A juttatások lefaragásával kompenzálja dolgozóik bérét a legtöbb munkáltató
Molnár Ákos, a Vasas Szakszervezeti Szövetség nyugat-dunántúli koordinátora Győrben megtartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy miként bújnak ki a kormány által beígért bérkompenzáció alól a munkáltatók.
Mivel a cégek semmiféle plusz pénzösszeget nem kaptak az államtól azért, hogy a kompenzációt elvégezhessék – sokuknak pedig fillérre pontosan ki van számolva az adott év költségvetése – ezért kénytelenek voltak trükközni a kompenzáció jegyében.
A múlt héten a hivatalos munkavállalók jelentős hányada már megkapta januári fizetését, így Molnár Ákos szerint feltehetően mindenkinek világossá vált, hogy kompenzáció helyett inkább pár ezer forinttal csökkentek a fizetések a korábbiakhoz képest. A koordinátor szerint egy átlagosnak tekinthető 120,000 forintos fizetés esetében bérkompenzáció nélkül nagyjából 8,000 forinttal csökkent a munkabér. Molnár Ákos határozottan kijelentette, hogy teljességgel elfogadhatatlannak tartják, hogy a legtöbb munkáltató úgy oldja meg a kompenzációt, hogy az összegeket a béren felül járó juttatásokból faragják le. Állítása szerint tudomást szereztek olyan esetről is, amikor az adott vállalkozás úgy bújt ki a béremelés és a kompenzáció alól, hogy továbbra is nyolc órában dolgozó alkalmazottját – az ő tudta nélkül – négy órás munkaidőre jelentette be.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára arról számolt be az eset kapcsán, hogy az iparágban dolgozók nagyjából kétharmada – tehát jelentős része – kevesebb fizetést vitt haza az adóváltozások miatt. Potyondi Antal hozzátette, hogy rengeteg olyan cég akad Magyarországon, amelyik eddig sem pályázott állami támogatásra és feltehetően a jövőben sem fog, így az elmaradt béremelés semmiképpen sem fogja őket hátrányosan érinteni. A témával kapcsolatban kiemelte még a multinacionális cégeket, akik a különadókra hivatkozva nem emelték meg dolgozóik béreit, de kiemelték az Erzsébet utalvánnyal keletkezett hátrányukat is, amelynek köszönhetően jelentős forgalomcsökkenéssel számolnak.
Mivel a cégek semmiféle plusz pénzösszeget nem kaptak az államtól azért, hogy a kompenzációt elvégezhessék – sokuknak pedig fillérre pontosan ki van számolva az adott év költségvetése – ezért kénytelenek voltak trükközni a kompenzáció jegyében.
A múlt héten a hivatalos munkavállalók jelentős hányada már megkapta januári fizetését, így Molnár Ákos szerint feltehetően mindenkinek világossá vált, hogy kompenzáció helyett inkább pár ezer forinttal csökkentek a fizetések a korábbiakhoz képest. A koordinátor szerint egy átlagosnak tekinthető 120,000 forintos fizetés esetében bérkompenzáció nélkül nagyjából 8,000 forinttal csökkent a munkabér. Molnár Ákos határozottan kijelentette, hogy teljességgel elfogadhatatlannak tartják, hogy a legtöbb munkáltató úgy oldja meg a kompenzációt, hogy az összegeket a béren felül járó juttatásokból faragják le. Állítása szerint tudomást szereztek olyan esetről is, amikor az adott vállalkozás úgy bújt ki a béremelés és a kompenzáció alól, hogy továbbra is nyolc órában dolgozó alkalmazottját – az ő tudta nélkül – négy órás munkaidőre jelentette be.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára arról számolt be az eset kapcsán, hogy az iparágban dolgozók nagyjából kétharmada – tehát jelentős része – kevesebb fizetést vitt haza az adóváltozások miatt. Potyondi Antal hozzátette, hogy rengeteg olyan cég akad Magyarországon, amelyik eddig sem pályázott állami támogatásra és feltehetően a jövőben sem fog, így az elmaradt béremelés semmiképpen sem fogja őket hátrányosan érinteni. A témával kapcsolatban kiemelte még a multinacionális cégeket, akik a különadókra hivatkozva nem emelték meg dolgozóik béreit, de kiemelték az Erzsébet utalvánnyal keletkezett hátrányukat is, amelynek köszönhetően jelentős forgalomcsökkenéssel számolnak.
Hozzászólások