Elemzők: a forint gyengülése is megjelent az augusztusi inflációs adatokban

Az infláció és a maginfláció augusztusi emelkedésében a dohány és az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, a magas élelmiszerárak és a forint gyengülése jelenik meg - foglalták össze az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik várják a jegybank monetáris reakcióját, de úgy vélik, az alapkamat emelése nem jön szóba.A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, az éves maginfláció a júliusi 4,5 százalékról 4,7 százalékra nőtt.

    
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy a volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató 0,2 százalékponttal emelkedett, elérte a 4,7 százalékot. Ez messze felülmúlja az MNB  2-4 százalékos inflációs célsávját. Ugyanakkor az infláció egy része továbbra is adóváltozásokhoz köthető, így az adószűrt maginfláció, ami jelenleg az MNB számára a legfontosabb mutató, a maginflációnál kisebb mértékben emelkedett, de továbbra is 4 százalék feletti értéket mutat.

Úgy vélte, egyáltalán nem lenne meglepő, ha a jegybank tovább erősítené kommunikációjában, hogy nőttek az inflációs kockázatok és szigorítást helyezne kilátásba, amennyiben a továbbiakban sem enyhülne az árnyomás. Ugyanakkor talán még túl korai lenne szeptemberben kamatemelést várni a jegybanktól, hiszen a következő hónapokban már egyértelműen lassuló árdinamikára lehet számítani a bázishatás, a csökkenő olajárak és a koronavírus okozta erős, kínálati oldalon jelentkező inflációs nyomás enyhülése miatt - tette hozzá.
    

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint is igen erőteljes árnyomást jelez, hogy a maginfláció 4,5 százalékról 4,7 százalékra ugrott, bár ezt részben a dohánytermékek jövedéki adójának emelése okozta. Az infláció elmúlt hónapokban látott megugrását a tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások vártnál gyorsabban növekvő árai okozták, amelyek egyértelműen tükrözik a forint gyengülésének negatív hatásait, míg az üzemanyagárak emelkedése, illetve a jövedéki adó emelése, valamint a parkolási díjak visszaállítása az előző hónapban szintén hozzájárult az infláció emelkedéséhez.
   

Prognózisa szerint a következő hónapokban a magasabb üzemanyagárak miatt az infláció 4 százalék közelében maradhat, majd az év utolsó hónapjaiban 3,5 százalék közelébe mérséklődhet, így az idén 3,6 százalékos átlagos inflációra számít a Takarékbank szakembere a tavalyi 3,4 százalék után. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában szintén azt emelte ki, hogy augusztusban az infláció továbbra is a jegybanki 3 százalékos cél fölött, a célsáv teteje körül tartózkodott.


A cél fölötti inflációhoz az élelmiszerárak emelkedése mellett a gyenge forint is hozzájárult, amely drágítja az importtermékeket. Az alapfolyamatokat jelző maginfláció 4,7 százalékra emelkedett, azaz az inflációt az egyedi hatások visszahúzzák, míg az alap inflációs folyamatok tartósan a cél fölött vannak. Emiatt a jegybanknak a korábbiaknál nagyobb figyelmet kell fordítania az inflációs folyamatokra - vélekedett Regős Gábor.
    

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is a maginfláció további emelkedésére hívta fel a figyelmet, és úgy ítélte meg, hogy mind a fő inflációs mutató, mind a maginfláció a tető közelébe érhetett. Szeptemberben még hasonló eredmények jöhetnek, de az év utolsó hónapjaiban lassulás várható. Decemberben 3,5 százalékos lehet a sima infláció - fogalmazott a szakember. Ugyanakkor jövő áprilisban és májusban átmeneti megugrással lehet számolni a bázishatás miatt: az idén ezekben a hónapokban ugyanis jelentősen csökkent az üzemanyagok ára, valamint ingyenes volt a parkolás a járványintézkedések miatt, ezek pedig lefelé húzták az inflációt.
    

Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján az idén az éves átlagos infláció 3,6 százalék, jövőre pedig 3,5 százalék lehet.


(Forrás: MTI)