Szerdán nyit a felújított szegedi Belvárosi mozi
Az art deco stílusú épület az elmúlt hónapokban kívül-belül megújult. A mozi 1920-as átadója óta most került sor először ilyen nagyszabású, az épület minden részletét érintő munkálatokra.
Az ország legnagyobb, korabeli moziterme, a Zsigmond Vilmos-terem korszerű hangrendszert, hangszigetelést és vetítővásznat kapott. A falakat új burkolat borítja, a nézők kényelmét új, királykék karosszékek szolgálják. A mozi tavasszal további újdonságot kínál: az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kialakított kiállítóterekben 21. századi technológiák segítségével mutatja majd be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel három szegedi alkotó, Zsigmond Vilmos, Balázs Béla és Csőke József munkásságára.
A látogató a belépéstől újabb és újabb élményekkel találkozik, megismerheti majd a filmtörténet fontosabb mérföldköveit és megtapasztalhatja azt a forradalmi átalakulást, amely a virtuális valóság technológiáinak belépésével a mozgóképfogyasztásban zajlik. A szegedi Belvárosi mozit a "mozgófényképszínház" alapítására létrehozott részvénytársaság építtette. A vidék akkori legnagyobb mozija Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján 1920 őszére készült el, az első vetítést szeptember 8-án tartották.
1930 nyarán a magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet. A filmszínházat úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, s az 1930-as években felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások