Bajor-magyar szeminárium a fiatalok és a fogyatékkal élők munkanélküliségének leküzdéséről (2.rész)
A fiatalok és a fogyatékkal élők munkanélküliségének leküzdéséről rendeztek fórumot vasárnap Budapesten, bajor-magyar együttműködésben.
Gabriele Stauner, a Munkavállalói Kérdések Európai Központjának (EZA) egyik vezetője a III. Európai Szociális Kerekasztal elnevezésű konferencián elmondta: az Európai Unióban a munkanélküliek 21,6 százaléka, 6 millió ember minősül fiatal munkanélkülinek, míg a kisebb-nagyobb fogyatékkal élők száma 80 millió.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a duális képzést emelte ki lehetséges eszközként a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére. Megjegyezte, hogy ezen a területen nagy tapasztalata van Bajorországnak.
A német-magyar gazdasági kapcsolatokból kiemelkedik a bajor tartománnyal folytatott árucsere-forgalom - mondta Palkovics Imre, hangsúlyozva az Audi és a Siemens magyarországi jelenlétét. Ezek a cégek is hozzájárultak a hazai munkakultúra és a szakképzés színvonalának emeléséhez.
A tudományos kapcsolatokról szólva megemlítette, hogy a 12 egyetemi együttműködésből kiemelkedik az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, amelyet a bajor állam anyagilag is támogat.
Gabriele Stauner fontosnak nevezte az EU-tagállamok szociális uniójának a megteremtését, de - mint fogalmazott - ez nem jelenti például az nyugdíjrendszerek azonosságát, csak a folyamatos közelítés jöhet szóba.
A fogyatékkal élők munkaerő-piaci lehetőségeiről Reiner Meier, a német parlament keresztényszociális (CSU) képviselője beszélt a konferencián. Kifejtette: a digitális kapcsolat megteremti a fogyatékkal élők otthoni munkavégzésének lehetőségét, vagyis könnyebben térhetnek vissza a munka világába.
Ez a megoldás azonban korábban nem létező problémákat vet fel, például azt, hogy az otthoni munkavégzésnél mi számít munkaidőnek, illetve a munkavállaló az általa használt saját eszközök után térítésre tarthat-e igényt.
Kifogásolta az előadó, hogy Németországban sok munkaadó megváltja a fogyatékosok foglalkoztatására előírt 5 százalékos kvótát. Inkább fizetnek, havi csaknem 200 eurót személyenként, mint hogy ilyen munkavállalókat alkalmazzanak - tette hozzá.
A konferencia témái között szerepel az is, hogy biztosítani kell a munkáltatók és munkavállalók közötti hatékony információáramlást, hogy a vállalatok minél gyorsabban és könnyebben rátaláljanak a számukra megfelelő fiatal munkavállalókra. Emellett hatékony továbbképzési, átképzési programokra van szükség.
Megvitatják a próbaidő rendszerének hatékony kialakítását és munkahelyi mentorprogramok indítását. Utóbbi segíthet abban, hogy a tapasztalattal nem rendelkező fiatalok könnyebben megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon.
MTI
Gabriele Stauner, a Munkavállalói Kérdések Európai Központjának (EZA) egyik vezetője a III. Európai Szociális Kerekasztal elnevezésű konferencián elmondta: az Európai Unióban a munkanélküliek 21,6 százaléka, 6 millió ember minősül fiatal munkanélkülinek, míg a kisebb-nagyobb fogyatékkal élők száma 80 millió.Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a duális képzést emelte ki lehetséges eszközként a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére. Megjegyezte, hogy ezen a területen nagy tapasztalata van Bajorországnak.
A német-magyar gazdasági kapcsolatokból kiemelkedik a bajor tartománnyal folytatott árucsere-forgalom - mondta Palkovics Imre, hangsúlyozva az Audi és a Siemens magyarországi jelenlétét. Ezek a cégek is hozzájárultak a hazai munkakultúra és a szakképzés színvonalának emeléséhez.
A tudományos kapcsolatokról szólva megemlítette, hogy a 12 egyetemi együttműködésből kiemelkedik az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, amelyet a bajor állam anyagilag is támogat.
Gabriele Stauner fontosnak nevezte az EU-tagállamok szociális uniójának a megteremtését, de - mint fogalmazott - ez nem jelenti például az nyugdíjrendszerek azonosságát, csak a folyamatos közelítés jöhet szóba.
A fogyatékkal élők munkaerő-piaci lehetőségeiről Reiner Meier, a német parlament keresztényszociális (CSU) képviselője beszélt a konferencián. Kifejtette: a digitális kapcsolat megteremti a fogyatékkal élők otthoni munkavégzésének lehetőségét, vagyis könnyebben térhetnek vissza a munka világába.
Ez a megoldás azonban korábban nem létező problémákat vet fel, például azt, hogy az otthoni munkavégzésnél mi számít munkaidőnek, illetve a munkavállaló az általa használt saját eszközök után térítésre tarthat-e igényt.
Kifogásolta az előadó, hogy Németországban sok munkaadó megváltja a fogyatékosok foglalkoztatására előírt 5 százalékos kvótát. Inkább fizetnek, havi csaknem 200 eurót személyenként, mint hogy ilyen munkavállalókat alkalmazzanak - tette hozzá.
A konferencia témái között szerepel az is, hogy biztosítani kell a munkáltatók és munkavállalók közötti hatékony információáramlást, hogy a vállalatok minél gyorsabban és könnyebben rátaláljanak a számukra megfelelő fiatal munkavállalókra. Emellett hatékony továbbképzési, átképzési programokra van szükség.
Megvitatják a próbaidő rendszerének hatékony kialakítását és munkahelyi mentorprogramok indítását. Utóbbi segíthet abban, hogy a tapasztalattal nem rendelkező fiatalok könnyebben megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon.
MTI
Hozzászólások