, addig a homokviharok elég gyakoriak voltak, ami miatt egymás után hibásodtak meg vagy nem működtek megfelelően az elektromos berendezések.
Mindennek tetejébe még összetört a C-3PO-t megformáló Anthony Daniels bal lábán a műanyagból és üveggyapotból készült borítás, ami miatt megsérült. A problémákkal teli tunéziai forgatás miatt nem csoda, hogy Lucas alaposan túllépte a gyártási folyamat határidejét.Bár Alec Guinness ostoba tündérmesének tartotta a Star Warst, azon kevesek közé tartozott, akik hittek a film sikerében: Az nyílt titok, hogy az Obi-Wan Kenobit alakító Alec Guinness utálta a Star Warst és megalázónak érezte, hogy olyan hülyeségekről kell beszélni, mint például a mindenható Erő, békeharcos Jedi lovagok, és állítólag azt mondta egy nagy rajongójának, aki százszor látta a Star Warst, hogy csak akkor ad neki autogramot, ha soha többé nem nézi meg a filmet.
Mindez azonban tényleg csak részben igaz, ugyanis Guinness valóban lenézte a történetet, amit egy „tündérmese baromságnak” tartott, a forgatókönyvet pedig gyermetegnek érezte, viszont a forgatást nem gyűlölte, hanem élvezte, méghozzá annyira, hogy azzal inspirálta a stábot és a fiatal színészeket, ez pedig sokat segített abban, hogy sikerült befejezni a filmet.
Guinness a kezdetek óta hitt a Star Wars sikerében, leginkább azért, mert az American Graffiti miatt mondott igent a szerepre, ugyanis annak alapján tehetségesnek tartotta és tisztelte George Lucast, ám csak azzal a feltétellel fogadta el a felkérést, hogy neki ne kelljen részt vennie a nyilvános promóciókban.
A Disney és Az ördögűző rendezője sem látott fantáziát a Star Warsban, sikere után mégis volt vele dolguk: A hetvenes évek elején még zöldfülűnek tartották George Lucast, akinek a nem valami jó fogadtatású sci-fije, a THX 1138 miatt a stúdiók nem kapkodtak a Star Wars ötlete után. A rendező először a United Artists-cal kötött két filmre szóló szerződést. Ezek lettek volna az American Graffiti és a Star Wars, de a stúdió mindkettőt passzolta.
Ezután jött az Universal, de ott nem tartották elég érettnek Lucast egy ekkora volumenű film elkészítéséhez. Ironikus módon a brandet 2012-ben megszerző Disney is nemet mondott a filmesnek az 1970-es évek elején.
Végül Alan Ladd Jr. tartotta elég tehetségesnek Lucast, akinek filmterve így került a 20th Century Foxhoz, amit aztán 2019-ben vásárolt fel a Disney. A hab a tortán, hogy a Tatuinon látható óriáshüllő, a krayt sárkány csontváza valójában az Ellopták a dinoszauruszt (1975) című Disney-film kelléke volt.
Lucas a barátjának és pártfogójának, Francis Ford Coppolának köszönhetően még a Paramount Peter Bogdanovich, Coppola és Az ördögűző direktora, William Friedkin által vezetett divíziójánál, a The Director's Companynél is szerencsét próbált, de Bogdanovich és Friedkin azon a véleményen volt, hogy Lucas túl fiatal és kevés ahhoz, hogy látványfilmet rendezzen.
Ezt később alaposan megbánták, mivel Friedkin kultuszfilmjét, A félelem árát egy hónappal a Star Wars hatalmas sikere, 1977. június 24-én mutatták be a mozikba, ahol csúnyán megbukott. A kritikusok és Friedkin szerint a kudarc oka az volt, hogy akkor még mindig rengetegen voltak kíváncsiak a Star Warsra, ami bebetonozta magát a mozikba.
(Forrás: hu.ign.com)
Hozzászólások