Irán szerint Amerika kulturális háborút indított ellene a 300-zal!

15 éve mutatták be Zack Snyder R-kategóriás filmeposzát.A Sin City mellett a 300 volt a másik R-kategóriás képregényadaptáció, amit a 2000-es évek közepén mutattak be, ráadásul minkét alkotást Frank Miller műveiből készítették. A 300 alapját szolgáltató, öt részben megjelent, Miller és Lynn Varley színező által alkotott képregény 1998 májusa és szeptembere között jelent meg a Dark Horse Comics kiadásában.

Millert a magyar származású Rudolph Máté 1962-ben bemutatott hollywoodi kosztümös kalandfilmje, A háromszáz spártai ihlette meg, ugyanis a szerző bevallotta, hogy mikor gyerekként látta a filmet, akkor az alapjaiban változtatta meg a hősökről alkotott véleményét, ugyanis rájött, hogy a hősök nemcsak, hogy nem biztos, hogy (azonnali) elismerést vagy kitüntetést kapnak a hőstetteikért, hanem gyakran még az életükkel is fizetnek azokért.

A filmadaptáció mellett Miller képregénye is sok kritikát kapott, amiért nagyon lazán kezelte a történelmi eseményeket. Többeknél kicsapta a biztosítékot például az, hogy a spártai harcosokat szinte meztelenül ábrázolta, ahogy Jacques-Louis David klasszicista festményén, Leónidasz Thermopülainál-on is látható, de azt is kifogásolták, hogy a görögöket eláruló Ephialtész olyan torz alakok, hogy szinte szörnyetegnek is lehet nevezni őket.

Még a Watchmen és a V mint vérbosszú alkotója, Alan Moore is kritizálta Millert, amiért a spártaiak tulajdonképpen homoszexuálisoknak nevezik az athéni katonákat, pedig köztudott, hogy a spártai katonák a nőktől elzártan éltek 7-től 30 éves korokig, így természetes volt, hogy az idősebb férfiak a fiatal fiúk közt kerestek szeretőket, tehát kimondottan álszent a képregénybeli spártaiak macsó és homofób sértegetése az athéni katonákkal szemben.

A görög-perzsa háború időszámításunk előtt 492-ben robbant ki, miután I.

A két nép közti harc második nagy összecsapására időszámításunk előtt 480 augusztusában került sor a Thermopülai-szorosnál. Bár napjainkban ez már nem szoros, de abban az időben a tenger sokkal közelebb volt a parthoz, mint napjainkban, ezért akkoriban részben természetes, részben mesterséges utakat, kapukat és szűk átjárót alakítottak ki Attika, azaz Athén és Peloponnészosz, tehát Spárta felé, amit remekül lehetett védeni a speciális lándzsákból és pajzsokból álló formációval, a phalanxszal.

A spártaiak és Leónidasz számára azért volt fontos, hogy ők érjenek oda elsőként, mert az időszámításunk előtti 490-es maratoni csatáról elkéstek, ugyanis a vallási-nemzeti ünnepek, a filmben is megemlített Karneia, tiltotta háborúskodást.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a „300 katona a milliós perzsa sereg ellen” csak Hérodotosz ókori történetíró romantikus túlzása, amit Arisztodémosz beszámolóira alapozott. A mai történészek úgy becsülik, hogy Leónidasz testőrsége kb. 1400 főből állhatott, de harcoltak mellette thébaiak és theszpiaiak is. A perzsák maximum 15-20 ezren lehettek. Ugyanakkor nem valószínű, hogy csak ennyi katona harcolt három napon át a 14 méter széles szorosban.

A szakértők szerint a perzsák győzelme borítékolható volt, elvégre arányaiban nem érték őket komoly veszteséget. A másik fél számára a csata jelentősége abban merült ki, hogy a spártai öngyilkos misszió elég időt adott az ógörögöknek arra, hogy felkészítsék a flottát és a seregeiket az időszámításunk előtti 479-es szalamiszi és plataiai ütközetre, ami az agresszorok döntő vereségét okozta.

Miller azzal védte a művét, hogy ő csak annyira ábrázolta vadnak a spártaiakat, amennyire azt a mai közönség gyomra képes befogadni. A szerző tehát alaposan tanulmányozta a történettudományi munkákat és több helyszínt is felkeresett, de a célja a kortárs mítoszteremtés volt.

Gianni Nunnari elég hamar felfigyelt a 300-ra, aminek sikerült megszereznie a jogait, ám nem ő volt az egyetlen, akinek megtetszett Miller szerzeménye, ugyanis az akkoriban még a reklámszakmában tevékenykedő, mára elismert filmrendező, Zack Snyder is rajongott a műért.

Szerencsére a sors úgy hozta, hogy Nunnari és Snyder együtt dolgozott egy reklámfilmen, aminek köszönhetően a producer felajánlotta a fiatal alkotónak a 300 rendezői székét, aki természetesen élt a felkínált lehetőséggel.Ugyanakkor a Warner Bros. csak több, mint öt évnyi, küzdelmes folyamat után bólintott rá arra, hogy Snyder filmet készítsen a 300-ból. Ehhez szükség volt a rendező első mozifilmes sikerére, a Holtak hajnala remake-jére, aminek köszönhetően már komolyabban vették.

Bár akkoriban Miller nem akarta, hogy hollywoodi film készüljön a munkáiból, mert attól félt, hogy elbagatellizálják azok felnőtt tartalmát és brutalitását, mégis Snyder elképesztő lelkesedése meggyőzte, hogy konzultánsként részt vegyen a munkában.

A 300 forgatása 2005. október 17-én kezdődött, és meglepően rövid idő alatt véget ért, ugyanis csak két hónapig tartott. Az utómunka azonban már nem volt ennyire gyors, ugyanis majdnem egy évig tartott, mire a film elnyerte a végső formáját. Habár a filmben rengeteg a CGI, mégis több hagyomány technikát is bevetettek.

A 300 világpremierjét 2006. december 9-én tartották a texasi Austinban. Ezután a 2007 februárjában megrendezett Berlini Nemzetközi Filmfesztivált követően március 9-én érkezett meg az amerikai mozikba.

A 65 millió dolláros költségvetésből készült film összesen 456,1 millió dollárt kaszált, ami azt jelentette, hogy Észak-Amerika legjobban teljesítő R-kategóriás képregényfilmje volt, amíg ettől a címtől meg nem fosztotta a Deadpool.

Gerard Butler és Lena Headey tulajdonképpen a 300-nak köszönhetően indult el a világhírnév felé vezető úton, de ugyanez a film alapozta meg Michael Fassbender karrierjét is, mivel ez volt a színész első nagyköltségvetésű filmje.

Ugyanakkor az, hogy a 300 fogadtatása vegyes lesz, már az is bizonyította, hogy a berlini fesztiválon tartott közönségbemutatón állva tapsolt a közönség, míg a sajtóvetítésen többen fújjoltak és tüntetőleg kivonultak a teremből.

A történészeknek leginkább a történelmi hitelességgel és a perzsák egyoldalú ábrázolásával volt problémájuk. A kritikusok közt volt, aki egyenesen „fasiszta film”-ként aposztrofálta a 300-at, amiért a hősök tökéletes testű, fehér férfiak, míg a perzsák alantas, torz, színesbőrű, rabszolgatartó szörnyetegek.

Irán tetszését sem nyerte el a film, méghozzá annyira nem, hogy egy emberként állt ki a perzsa kultúra ábrázolása, valamint a vélt Irán-ellenes üzenet miatt. Amellett, hogy az Iráni Művészeti Akadémia panaszt tett az ENSZ-nél, még több országban tüntetést is szerveztek a film ellen.

A helyi lapok és kormánytagok azon a véleményen voltak, hogy az USA Hollywoodon keresztül hirdetett kulturális háborút Irán ellen. Snyder elmondta, hogy voltak, akik azzal vádolták, hogy az amerikai kormány pénzelte, hogy elkészítse ezt a propaganda filmet, ám szerinte a 300 nem az, és ő nem is szánta annak.

A vegyes fogadtatás ellenére egyértelmű anyagi sikert aratott a 300, aminek direkt folytatása a 2014-es A birodalom hajnala, ám az stílusban és rendezésben sem volt méltó a 2007-es elődjéhez.

(Forrás: hu.ign.com)