Agrár-vidékfejlesztési államtitkárság: pozitív tapasztalatok Kecskeméten
Pozitívak az agrár-vidékfejlesztési államtitkárság kecskeméti működési tapasztalatai az elmúlt csaknem két hónapban - mondta Kis Miklós Zsolt államtitkár az MTI érdeklődésére.
Közölte: a munkavégzés, a Vidékfejlesztési Program véglegesítése, az EU Bizottsággal és a társtárcákkal, a hivatalokkal, a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések ugyanolyan ütemben, fennakadás nélkül zajlanak, mint a költözés előtt Budapesten. Az államtitkárság február eleji létszáma meghaladta a nyolcvanat, és folyamatos az új munkatársak felvétele. Tavaszra további 20-25-en csatlakoznak az államtitkárságon dolgozókhoz, amikorra is várhatóan már 110 munkatárs dolgozik majd itt. Így teljes lesz a létszám és a foglalkoztatottak mintegy 80 százaléka kecskeméti vagy környékbeli lesz.
A munkatársak kétharmada már most is vidéki, hiszen ők főleg Kecskemétről, a város vonzáskörzetéből járnak dolgozni. Most is több pozícióra keres az államtitkárság munkatársakat, amelyek nemcsak a közszféra állásportálján, hanem a helyi, megyei lapokban, online felületeken is széles körben elérhetőek a környékbeli agrár, jogász és közgazdász értelmiség számára.
"Ezzel lehetőséget biztosítunk a vidéki fiatal értelmiség számára is, hiszen képzettségüknek megfelelően egy olyan államtitkárság munkáját segíthetik, melyet Orbán Viktor miniszterelnök is a három legfontosabb államtitkárság egyikének nevezett. A kormány egyik fontos célkitűzése is megvalósult: az államtitkárság vidékre költözése képzett, vidéki emberek foglalkoztatását hozta magával. Az agráriumot és a vidéket érintő kérdésekben már nem elsősorban a fővárosban hozzák meg a mindennapi döntéseket. Így egyáltalán nem túlzó az a kijelentés, hogy vidéken, a vidéki emberek bevonásával, a vidéket komolyan érintő kérdésekről dönt a kormányzat" - emelte ki Kis Miklós Zsolt.
A kecskeméti költözéssel az államtitkárság olyan agrártérségben kapott helyet, amelyben mintegy 1800 családi gazdaság, 37 000 regisztrált agrárkamarai tag található. A mezőgazdaságban megtermelt GDP 20 százalékát a Bács-Kiskun megyei gazdaságok biztosítják. A helyi agrárhagyományok egybeesnek a kormány stratégiai céljával - azzal, hogy ez a hagyományos agrármodell minta legyen az egész ország számára - fejtette ki.
Az államtitkárság napi tevékenységének prioritásairól szólva az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a Vidékfejlesztési Program véglegesítése, társadalmi egyeztetése jelenleg is folyik. A programterv 2014 szeptembere óta, tehát a benyújtás pillanatától fogva elérhető a Széchenyi 2020 pályázati oldalon. "Azért indítottuk el újra a széleskörű társadalmi konzultációt, hogy a civil és szakmai szervezetek javaslatait minél inkább beépíthessük a végső programba" - mondta Kis Miklós Zsolt. Hozzátette: emellett a konzultáció teljes mértékben beilleszthető az Európai Bizottság véleményére történő kormányzati reakció folyamatába. "A különféle szervezetek szakmai észrevételeire ezért feltétlenül számít a Miniszterelnökség a program továbbfejlesztésében" - jegyezte meg.
Emlékeztetett: az előző ciklus forrásait 100 százalékban lekötötte Magyarország, így az áthúzódó támogatásokat természetesen kifizetik ez év végéig. A különböző intézkedéseken belül mutatkoznak eltérések, ezért programmódosítást hajtottak végre annak érdekében, hogy megvalósuljon a 2007-2013-as időszakra vonatkozó kötelezettségvállalás teljes mértékű kifizetése.
A pályázati rendszer átalakításával azt kívánták elérni, hogy az kisebb bürokráciával működjön, új munkahelyek jöjjenek létre az agráriumban, valamint a kis- és közepes méretű gazdaságok fejlődése dinamikussá váljon. A most érvényben lévő, 2006-2007-ben az akkori szocialista kormány által kialakított, túlszankcionáló és túlbürokratizált eljárásrenddel szemben az új programozási időszakra teljesen új eljárásrend bevezetése történik meg. A változás legfőbb eleme, hogy a gazdálkodó és a támogatást kezelő szervezet partneri jogviszonyban álljon egymással. Cél, hogy a jövőben a lehető legkevesebb adminisztrációs teher és fék kerüljön a források kihelyezésének útjába.
Az államtitkár rámutatott: az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságon elsősorban döntéshozatal, nem pedig közvetlen ügyintézés történik, az országban tartott különféle fórumokon azonban lehetőség nyílik a személyes kapcsolattartásra is a gazdálkodókkal.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság képviselőivel a Vidékfejlesztési Program kapcsán folytatott tárgyalások továbbra is intenzíven zajlanak. Bár vannak eltérések a két fél álláspontjában, a magyar kormány a viták gyors megoldására törekszik, úgy, hogy megvédje a magyar gazdák és a magyar vidék érdekeit. "Magyarország célja a program minél hamarabbi elfogadása, ugyanakkor a tárgyalások ütemezése, sikeres lezárása a másik fél hozzáállásán is múlik" - tájékoztatott az államtitkár.
(forrás: MTI)
Közölte: a munkavégzés, a Vidékfejlesztési Program véglegesítése, az EU Bizottsággal és a társtárcákkal, a hivatalokkal, a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések ugyanolyan ütemben, fennakadás nélkül zajlanak, mint a költözés előtt Budapesten. Az államtitkárság február eleji létszáma meghaladta a nyolcvanat, és folyamatos az új munkatársak felvétele. Tavaszra további 20-25-en csatlakoznak az államtitkárságon dolgozókhoz, amikorra is várhatóan már 110 munkatárs dolgozik majd itt. Így teljes lesz a létszám és a foglalkoztatottak mintegy 80 százaléka kecskeméti vagy környékbeli lesz.
A munkatársak kétharmada már most is vidéki, hiszen ők főleg Kecskemétről, a város vonzáskörzetéből járnak dolgozni. Most is több pozícióra keres az államtitkárság munkatársakat, amelyek nemcsak a közszféra állásportálján, hanem a helyi, megyei lapokban, online felületeken is széles körben elérhetőek a környékbeli agrár, jogász és közgazdász értelmiség számára.
"Ezzel lehetőséget biztosítunk a vidéki fiatal értelmiség számára is, hiszen képzettségüknek megfelelően egy olyan államtitkárság munkáját segíthetik, melyet Orbán Viktor miniszterelnök is a három legfontosabb államtitkárság egyikének nevezett.
A kecskeméti költözéssel az államtitkárság olyan agrártérségben kapott helyet, amelyben mintegy 1800 családi gazdaság, 37 000 regisztrált agrárkamarai tag található. A mezőgazdaságban megtermelt GDP 20 százalékát a Bács-Kiskun megyei gazdaságok biztosítják. A helyi agrárhagyományok egybeesnek a kormány stratégiai céljával - azzal, hogy ez a hagyományos agrármodell minta legyen az egész ország számára - fejtette ki.
Az államtitkárság napi tevékenységének prioritásairól szólva az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a Vidékfejlesztési Program véglegesítése, társadalmi egyeztetése jelenleg is folyik. A programterv 2014 szeptembere óta, tehát a benyújtás pillanatától fogva elérhető a Széchenyi 2020 pályázati oldalon. "Azért indítottuk el újra a széleskörű társadalmi konzultációt, hogy a civil és szakmai szervezetek javaslatait minél inkább beépíthessük a végső programba" - mondta Kis Miklós Zsolt. Hozzátette: emellett a konzultáció teljes mértékben beilleszthető az Európai Bizottság véleményére történő kormányzati reakció folyamatába. "A különféle szervezetek szakmai észrevételeire ezért feltétlenül számít a Miniszterelnökség a program továbbfejlesztésében" - jegyezte meg.
Emlékeztetett: az előző ciklus forrásait 100 százalékban lekötötte Magyarország, így az áthúzódó támogatásokat természetesen kifizetik ez év végéig. A különböző intézkedéseken belül mutatkoznak eltérések, ezért programmódosítást hajtottak végre annak érdekében, hogy megvalósuljon a 2007-2013-as időszakra vonatkozó kötelezettségvállalás teljes mértékű kifizetése.
A pályázati rendszer átalakításával azt kívánták elérni, hogy az kisebb bürokráciával működjön, új munkahelyek jöjjenek létre az agráriumban, valamint a kis- és közepes méretű gazdaságok fejlődése dinamikussá váljon. A most érvényben lévő, 2006-2007-ben az akkori szocialista kormány által kialakított, túlszankcionáló és túlbürokratizált eljárásrenddel szemben az új programozási időszakra teljesen új eljárásrend bevezetése történik meg. A változás legfőbb eleme, hogy a gazdálkodó és a támogatást kezelő szervezet partneri jogviszonyban álljon egymással. Cél, hogy a jövőben a lehető legkevesebb adminisztrációs teher és fék kerüljön a források kihelyezésének útjába.
Az államtitkár rámutatott: az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságon elsősorban döntéshozatal, nem pedig közvetlen ügyintézés történik, az országban tartott különféle fórumokon azonban lehetőség nyílik a személyes kapcsolattartásra is a gazdálkodókkal.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság képviselőivel a Vidékfejlesztési Program kapcsán folytatott tárgyalások továbbra is intenzíven zajlanak. Bár vannak eltérések a két fél álláspontjában, a magyar kormány a viták gyors megoldására törekszik, úgy, hogy megvédje a magyar gazdák és a magyar vidék érdekeit. "Magyarország célja a program minél hamarabbi elfogadása, ugyanakkor a tárgyalások ütemezése, sikeres lezárása a másik fél hozzáállásán is múlik" - tájékoztatott az államtitkár.
(forrás: MTI)
Hozzászólások