Az új közbeszerzési törvény újabb végrehajtási rendeleteit tette közzé a kormány
Az építési beruházásoknál a legjobb ár-érték arányt kell figyelembe vennie az ajánlatkérőnek a közbeszerzési ajánlatok értékelésekor, a legalacsonyabb ár mint szempont csak korlátozottan vehető figyelembe az értékelésnél - egyebek mellett ezeket tartalmazza a november első napján hatályba lépő új közbeszerzési törvény egyik végrehajtási rendeletének a tervezete, amely hétfőn került fel a kormány honlapjára.
A kormány korábban már közzétett egy végrehajtási rendelet-tervezet csomagot, amelyet most további öttel egészített ki.
Az ár súlyaránya az értékelésnél nem lehet több, mint amennyi súllyal a többi szempont együttesen szerepel.
A tervezet kiemeli az értékelési szempontok közül a következőket: az ajánlott építőanyagok minősége, a környezetvédelmi, fenntarthatósági követelmények figyelembe vétele, az innovatív megoldások alkalmazása, valamint a teljesítési határidő.
A rendelettervezet kitér arra is, hogy az építési beruházásnál a tervező kiválasztására, valamint az építtetőt képviselő építési műszaki ellenőr megbízására irányuló közbeszerzési eljárás minden esetben megelőzi a kivitelezésre kiírt közbeszerzést.
Tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevő köteles - legkésőbb a szerződéskötés időpontjára - szerződést kötni az ajánlatkérő által előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.
A tervezetben a beruházó mint beruházás lebonyolító jelenik meg, mint aki - az ajánlatkérő képviseletében - végig kíséri a beruházást. Részt vesz a közbeszerzések előkészítésében, kiírásában, majd az építés során az átadásig felügyeli a folyamatokat.
Az építési beruházásoknál a becsült értéket a jogerős építési engedélyhez csatolt terv alapján kell meghatározni. Fontos, hogy minden szükséges munkát tartalmazzon a becsült érték. Ettől függetlenül az ajánlatkérő tartalékkeretet írhat elő. A beruházási szerződésben részletesen rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét is, amely nem lehet túlzott mértékű.
Egy másik kormányrendelet-tervezet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szól. Ebben szerepel az, hogy az informatikai eszközökre és szolgáltatásokra kiírt közbeszerzéseket az e-közigazgatásért felelős miniszter ellenőrzi, míg a többi beszerzés ellenőrzése az illetékes miniszter feladata. Az ellenőrzés - értelemszerűen - csak a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és intézményeikre terjed ki.
A harmadik tervezet tartalmazza azt, hogy az Európai Unió hivatalos lapja kiegészítésében (Tenders Electronic Daily - TED) megjelentetendő közbeszerzési hirdetményeket miképpen kell közzétenni. Ehhez számos űrlap- és iratminta szerepel a tervezet mellékletében.
Külön rendelettervezet szabályozza a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság általi ellenőrzését. A hatóság előtt kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Ennek
alapja - az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetén - a szerződés szerinti ellenszolgáltatás, amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a közbeszerzési eljárás becsült értékének 0,5 százaléka, de legalább 1 millió, legfeljebb azonban 12 millió forint. Az uniós értékhatár alatti értékű közbeszerzés, valamint tervpályázati eljárás esetén pedig a szerződés szerinti ellenszolgáltatás 0,5 százaléka, de legalább 100 ezer, legfeljebb 3 millió forint az igazgatási szolgáltatási díj.
MTI
A kormány korábban már közzétett egy végrehajtási rendelet-tervezet csomagot, amelyet most további öttel egészített ki.
Az ár súlyaránya az értékelésnél nem lehet több, mint amennyi súllyal a többi szempont együttesen szerepel.
A tervezet kiemeli az értékelési szempontok közül a következőket: az ajánlott építőanyagok minősége, a környezetvédelmi, fenntarthatósági követelmények figyelembe vétele, az innovatív megoldások alkalmazása, valamint a teljesítési határidő.
A rendelettervezet kitér arra is, hogy az építési beruházásnál a tervező kiválasztására, valamint az építtetőt képviselő építési műszaki ellenőr megbízására irányuló közbeszerzési eljárás minden esetben megelőzi a kivitelezésre kiírt közbeszerzést.
Tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevő köteles - legkésőbb a szerződéskötés időpontjára - szerződést kötni az ajánlatkérő által előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.
A tervezetben a beruházó mint beruházás lebonyolító jelenik meg, mint aki - az ajánlatkérő képviseletében - végig kíséri a beruházást. Részt vesz a közbeszerzések előkészítésében, kiírásában, majd az építés során az átadásig felügyeli a folyamatokat.
Az építési beruházásoknál a becsült értéket a jogerős építési engedélyhez csatolt terv alapján kell meghatározni. Fontos, hogy minden szükséges munkát tartalmazzon a becsült érték. Ettől függetlenül az ajánlatkérő tartalékkeretet írhat elő. A beruházási szerződésben részletesen rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét is, amely nem lehet túlzott mértékű.
Egy másik kormányrendelet-tervezet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szól. Ebben szerepel az, hogy az informatikai eszközökre és szolgáltatásokra kiírt közbeszerzéseket az e-közigazgatásért felelős miniszter ellenőrzi, míg a többi beszerzés ellenőrzése az illetékes miniszter feladata. Az ellenőrzés - értelemszerűen - csak a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és intézményeikre terjed ki.
A harmadik tervezet tartalmazza azt, hogy az Európai Unió hivatalos lapja kiegészítésében (Tenders Electronic Daily - TED) megjelentetendő közbeszerzési hirdetményeket miképpen kell közzétenni. Ehhez számos űrlap- és iratminta szerepel a tervezet mellékletében.
Külön rendelettervezet szabályozza a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság általi ellenőrzését. A hatóság előtt kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Ennek
alapja - az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetén - a szerződés szerinti ellenszolgáltatás, amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a közbeszerzési eljárás becsült értékének 0,5 százaléka, de legalább 1 millió, legfeljebb azonban 12 millió forint. Az uniós értékhatár alatti értékű közbeszerzés, valamint tervpályázati eljárás esetén pedig a szerződés szerinti ellenszolgáltatás 0,5 százaléka, de legalább 100 ezer, legfeljebb 3 millió forint az igazgatási szolgáltatási díj.
MTI
Hozzászólások