Híres filmek, amelyeknek sikerült túlélniük a nehézségekkel teli forgatást

Kultuszfilmek, amelyek munkálatai tele voltak problémákkal.Sérülések, betegségek, a rendező, forgatókönyvíró, színész váratlan távozása, esetleg a rossz időjárási körülmények mind olyan tényező, amely miatt előfordul, hogy kisebb-hosszabb időre fel kell függeszteni egy film forgatását, ám míg egyes esetekben jó, ha egy probléma felmerül, addig máshol csőstül jön a baj, ami miatt joggal feltételezhető, hogy a forgatási pokol aligha szülhet sikerfilmet.

Erre cáfol rá az alábbi lista, amelyben olyan kultuszfilmek szerepelnek, amelyek túlélték a problémákkal teli forgatást.

Óz, a csodák csodája (The Wizard of Oz): Victor Fleming kapta az 1939-es Óz, a csodák csodája című film rendezőjének járó címet, ám az igazság az, hogy valójában öt direktor dolgozott az alkotáson a forgatás ideje alatt.

A film első rendezője Norman Taurog volt, de őt néhány tesztfelvétel után kirúgták. A helyére Richard Thorpe érkezett, ám hamarosan őt is elküldték, mert a producer, Mervyn LeRoy úgy érezte, hogy Thorpe sürgeti a munkát, ami káros hatást gyakorol a színészek alakítására.

Thorpe után George Cukor foglalta el a rendezői széket, de ő sem maradt sokáig, ugyanis korábban már igent mondott az Elfújta a szélre, így tulajdonképpen egyetlen jelenet sem készült az ő rendezésével az Óz, a csodák csodájában. Miután Thorpe is otthagyta a produkciót, Fleming kapta meg a munkát.

A szereplők estében ugyancsak szükség volt a cserére, ugyanis a Bádogember szerepét eredetileg kapó Buddy Ebsen kórházba került, ahol kiderült, hogy megbetegítette az az ezüst festék, amelyet a jelmezéhez használtak. Ebsen után Jack Haley kapta meg a szerepet, ami miatt újra fel kellett felvenni azokat a már leforgatott jeleneteket, amelyekben a Bádogember szerepelt.

A rengeteg változás ellenére az Óz, a csodák csodája leginkább Fleming kreatív elgondolásai alapján készült, ám ő sem maradt végig, ugyanis George Cukor után ő vette át az Elfújta a szél rendezői munkálatait. Az Óz, a csodák csodájának forgatása végül King Vidor rendezésével fejeződött be.

Vissza a jövőbe (Back to the Future): Bár mindenki tudja, hogy a Vissza a jövőbe című filmben Michael J. Fox alakította Marty karakterét, mégis azt már kevesebben tudják, hogy először nem ő kapta a szerepet, hanem Eric Stoltz.

Néhány hét forgatás után azonban Fox átvette a szerepet, ugyanis a filmet rendező Robert Zemeckis úgy érezte, hogy Stoltz nem rendelkezik elég jó komikusi képességekkel. A színészcserével azonban akadt egy kis probléma, ugyanis akkor már egy elég nagy részt leforgattak a filmből.

Állítólag ennek köszönhetően akad néhány jelenet a végső változatban, amelyben nem Fox, hanem Stoltz szerepel. Ilyen például az egyik legdrágább jelenet, amelyben Marty a terroristák elől menekülve utazik vissza a jövőben, ugyanis itt nem Fox, hanem Stoltz ül sugárzás ellen védő ruhában a DeLoreanban.

Good Will Hunting: 1997-ben készült a Matt Damon és Ben Affleck karrierjét beindító Good Will Hunting, aminek története egy bostoni utcagyerekről szól, akiről kiderül, hogy egy zseni. Damon és Affleck eredeti forgatókönyvében is egy bostoni utcakölyök szerepelt, azzal a különbséggel, hogy őt elkapta volna az amerikai kormány, hogy aztán arra kényszerítsék, hogy nekik dolgozzon, a film műfaja pedig thriller lett volna dráma helyett.

Az az ötlet, hogy a film thriller helyett inkább Will és a Robin Williams által alakított terapeutája kapcsolatára koncentráljon, attól a Rob Reinertől származott, aki a Castle Rock Entertainment nevű cégével megvette a forgatókönyvet.

A thriller vonal kukázásával nagyjából a forgatókönyv felét is kidobták, ezért alaposan át kellett azt írni. Ez azonban megérte, hiszen a Good Will Hunting Oscar-díjat hozott Afflecknek, Damonnak, és Williamsnek.Drágán add az életed! (Die Hard, 1988): A 80-as évek egyik legmeghatározóbb filmje volt a Bruce Willis főszereplésével készült Drágán add az életed!, ám létezik ebből egy képzeletbeli verzió, amelyben Willis szerepét Frank Sinatra kapta.

Ennek az oka az, hogy a film Roderick Thorp 1979-ben megjelent könyve, a Nothing Lasts Forever alapján készült, ami az író 1966-os, The Detective című krimijének a folytatása. Sinatra az ebből készült című filmben, A detektívben játszott, ezért a szerződése értelmében, a Foxnak kötelező volt először neki felajánlania a folytatás főszerepét.

A színész azonban akkoriban már a 70-es éveit taposta, úgyhogy nemet mondott a munkára. Ha elvállalta volna a szerepet, akkor az jobban illet volna a regényhez, amire igaz, így is eléggé hasonlít a film, kivéve azt, hogy a főhős egy idősebb, nyugdíjazott rendőr. Miután Sinatra nemet mondott, a Fox rengeteg akciósztárt, köztük Arnold Schwarzeneggert, kereste meg a szereppel, amit végül az akkoriban még vígjátékszínészként ismert Willis kapott meg.

Mivel a Drágán add az életed! forgatását úgy kezdték el, hogy a forgatókönyvet még be sem fejezték, ezért elkövettek néhány hibát a filmben, így például azt, hogy az elején látható kamion, amellyel Hans Gruber és csapata megérkezik a toronyházhoz, túl kicsi ahhoz, hogy elférjen benne az a mentőautó, amelyet a film végén kitolnak belőle.

Alkony sugárút (Sunset Boulevard): Sötét drámaként készült az Alkonyat sugárút az 50-es években. A Los Angeles-i noir történet a korábban ünnepelt némafilmsztárra nehezedő, gyilkosságba torkolló nyomozásról szól.

A történet a főhős, Joe Gillis narrációjával kezdődik a saját meggyilkolásáról. Az eredeti változatban azonban Gillis nem fejjel lefelé lebegett a medencében, hanem a hullaházban beszélgetett a többi halottal arról, hogy hogyan került oda.

Amikor azonban az eredeti verziót megnézte a tesztközönség, akkor minden néző úgy gondolta, hogy a nyitás nevetséges és túl vicces egy ilyen komoly filmhez. Ennek hatására Billy Wilder újraforgatta a nyitójelenetet, ami aztán a filmtörténet egyik leghíresebb jelenetévé vált.

Az új nyitásban már érezhető volt az Alkonyat sugárút sötétebb tónusa, a film maga pedig a hírnév és a dicsőség buktatóiról szóló noir klasszikussá vált.

A nyolcadik utas: a halál (Alien): Rengeteg változtatáson esett Ridley Scott sci-fi-horrorja, amit ma már mesterműkén tartanak számon. A nyolcadik utas: a halál esetében az első és legfontosabb változtatás maga a forgatókönyv volt.

Az eredeti verzióval Dan O’Bannon és Ron Shuset rukkolt elő, majd azt több ponton is megváltoztatták, kezdve a főhős, Ripley, nemével. O’Bannon elárulta, hogy eleinte az összes szereplő semleges neműként szerepelt a történetben, ezzel nagyobb teret adva a castingon. Emellett a címszereplő dizájnját is alaposan megváltoztatták.

Eleinte egy kilátástalan, elég kétértelmű lezárást szántak a filmnek. Ebben a befejezésben Ripley a Nostromo mentőkabinjába menekül, ám kiderül, hogy az alien már ott van és itt véget ért volna a történet. Scott azonban bővíteni akarta a jelenetet, méghozzá azzal, hogy az alien megöli Ripley-t, majd annak hangját utánozva üzenetet küld a Földre.

A szereplő és a franchise nagy örömére a producerek túl sötétnek találták ezt a befejezést, ezért a végső verzióban Ripley kilövi az ellenséget a légzsilipen, majd hiperálomba teszi magát a Hones nevű macskával együtt.

Egy másik dolgot is ki kell emelni, amit a film premierje előtt megváltoztattak, ugyanis a vágás során Scott kukázta azt a jelenetet, amelyben a menekülő Ripley a film vége felé megtalálta a korábban a lény által már elragadott Dallas és Brett, félig megemésztett, bebábozódott testét az űrhajó egyik falán, ahol lassan tojásokká alakulnak át, hogy aztán abból újabb kis szörnyek keljenek ki.

Scott azért döntött a jelenet kivágása mellett, mert úgy ítélte meg, hogy az lassítja a végkimenetelt, ám a 2013-as újrakiadott változatban mégis szerepel. Azzal, hogy Scott kihagyta a jelenetet az eredeti verzióból, lehetőséget teremtett a folytatást író és rendező James Cameronnak arra, hogy megalkossa a tojásrakó alien királynőt A bolygó neve: Halálban.Casablanca: Hollywood egyik legnagyobb klasszikusa a Casablanca, aminek forgatás úgy indult 1942-ben, hogy még nem volt kész a forgatókönyv. Az íróknak csipkedniük kellett magukat a befejezéssel, mivel a filmet már javában forgatták, ráadásul a munkának egy hónappal a tervezett kezdés után álltak neki.

Bár a Casablanca esetében is sok változás történt, mégis a listán szereplő több filmmel ellentétben, itt nem okozott kreatív nézeteltéréseket, vagy keveredést a forgatáson, ugyanis csak azért kellett, hogy eltüntessenek minden szexre tett utalást az alkotásból.

Erre azért volt szükség, mert a Motion Picture Association of America által előírt öncenzúrázó vezérelv, a Produkciós Szabályzat, rendkívül szigorú volt, ezért a filmben nem mutathatták be a Humphrey Bogart által alakított Rick és az Ingrid Bergman által játszott Ilsa közti kapcsolatot, de azt is ki kellett hagyni, hogy Renault kapitány szexért cserébe tesz szívességeket.

Az élet mindig drága (Die Hard with a Vengeance): A két sikeres rész után egyértelmű volt, hogy Bruce Willisnek harmadjára is vissza kell térnie a filmsorozathoz, ám az már nem volt ennyire világos, hogy pontosan miről is fog szólni a következő Die Hard film.

A producerek több forgatókönyvre is nemet mondtak azért, mert azok túlságosan hasonlítottak más akciófilmekre, ráadásul pont azokra, amelyeket a Drágán add az életed sikere inspiráltak. Az egyik ilyen szkript a Troubleshooter című, luxushajón játszódó történet volt, de azzal kapcsolatban a Fox úgy érezte, hogy túlságosan hasonlít az akkoriban Steven Seagal főszereplésével készülő Úszó erődhöz, viszont ebből a forgatókönyvből készítették el később a Féktelenül 2-t.

Végül az 1995-ben, Bruce Willis és Samuel L. Jackson főszereplésével készült akciófilm, a Simon mondja (Simon Says) forgatókönyve alapján készült el a film. A szkriptet először a Warner Brothers kaparintotta meg, mert egy Halálos fegyver-filmet akartak forgatni belőle (ez megmagyarázza, hogy ebben az alkotásban miért kapott John McClane egy közel egyenrangú társat Zeus személyében), de aztán a Foxnál kötött ki a forgatókönyv.

Nem ez volt azonban az egyetlen forgatási nehézség Az élet mindig drága esetében, ugyanis több drasztikus változtatáson is át kellett esnie. Ilyen volt például az, hogy eredetileg úgy fejeződött volna be a macska-egér játék, hogy Simon szökése miatt John McClane viszi el a balhét, ezzel még pokolibbá téve az egyébként sem könnyű életét.

McClane ezután kapta volna el Simont, akivel aztán McClane-féle orosz rulettet játszott volna egy rakétavető segítségével, ám ezt a befejezést végül túl sötétnek találták, ami nem is baj, hiszen fura lett volna, ha az eddig igazságot szolgáltató McClane hirtelen bosszúállóvá válik. Ugyanakkor az alternatív befejezés megtekinthető a film Special Edition DVD-kiadásában.Szárnyas fejvadász (Blade Runner): A Ridley Scott által rendezett, 1982-ben megjelent Szárnyas fejvadász című sci-fi forgatása sem volt problémáktól mentes. Az egyik legnagyobb gondot az jelentette, hogy Harrison Ford és a stáb java nagyon nem találta a közös hangot a rendezővel, így kis híján fellázadtak ellene a forgatás közben.

A másik nehézséget az okozta, hogy miután elkészült a Philip K. Dick regénye alapján forgatott film, a stúdió vezetői két változatot akartak: egy boldogabb befejezést a Ford által alakított Rick Deckardnak, és egy narrációt, amit a színész mond fel kész anyagra.

Habár a rendező és Ford is ragaszkodott ahhoz, hogy a film úgy jó, ahogy leforgatták, a vezetők mégis biztosak voltak abban, hogy a narráció kell ahhoz, hogy a nézők megértsék a történetet. A hírek szerint a színész szándékosan mondta fel bénán a szöveget, hátha akkor a stúdiónál úgy döntenek, hogy nem kell a narráció, ám az így is bekerült az eredeti mozis változatba.

Ugyanakkor az 1992-es rendezői változatban már nem szerepelt a narráció és a boldogabb befejezés, viszont belekerült néhány kétértelmű jelenet, amelyekben Deckard unikornikusokkal álmodik, ami arra enged következtetni, hogy ő is replikáns.

Egy újabb és jobb, verziónak végre sikerült igazi filmklasszikussá tennie az addig csak vizuálisan menő Szárnyas fejvadászt.

A Birodalom visszavág (The Empire Strikes Back): Köztudott, hogy Luke Skywalker apja nem más, mint maga Darth Vader, ám az már nem ennyire közismert tény, hogy A Birodalom visszavág előkészítésekor ez még nem így volt.

A film forgatókönyvének első változatát Leigh Brackett írta. Ő bele is szőtte a cselekménybe Luke és az apja találkozást, csakhogy az még nem Darth Vader volt. Ebben a verzióban Luke apja elárulja, hogy Luke-nak van egy húga, aki egy eltitkolt Jedi-tanonc, majd felesketi Luke-ot a Jedi esküre.

Mivel Brackett kevéssel a szkript megírása után meghalt, ezért George Lucas úgy döntött, hogy megpróbálkozik egy másik verzióval, tehát ő volt az, aki kitalálta, hogy legyen Vader Luke apja, ezzel megteremtve Anakin Skywalker, „rossz útra lépett Jedi” történetét. Ezután vette át a munkát Lawrence Kasdan.

Mivel ez a csavar elég későn következett be a filmben, ezért hatalmas titokként őrizték, így például még a színészekkel sem beszélték meg, hogy kicsoda valójában Darth Vader, nehogy kiszivárogjon valami.

A karaktert alakító David Prowse is teljesen más szöveget mondott el a forgatáson, amit aztán kicseréltek James Earl Jones hangjára. Ő is azt a forgatókönyvet kapta meg, amelyet minden színész, és amelyben az állt, hogy Luke apját Obi-Wan Kenobi ölte meg, és nem Vader, ahogy azt Kenobi állította Luke-nak az Egy új reményben.

Az igazat a Luke-ot alakító Mark Hamill sem tudta, egészen addig, amíg a „Nem, ez hazugság! Ez nem lehet igaz!” jelenethez közeli felvételeket nem vették fel.

(Forrás: hu.ign.com)