Kínában betiltották az Avatart, nehogy forradalomhoz vezessen

Filmek, amelyeket abszurd és érthetetlen okokból nem vetítettek egyes országokban.A közelmúltban döbbentette meg a világot az a bejelentés, amely szerint az HBO Max levette a műsoráról az Elfújta a szél című, nyolc Oscar-díjat nyert filmet, amiért abban hamisan ábrázolják a rabszolgatartást.

Habár az érv jogos, mégis egy több, mint 80 évvel ezelőtt készült filmről van szó, amit a megfelelő időben és helyen kell kezelni. Ezt a streamingszolgáltatónál is beláthatták, ugyanis az Elfújta a szél visszakerül a kínálatukba, de magyarázó kíséretében.

Nem ez azonban az első eset, amikor érthetetlen, abszurd okokból tiltanak be egy filmet valamely országban. Íme néhány példa!

Avatar (2009): Kínában eleve csak évi harmincöt külföldi filmet mutathatnak be a mozik, ugyanis az ország igyekszik védeni a tradicionális kultúrát. Ennek tudatában elég furcsa, hogy az Avatart két héttel a premier után vették le a műsorról 2009-ben, és ez azóta sem változott.

James Cameron blockbustere két okból jutott erre a sorsra. Az egyik, hogy féltek, hogy az Avatar sikere (akkori árfolyamon harminchétmillió dollár) ellehetetleníti a kínai filmipart. A másik ok, hogy attól tartottak, hogy az emberek követni akarják majd a filmben az erőszakos kilakoltatásuk ellen harcoló, a kultúrájukat megvédeni akaró Na'vik példáját.

Annak érdekében, hogy biztos ne törjön ki forradalom, az Avatar 2D-s verziója helyett Konfuciuszról szóló életrajzi filmet vetítettek a mozik. Az Avatar 3D-s vetítés még egy darabig maradhatott.

Barney nagy kalandja (Barney's Great Adventure, 1998): Malajziában tiltották be a premier idején a Barney nagy kalandja című filmet, a döntést pedig azóta sem változtatták meg. Barney egy bíborszínű dinoszaurusz, akiért leginkább az amerikai gyerekek rajonganak. Miután a karakter nagy népszerűségre tett szert a kábeltévék délelőtti műsorában, kiérdemelte, hogy egész estés film készüljön belőle.

Malajziában azonban úgy döntöttek, hogy Barney nagy kalandja „nem gyerekeknek való”, ezért betiltották. Azt, hogy mi a probléma a még műfajához képest is butuska történettel, azóta sem fejtették ki bővebben, és valószínűleg, soha nem fog kiderülni.

2012 (2009): Észak-Koreában tiltották be 2009-ben a 2012 című filmet, és ez a döntés azóta sem változott. Az észak-koreai diktatúra és a filmművészet viszonyáról mindent elmond, hogy a Kim Jong-un megöléséről szóló, Az interjú című mozit „háborús bűntettnek” bélyegezték, és „könyörtelen megtorlással” fenyegetőztek, ha nem tiltják be Amerikában is.

A 2012 nem azért került tiltólistára, mert néhány jelenet erejéig látható benne az ország elpusztulása, hanem azért, mert Roland Emmerich jövendölése ellentmond az állami propagandáénak.

2012-ben volt ugyanis a mai Észak-Koreát alapító Kim Ir Szen születésének századik évfordulója, ami egybeesett azzal a vízióval, hogy „a nemzet rálép a szuperhatalommá válás útjára”. Kim Ir Szen azt már nem láthatta, hogy ahogy a maja apokalipszis, úgy az ő jóslata sem valósult meg.

Arra viszont elég sanyarú sors vár, akinél valahogy mégis akad egy példány a katasztrófafilmből, ugyanis a hatóságok nemcsak pénzbírsággal sújtják, hanem még börtönbe is zárják.District 9 (2009): Nigériában tiltották be 2009-ben a District 9 című filmet, de hamar enyhítettek a döntésen. Neill Blomkamp Dél-Afrikában játszódó, sci-fi alkotása kifejezetten szociális töltetű, ráadásul a fehér kiváltságoknak és képmutatásoknak tartott tükröt a gettókba kényszerített idegenekkel és az állampolgársági problémákkal.

Mindennek tudatában igencsak meglepő, hogy Nigériában azért tiltották be a filmet, mert szerintük túl rasszista. Az akkori információs miniszter, Dora Akunyili közölte, hogy „lesújtó”, hogy a filmben szinte az ország minden lakója gengszter, kannibál vagy prostituált, akik a fehér paramilitáris szervezeteket és az űrlényeket is lenyúlják, a nigériaiaknak pedig elege van ezekből az előítéletekből.

A Sony bocsánatot kért, valamint kijelentette, hogy minden, ami a District 9-ban látható, csak kitaláció, semmiben sem tükrözi a valóságot. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a nigériai kormány megváltoztatta a döntését, és nagyon limitáltan, de forgalmazásba kerülhetett a film.

Blue Jasmine (2013): Indiában döntöttek úgy 2013-ban, hogy betiltják a Blue Jasmine című filmet, a döntést pedig azóta sem változtatták meg. Az országban 2011 óta igyekeznek visszaszorítani a dohányzást. Ennek érdekében bevezették, hogy amennyiben a mozik olyan filmet vetítenek, amiben valamilyen módon dohányt fogyasztanak, kötelező egy annak veszélyeiről szóló, 30 másodperces rövidfilmet leadni.

Ez a szabály vonatkozott a Woody Allen által rendezett alkotásra is, ám az államnak volt még egy feltétele, méghozzá az, hogy minden dohányzással kapcsolatos jelenetnél fusson egy csík, ami szintén a dohányzás káros mellékhatásaira hívja fel a nézők figyelmét.

Woody Allen erre közölte, hogy a Blue Jasmine-t csak eredeti formában vetíthetik a mozik, vagy sehogy. Az indiai egészségügyi minisztérium könnyen meghozta a döntést, ami értelmében a Blue Jasmine nem kerülhetett a mozik műsorába.

A dohányzással kapcsolatos gyakorlat azóta sem változott. Erre jó példa a Holdfény, ami két és fél percnyi „extra jelenetet kapott” a fentebb említett okoknak köszönhetően.

Hostel (2005): Ukrajnában tiltották be 2005-ben a Hostel című filmet, a döntést pedig máig nem változtatták meg. Ha úgy nézzük, hogy Eli Roth egy rendkívül brutális horrorfilmet tett le az asztalra, akkor abban nincs semmi meglepő, hogy valahol betiltották, hiszen sok országról elmondható, hogy cenzúrázzák azokat a filmeket, amelyek túl explicit módon mutatják be az öncélú erőszakot. Erre sok példa található, így például a Cannibal Holocaust, A szerb film vagy az Ichi The Killer.

Az ukrán döntéshozók azonban nem emiatt tiltották be a Hostelt, hanem azért, mert úgy ítélték meg, hogy a film úgy mutatja be Kelet-Európát, hogy az remek búvóhely azok számára, akik pénzért rabolnak és kínoznak embereket.

A régió többi országa nem osztotta ezt a nézetet, ám az ukránokat ez nem térítette jobb belátásra, így még azokat is megbüntették, akik birtokolták a filmet. A beszámolók szerint ez máig így van.E.T., a földönkívüli (E.T. the Extra-Terrestial, 1982): A lista kakukktojása Steven Spielberg alkotása, mert klasszikus értelemben nem tiltották be Svédországban, Finnországban és Norvégiában 1982-ben az E.T., a földönkívüli című filmet, viszont sok vita volt belőle az 1982-es premier idején.

Ennek oka nem az volt, hogy a film egy bizarr, más bolygóról érkezett űrlényről szólt, hanem az, hogy a kormány szerint az alkotás azt sugallja, hogy a felnőttek „a gyerekek ellenségei”. Az E.T. 12 éves korhatár-besorolást kapott, ezért sok kiskorú tüntetni kezdett, de hiába.

A fő cenzor, Gunnel Arrback szerint biztos, hogy „a fenyegető és félelmetes atmoszféra” traumát okozna az erre még felkészületlen korosztálynak, ezért sok skandináv fiatalnak hazudnia kellett az életkoráról, ha látni akarta Spielberg klasszikusát.

Zack és Miri pornót forgat (Zack And Miri Make A Porno, 2008): Thaiföldön, Utah államban, Malajziában, Trinidadban és Tobagoban tiltották be Kevin Smith filmjét 2008-ban. A Zack és Miri pornót forgat című alkotásról azonban el kell mondani, hogy már a premierje előtt is botrányokat okozott.

Ugyanakkor abban nincs semmi furcsa, hogy több hozzá készült plakátot betiltottak, a címben szereplő „pornó” szó a konzervatív erkölcscsőszöket akasztotta ki, több helyen pedig nem akarták bemutatni.

Az viszont elég meglepő, hogy a szexturizmusáról és a kiskorúak futtatásáról is ismert Thaiföldön tiltották be a filmet. A döntést azzal indokolták, hogy nem akarták, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a saját pornófilmjük leforgatásához.

A helyi forgalmazó, M Pictures próbált azzal érvelni, hogy a Zack és Miri pornót forgat valójában egy szatirikus ábrázolása az amerikai társadalomnak, és 18 éven felülieknek nyugodtan ajánlható, de a kormány nem engedett.

A Simpson család - A film (The Simpsons Movie, 2007): A premier környékén döntöttek úgy Mianmarban, hogy betiltják a Simpson család - A filmet, és ez azóta sem változott. A döntést azzal magyarázták, hogy a sárga és piros színek kombinációja a lázadó frakciókat támogatók körében népszerű.

Ez azonban csak addig tűnik furcsának, amíg eszünkbe nem jut, hogy Mianmar volt az az ország, ami azzal tette tönkre a gazdaságát és a pénzügyi rendszerét, hogy pusztán számmisztikai okból, úgy alakította ki a címleteket, hogy azok oszthatóak legyenek kilenccel.

King Kong (1933): Finnországban tiltották be 1933 és 1939 között a King Kong című filmet, ugyanis akkoriban túl explicitnek számított. Ugyanezért vágtak ki belőle néhány jelenetet, így például azt, amikor az óriás gorilla rátámad az őslakosok falujára, vagy amikor lehajít egy nőt a magasból, mert az nem Ann. A teljes verziót csak 1938-ban mutatták be.

A skandinávok számára azonban még a cenzúrázott verzió is túl realisztikus és erőszakos volt, ezért Finnországban csak 1939-ben változott meg a döntés. Az rejtély, hogy miért pont akkor, de talán úgy ítélték meg, hogy King Kong legalább egy kis időre ki tudja szakítani az embereket a második világháború miatti nyomasztó légkörből.

(Forrás: hu.ign.com)