Meglepő érdekességek Russell Crowe-ról
Ezeket a dolgokat talán még nem tudod a 60 éves színészről.60 éves lett Russell Crowe, akiről most olyan érdekességeket tudhatsz, mint például azt, hogy nem is ausztrál, hogy mit vett a saját pénzén az egyik filmje forgatására vagy azt, hogy ki akarta elrabolni.
Wellingtonban született: Crowe ausztrál színésznek vallja magát, de valójában Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban született 1964. április 7-én. Anyai ágon maori származású, de walesi, skót, angol, német, norvég és svéd vér is van benne.
Crowe 4 éves volt, amikor a szüleivel Ausztráliába költöztek, ahol tíz évet éltek, majd úgy döntöttek, hogy visszaköltöznek Új-Zélandra, ahol Crowe idegennek érezte magát, ráadásul az osztálytársai rendszeresen gúnyolták az ausztrál kiejtés emiatt.
21 évesen elhatározta, hogy visszaköltözik Ausztráliába. A színész teljes mértékben ausztrálnak érzi magát, ezért már nem egyszer kérelmezte az állampolgárságot.
A szüleinek hála kapta az első szerepét: Crowe szülei Sydneyben helyezkedett el a filmiparban, ahol a cateringet biztosították a stábtagoknak a forgatásokon. Elsősorban a két évados Spyforce-ban dolgoztak, aminek köszönhetően Crowe már fiatalon betekintést nyerhetett a filmezés világába, ami azonnal rabul ejtette.
Először hatévesen állt kamerák elé, ahol egy mondatot is kapott. 13 éves korában a 8 éven keresztül sugárzott kórházsorozatban, a The Young Doctors egyik részében játszhatott egy kisebb szerepben. Crowe családjában azonban nem a szülei és ő az egyetlenek, akiknek köze van a filmiparhoz, ugyanis az anyai nagyapja, Stanley J. Wemyss kamerával követte az új-zélandi katonai alakulatokat a második világháborúban, ezért pedig kitüntették a Brit Birodalom Rendjével.
Al Pacino visszalépett Crowe javára A bennfentes Oscar-versenyében: Amikor Michael Mann megkereste, hogy játssza el A bennfentes egyik főszerepét, akkor Crowe hezitált, mert úgy érezte, hogy nem biztos, hogy neki kellene alakítania a nála jó 20 évvel idősebb és testesebb Jeffrey Wigandet, ám a rendező annyira hitt benne, hogy a színész arra a döntésre jutott, hogy illene meghálálnia ezt a bizalmat.
A film bemutatója után a stúdió illetékesei jelezték Crowe-nak, hogy szerintük nagy esélye lenne az Oscarra, ezért elindítják a kampányt. A színész azt hitte, hogy egyformán fogják népszerűsíteni Al Pacinóval, ám kiderült, hogy a kollégája önként lemondott erről Crowe javára, ugyanis valószínűleg mind a kettőjüket a legjobb főszereplő kategóriában jelölték volna.
„Nyomjátok a kölyköt” - mondta Pacino a stúdió illetékeseinek, ezzel önként lemondva a kampányról. Pár évvel később Crowe ugyanilyen gesztust tett, ugyanis A remény rabjai forgatásának idején a partnere, Paul Giamatti édesanyja már nagyon beteg volt, ezért annak érdekében, hogy növelje a kollégája Oscar-esélyeit, Crowe megismételte Pacino „Nyomjátok a kölyköt” mondatát a stúdió vezetőinek, ezzel lemondva a saját esélyeiről.
Crowe-t A bennfentesért, Giamattit A remény bajnokáért jelölték először Oscar-díjra, ám végül egyikük sem kapta meg azt, méghozzá annak ellenére, hogy 7, illetve 3 jelölést kaptak.
Ben Mendelsohnnal versenyzett a Romper Stompe főszerepére: Az 1992-es Romper Stompe hozta meg az igazi áttörést Crowe számára. A filmet rendező Geoffrey Wright két feltörekvő színész, Crowe és Ben Mendelsohn között vacillált a főszerepet illetően.
Bár Wright már együtt dogozott Mendelsohnnal az első munkájában, az 1989-es Lover Boy-ban, és a producerrel együtt biztos volt benne, hogy jó választás lenne Hando szerepére, mégis inkább úgy döntöttek, hogy Crowe-ban megvan az a plusz, ami elhiteti a nézőkkel, hogy igazi vezető.
Crowe valóban jó választásnak bizonyult, mivel félelmetesen hiteles és lehengerlő alakítást nyújtott. Később a színész nevetve emlékezett vissza arra, hogy mit érezhettek azok a nézők, akik néhány évvel később egy kétségekkel teli, érzékeny meleg fiatalemberként látták a Mennyit érünk című drámában a korábbi agresszív neonáci karaktert.
Sőt, bár a Romper Stomper tette ismertté Hollywoodban, mégis Crowe már többször visszahallotta, hogy az amerikai filmesek azt hitték, hogy valójában egy színészi ambíciókkal megáldott, valódi bőrfejűt találtak a főszerepre.A saját pénzéből vett hegedűt az egyik filmje forgatására: A 2003-as Kapitány és katona című film miatt vett hegedűleckéket Crowe, aki elárulta, hogy ez a három hónapig tartó tanulás volt a legkeményebb dolog, amit egy szerep kedvéért megtett.
A hegedű azonban nemcsak az idejét vette el, hanem elég sok pénzét is. Először egy sötét, nehéz német származású hangszert akartak adni neki, de a színész úgy érezte, hogy Aubrey kapitányhoz másfajta hegedű illik.
Amikor ezt a rendezőnek is jelezte, akkor Peter Weir közölte vele, hogy nem fér bele a költségvetésbe a hangszer lecserélése. Ez azonban nem tántorította el Crowe-t, ugyanis fogta magát és a saját pénzén vette meg a megfelelő hegedűt.
A színész a barátját, az Ausztrál Kamarazenekarban játszó Richard Tognettit és a hegedűtanárát, Robert Greene-t kérte meg, hogy kutassák fel azt a hegedűt, amely a leginkább illik a karakteréhez. Az 1890-ben készült hangszertől 15 évvel később, 2018-ban vált meg, amikor a Dianne Spencerrel való válása után aukcióra bocsátotta több, mint 200 személyes tárgyát. A hegedű 104 ezer amerikai dollárnak megfelelő ausztrál dollárért kelt el.
A Gladiátor miatt mondott nemet Farkas szerepére: Bryan Singer eredetileg Russell Crowe-t képzelte el Farkas szerepére. A színész azonban egy furcsa indokkal mondott nemet a szerepre, ugyanis a Gladiátor elején egy farkas volt a társa, és a filmben generálisként egy farkast viselt a páncélján, ezért úgy érezte, hogy a nézők beskatulyáznák, ha ilyen kevés idővel a Gladiátor után egy hasonló szerepet vállalna, és ő lenne a farkasos pasi.
Crowe tehát ugyanúgy, ahogy később Jackman, azt hitte, hogy a képregénykarakternek köze van a farkasokhoz, pedig valójában a neve a képregény első magyar fordításában is szereplő rozsomákra utal.
Zenei karrierrel is próbálkozott: Habár érdekelte a színészet, mégis tizenévesként inkább a zenei karrierjével foglalkozott Crowe, aki Russ Le Roq néven, a 80-as évek elején, Új-Zélandon próbálta ki magát először DJ-ként, majd énekes-gitárosként.
Ugyan nagy sikert nem ért el, de azért több kislemeze is megjelent, amelyek közül az első az 1982-es I Just Wanna Be Like Marlon Brando című volt, amivel kapcsolatban Crowe azt állított, hogy akkoriban még nem is látott Marlon Brando filmet.
A két színész útja azonban később többször is keresztezte egymást. Állítólag Brando tetszését annyira elnyerte Crowe alakítása A bennfentesben, hogy a halálos ágyán megkérte a gondozóját, hogy juttassa el a színésznek a személyes könyvtárából az egyik nagy becsben tartott darabot, Patrick Kavanagh egyik verseskötetét. Emellett 2013-ban Crowe 35 évvel Brando után játszhatta el Superman apját, Jor-El, Az acélemberben.
Több ötletét is belevették a Gladiátor forgatókönyvébe: Ridley Scott több, mint 100 millió dollárból készült filmje, a Gladiátor csinált igazi A-listás sztárt Crowe-ból. A forgatás azonban nem volt könnyű, hiszen rögtön azzal kezdődött, hogy még nem volt végleges forgatókönyv, amikor a munkálatok elkezdődtek, és még akkor is többen dolgoztak rajta, amikor már zajlottak a felvételek.
Itt-ott Crowe is adott ötleteket. Ilyen volt például Maximus neve, amit ő talált ki, ugyanis az eredeti változatban Narcissusnak nevezték a karaktert, amit a színész komikusnak talált. Szintén tőle származik a csatát indító mondat is: „Ha jelt adok, jöjjön a pokol!”, valamint a jelmondata: „Erő s erény.”
Az utóbbi mondat a színész saját gyerekkorából származik, ugyanis a Sydney Fiúgimnázium, ahova ő is járt jelmondata a Veriztate et Virtute, vagyis Igazság és erény. Ezt változtatta meg egy kicsit Crowe, és ajánlotta a rendezőnek, mert sokkal hatásosabb és odaillőbb, mint az eredetileg szereplő egyszerű elbúcsúzás.
Terroristák akarták elrabolni: Állítólag a 2000 évek elején szerepelt az egyik legismertebb terroristaszervezet, az al-Kaida célpontjai között Crowe. 2001 elején az FBI tájékoztatást adott arról, hogy egy francia rendőrnő észak-afrikai értesülései szerint az al-Kaida azt tervezi, hogy ismert amerikaiakat rabolnak el, hogy ezzel gyengítsék és aláássák az nyugati kultúrát.
Ezzel kapcsolatban a színész azt állította, hogy akkor hallotta először az al-Kaida nevét, amit aztán közel fél évvel később az egész világ megismert a 2001 szeptemberében elkövetett terrortámadás miatt.
A hatóságok komolyan vették az értesüléseket, ugyanis az Arany Glóbusz-átadóra fedett FBI-ügynökök kísérték el a színészt, akire az amerikai iroda kérésére a Scotland Yard is hasonlóan vigyázott a londoni BAFTA-átadón, és a nyomozók szmokingban kísérték el 2001 februárjában a Túszharc londoni premierjére.
Ezután az ügynökök az Egy csodálatos elme, illetve a Kapitány és katona forgatásán is ott voltak amellett, hogy Crowe testőröket is felfogadott, köztük egy korábbi rögbijátékost is.
Egy kicsi lakás bérelt, hogy ott óriásnak érezze magát: Curtis Hanson két kevésbé ismert színészt akart szerződtetni a Szigorúan bizalmas fiatal, ambiciózus rendőreinek szerepére, és Guy Pearce mellé Crowe-t fedezte fel a Romper Stomperben.
A döntéséhez még akkor is ragaszkodott, amikor a stúdió inkább A-listás színészt (például Sean Pennt) akarta Bud White szerepére, ráadásul Crowe sem volt biztos benne, hogy ő a legjobb választás.
A színész azért hezitált, mert James Ellroy könyvében White egy hatalmas termetű férfi, szinte már óriás, és bár Crowe 182 centi magas, mégis úgy érezte, hogy hiányzik belőle az a robusztusság, ami a szerephez kellene.
A színész végül elvállalta a munkát, és annak érdekében, hogy átérezze White elképesztő méretét és ellentmondást nem tűrő fellépését, valamint felkészüljön a szerepre, kibérelt egy apró, kis belmagasságú lakást, aminek a fürdőszobájába is csak úgy tudott bemenni, ha lehajtja a fejét és összehúzza magát.
Ez a módszer megtanította neki, hogy hogyan érezhet egy rendőr, és milyen az, amikor minden és mindenki kisebb nála.
(Forrás: hu.ign.com)
Hozzászólások