Devizahitelek - Bankszövetség: a fogyasztói hiteleknél az átlagos tehercsökkenés 25 százalék lesz
A fogyasztói hitelek elszámolása után a törlesztőrészletek átlagosan 25 százalékkal csökkennek, azonban nagy lesz a szórás, az ügyfelek 99 százalékának 5-40 százalék között csökken a törlesztőrészlete - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a szövetség és a Magyar Nemzeti Bank közös keddi sajtóbeszélgetésén Budapesten.
Kiemelte: az elszámolás során a tehercsökkenés arányosan igazodik az elmúlt 6 év tehernövekedéséhez. Akinek a havi törlesztőrészlete az átlagnál jobban emelkedett, az most az átlagnál nagyobb, 25-40 százalékos csökkentésben részesül. Akinek viszont az átlagnál kevésbé emelkedett a törlesztőrészlete, annak a tehercsökkenése várhatóan 5-25 százalék között lesz.
Kovács Levente szerint azok járnak majd a legjobban, akik korábban megfogadták a kormány és a bankszövetség tanácsát és beléptek az árfolyamgátba, illetve folyamatosan és rendben törlesztettek.
Freisleben Vilmos, a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi területének igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az MNB mindvégig felügyeli az elszámolás folyamatát, és az érintett ügyfeleket folyamatosan tájékoztatja.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke elmondta: január elsejétől bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészletek számítására vonatkozó szabályozást és ugyanettől a hónaptól fix árfolyamon számítják majd ki a törlesztőrészleteket. Jövő év február elsején életbe lép a fair banki törvény és az elszámolás, valamint a forintosításnál is ez a dátum számít fordulónapnak.
Kiemelte: a devizahitelek esetében március 1-től április végéig kapják meg az ügyfelek az elszámolási igazolásokat, ettől számítva 30 napjuk lesz arra, hogy jelezzék, megfelelnek-e azon feltételeknek, amelyek alapján mentesülhetnek a forintosítás alól. A forintosítás határideje 2015 május elseje.
A forinthiteleknél a fordulónap június 30., ez esetben a tájékoztatást az ügyfelek nyáron kapják meg, míg a kamat októbertől változik majd.
Becsei András hangsúlyozta: háromféle módon történhet az
elszámolás. Alapesetben a fennálló tőketartozást csökkentik, a már megszűnt hitelszerződéseknél az elszámolási összeget visszautalják, illetve a késedelmes törlesztőknél pedig az elszámolás során először a késedelmes összeget levonják a visszautalandó pénzből.
Elmondta: a nem teljesítő hitelek esetében, ha a banki könyvekben van a hitel, akkor sor kerülhet az elszámolásra és a forintosításra. Ha a követelés már követeléskezelőnél van, akkor a követeléskezelőtől kell kérni az elszámolást. A bankszövetség továbbra is fenntartja javaslatát, hogy a Nemzeti Eszközkezelő kvótáját meg kellene duplázni azoknak a devizahiteleseknek az érdekében, akik számára az elszámolás és a forintosítás már nem segít abban, hogy visszatérhessenek a "normál" fizető hitelesek közé.
A tájékoztatón elhangzott: az árfolyamgátas ügyfeleknél a januárban esedékes törlesztőrészletet fixálják, és ez az összeg marad fenn az eredeti árfolyamgát-konstrukció végéig. Az esetleges többlet továbbra is a gyűjtőszámlára kerül, s innen "küldik vissza" a 60 hónap leteltével a tőkeszámlára. Ekkor életbe lép az, hogy az így megemelkedő törlesztőrészlet nem lehet magasabb, mint az eredeti törlesztés 115 százaléka - ha ez nem valósulhat meg, a futamidő hosszabbodik meg.
(forrás: MTI)
Kiemelte: az elszámolás során a tehercsökkenés arányosan igazodik az elmúlt 6 év tehernövekedéséhez. Akinek a havi törlesztőrészlete az átlagnál jobban emelkedett, az most az átlagnál nagyobb, 25-40 százalékos csökkentésben részesül.
Kovács Levente szerint azok járnak majd a legjobban, akik korábban megfogadták a kormány és a bankszövetség tanácsát és beléptek az árfolyamgátba, illetve folyamatosan és rendben törlesztettek.
Freisleben Vilmos, a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi területének igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az MNB mindvégig felügyeli az elszámolás folyamatát, és az érintett ügyfeleket folyamatosan tájékoztatja.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke elmondta: január elsejétől bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészletek számítására vonatkozó szabályozást és ugyanettől a hónaptól fix árfolyamon számítják majd ki a törlesztőrészleteket. Jövő év február elsején életbe lép a fair banki törvény és az elszámolás, valamint a forintosításnál is ez a dátum számít fordulónapnak.
Kiemelte: a devizahitelek esetében március 1-től április végéig kapják meg az ügyfelek az elszámolási igazolásokat, ettől számítva 30 napjuk lesz arra, hogy jelezzék, megfelelnek-e azon feltételeknek, amelyek alapján mentesülhetnek a forintosítás alól. A forintosítás határideje 2015 május elseje.
A forinthiteleknél a fordulónap június 30., ez esetben a tájékoztatást az ügyfelek nyáron kapják meg, míg a kamat októbertől változik majd.
Becsei András hangsúlyozta: háromféle módon történhet az
elszámolás. Alapesetben a fennálló tőketartozást csökkentik, a már megszűnt hitelszerződéseknél az elszámolási összeget visszautalják, illetve a késedelmes törlesztőknél pedig az elszámolás során először a késedelmes összeget levonják a visszautalandó pénzből.
Elmondta: a nem teljesítő hitelek esetében, ha a banki könyvekben van a hitel, akkor sor kerülhet az elszámolásra és a forintosításra. Ha a követelés már követeléskezelőnél van, akkor a követeléskezelőtől kell kérni az elszámolást. A bankszövetség továbbra is fenntartja javaslatát, hogy a Nemzeti Eszközkezelő kvótáját meg kellene duplázni azoknak a devizahiteleseknek az érdekében, akik számára az elszámolás és a forintosítás már nem segít abban, hogy visszatérhessenek a "normál" fizető hitelesek közé.
A tájékoztatón elhangzott: az árfolyamgátas ügyfeleknél a januárban esedékes törlesztőrészletet fixálják, és ez az összeg marad fenn az eredeti árfolyamgát-konstrukció végéig. Az esetleges többlet továbbra is a gyűjtőszámlára kerül, s innen "küldik vissza" a 60 hónap leteltével a tőkeszámlára. Ekkor életbe lép az, hogy az így megemelkedő törlesztőrészlet nem lehet magasabb, mint az eredeti törlesztés 115 százaléka - ha ez nem valósulhat meg, a futamidő hosszabbodik meg.
(forrás: MTI)
Hozzászólások