Elemzők: az ipar érdemben hozzájárulhatott az első negyedévi gazdasági növekedéshez

Az első negyedévben az iparban hozzáadott érték jelentősen hozzájárult a GDP növekedéséhez - kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH pénteki jelentését.A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján márciusban 3,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve, munkanaphatástól megtisztítva 4,2 százalékos volt a növekedés. Az első negyedévben az ipar teljesítménye 5,5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első három hónapjában.
    

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetőjének megítélése szerint az ipari termelés márciusban a várakozásoknak megfelelően alakult. A márciusi adatokban már megjelenhetett az orosz-ukrán háború hatása, ami súlyosbíthatta az egyébként is meglévő alapanyaghiányt, illetve szállítási nehézségeket.
   

Az első három hónap adatai alapján az ipar az első negyedévben hozzá tudott járulni a gazdasági növekedéshez. A magas kereslet és az alacsony bázis alapján ez a hozzájárulás fenntartható lenne, ám az alapanyaghiány a következő időszakban érdemben visszafoghatja a termelést - jelezte a Századvég szakértője. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy megtört az első két hónap rendkívül dinamikus növekedése ám ez aligha okozott meglepetést, ugyanis a háború kitörését követően márciusban az autóipari vállalatok sorra csökkentették az üzemórákat az alkatrészhiány következtében. Ez tükröződik az ipar gyengébb teljesítményében.
    

Az ipar első negyedévi teljesítménye mellett figyelembe véve a kiskereskedelmi forgalom rendkívül erőteljes növekményét, meglehetősen dinamikus GDP-növekedés képe rajzolódik ki. Az ING várakozása szerint - a negyedik negyedévhez hasonló - 7 százalék körüli, vagy még annál is erőteljesebb éves GDP-növekedést hozhatott az idei első negyedév.
    

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint minden várakozást felülmúlt az ipari termelés növekedése. Az első negyedévi 5,5 százalékos növekedés érdemi gyorsulás a tavalyi utolsó negyedévben mért 1,7 százalékhoz képest, ezzel a tavalyi negyedik negyedévhez képest 4,2 százalékosra gyorsulhatott az ipari termelés növekedése és érdemben hozzájárult a GDP növekedéséhez.
    

A beszállítói láncok szakadozása továbbra is jelentős kockázatot jelenthet, csakúgy, mint számos nyersanyag és az energia árainak elszállása, ami a járműipar mellett más ágazatokban, így a műtrágya és az alumínium gyártásban is leállásokat okozhat. A Magyar Bankholding szakértői fokozatos élénkülésre számítanak az ipari termelésben. Idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt, de jelentős bizonytalanságok mellett 5-6 százalék körüli növekedést várnak, a tavalyi 9,6 százalék után.
    

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a KSH szűkszavú első becsléséből azt a kedvező jelzést emelte ki, hogy a járműipar gyengélkedése ellenére van potenciál a termelés növekedésében. A rövidtávú kilátásokat ugyanakkor továbbra is köd borítja - tette hozzá. Az orosz-ukrán háború miatt az év elején valamelyest enyhülő ellátási problémák, alkatrészhiányok ismét súlyosbodhatnak, és visszafogják az ágazat teljesítményét az elkövetkező hónapokban. Fontos kérdéssé vált a háború nyomán a keresleti oldal alakulása is, hiszen a rendkívüli helyzetben romlik az üzleti és a fogyasztói bizalom és a vásárlói oldal is gyengülhet.
    

Az elemző kifejtette, középtávon a járműipar már évek óta zajló átalakulása is kockázatokat rejt magába, mert a magyar autóipari szereplők többsége az egyre jobban visszaszoruló hagyományos meghajtású járművek és az azokhoz szükséges alkatrészek előállítására és beszállítására szakosodott, miközben az alternatív meghajtások számottevően kevesebb alkatrészt igényelnek.


(Forrás: MTI)