Czomba Sándor: közel három és fél évtizede nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma novemberben
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2024 novemberében mindössze 224 914-en voltak állás nélkül, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 1200 fős csökkenést jelent. A regisztrált álláskeresők száma közel három és fél évtizede nem volt ilyen alacsony novemberben - hívta fel a figyelmet az MTI-hez hétfőn eljuttatott kommentárjában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Az álláskeresők száma nem csak éves alapon, hanem a megelőző hónaphoz viszonyítva is mérséklődött, több mint 1300 fővel - tette hozzá.Az államtitkár kiemelte, a foglalkoztatáspolitikai eredmények magukért beszélnek, a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően 2010-hez képest ma már 1 millióval többen, összesen közel 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van.
A kormány célja, a mintegy 300 ezer fős munkaerőpiaci tartalék mozgósítása, ennek érdekében a kormány aktivitást növelő programokat indított. A 30 év alatti álláskereső és inaktív fiatalokat támogató Ifjúsági Garancia Plusz programmal, illetve a 30 év felettieket segítő – szintén uniós finanszírozású – programmal az álláskeresők részesülhetnek bértámogatásban, lakhatási-, illetve utazási térítésekben, a projektek segítségével már mintegy 23 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hozzátette, a foglalkoztatottság további bővülése mellett a kormány kiemelt célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése. A kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akcióterv első pontját, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás jött létre.
Ennek eredményeként a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő, 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet, ezzel megalapozva a négyszeres növekedést 2010-hez képest. Mint hozzátette, a kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik "csúsztatva" kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
(Forrás: MTI)
A kormány célja, a mintegy 300 ezer fős munkaerőpiaci tartalék mozgósítása, ennek érdekében a kormány aktivitást növelő programokat indított. A 30 év alatti álláskereső és inaktív fiatalokat támogató Ifjúsági Garancia Plusz programmal, illetve a 30 év felettieket segítő – szintén uniós finanszírozású – programmal az álláskeresők részesülhetnek bértámogatásban, lakhatási-, illetve utazási térítésekben, a projektek segítségével már mintegy 23 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hozzátette, a foglalkoztatottság további bővülése mellett a kormány kiemelt célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése. A kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akcióterv első pontját, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás jött létre.
Ennek eredményeként a minimálbér 2027-re 40 százalékkal nő, 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet, ezzel megalapozva a négyszeres növekedést 2010-hez képest. Mint hozzátette, a kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik "csúsztatva" kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások