Elemzők: váratlanul jött az építőipar februári visszaesése
Váratlanul érte az építőipar februári gyenge teljesítménye az MTI-nek nyilatkozó elemzőket, akik szerint ilyen volatilis iparág esetében egy havi adatból nem érdemes trendre következtetni, de a következő hónapok teljesítményét ezután kiemeltebb figyelem övezheti.
Februárban az építőipari termelés 16,1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 11,7 százalékkal kisebb volt a januárinál, amikor 7,4 százalékkal nőtt. Az év első két hónapjában az építőipar termelése 4,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte, az erős januári kezdet után februárban jelentősen lefordult az építőipar és a rendelésállományok is megtorpantak. Az építőipar februári teljesítményének csökkenésében a tavaly februári bázishatás is szerepet játszik. Hangsúlyozta: egy havi adatból egy ilyen volatilis iparág esetében nem érdemes trendre következtetni, de a következő hónapok teljesítményét ezután kiemeltebb figyelem övezheti.
A szerződésállományok februárban a tavaly februári szinten álltak, ami figyelembe véve a pandémiát, kielégítő teljesítmény - tette hozzá a Takarékbank vezető elemzője. Az iparág kilátásai kedvezőbbek, mint a múlt év közepén a karantén bevezetését követően. Horváth András egy friss iparági felmérést idézett, amely szerint a vállalkozások többsége jobb évet vár a tavalyinál és 78 százalékuk máris munkaerőhiánnyal szembesül a megrendelések teljesítéséhez. A várakozások szerint az idei harmadik negyedévre helyreállhat a korábbi építőipari konjunktúra, de a jelentősebb méretű üzleti célú beruházások terén továbbra is erős maradhat a bizonytalanság, amit a közmegrendelések volumennövekedése pótolhat átmenetileg.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint kedvezőtlen adatokat produkált az építőipar februárban, de az ágazat talán az idén mégis ledolgozza a tavalyi hátrányt. Emlékeztetett: vegyes eredményekkel kezdte az évet az építőipar. Januárban még 11 százalékos volt a termelés éves növekedése, ehhez képest februárban több mint 16 százalékos volt a hanyatlás - idézte fel.
Németh Dávid szerint is nagy szerepet játszik a bázishatás az idén februári visszaesésben. A szakértő szerint a jövőre nézve aggodalomra ad okot, hogy februárban mindkét fontos építőipari alágazatban, az egyéb építmények és az épületek építésénél is csökkent a rendelésállomány. Ráadásul az épületépítéseknél már sorrendben a második hónapban csökkent, ha pedig a következő 1-2 hónapban is ilyen kiábrándítóan alakult az új szerződések volumene, akkor ez az alágazat a második félévben visszafoghatja az építőipari dinamikát. "Jobb a helyzet az egyéb építmények alágazatban, ahol januárban az új megrendelések volumene kimagasló mértékben nőtt. Az uniós forrásokon alapuló beruházások pedig ennek az alszektornak lendületet adhatnak" - tette hozzá.
(Forrás: MTI)

Váratlan és nehezen magyarázható fejleménynek találta az építőipar havi és éves összevetésben tapasztalt jelentős februári visszaesését Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte, az erős januári kezdet után februárban jelentősen lefordult az építőipar és a rendelésállományok is megtorpantak. Az építőipar februári teljesítményének csökkenésében a tavaly februári bázishatás is szerepet játszik. Hangsúlyozta: egy havi adatból egy ilyen volatilis iparág esetében nem érdemes trendre következtetni, de a következő hónapok teljesítményét ezután kiemeltebb figyelem övezheti.
A szerződésállományok februárban a tavaly februári szinten álltak, ami figyelembe véve a pandémiát, kielégítő teljesítmény - tette hozzá a Takarékbank vezető elemzője. Az iparág kilátásai kedvezőbbek, mint a múlt év közepén a karantén bevezetését követően. Horváth András egy friss iparági felmérést idézett, amely szerint a vállalkozások többsége jobb évet vár a tavalyinál és 78 százalékuk máris munkaerőhiánnyal szembesül a megrendelések teljesítéséhez. A várakozások szerint az idei harmadik negyedévre helyreállhat a korábbi építőipari konjunktúra, de a jelentősebb méretű üzleti célú beruházások terén továbbra is erős maradhat a bizonytalanság, amit a közmegrendelések volumennövekedése pótolhat átmenetileg.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint kedvezőtlen adatokat produkált az építőipar februárban, de az ágazat talán az idén mégis ledolgozza a tavalyi hátrányt. Emlékeztetett: vegyes eredményekkel kezdte az évet az építőipar. Januárban még 11 százalékos volt a termelés éves növekedése, ehhez képest februárban több mint 16 százalékos volt a hanyatlás - idézte fel.
Németh Dávid szerint is nagy szerepet játszik a bázishatás az idén februári visszaesésben. A szakértő szerint a jövőre nézve aggodalomra ad okot, hogy februárban mindkét fontos építőipari alágazatban, az egyéb építmények és az épületek építésénél is csökkent a rendelésállomány. Ráadásul az épületépítéseknél már sorrendben a második hónapban csökkent, ha pedig a következő 1-2 hónapban is ilyen kiábrándítóan alakult az új szerződések volumene, akkor ez az alágazat a második félévben visszafoghatja az építőipari dinamikát. "Jobb a helyzet az egyéb építmények alágazatban, ahol januárban az új megrendelések volumene kimagasló mértékben nőtt. Az uniós forrásokon alapuló beruházások pedig ennek az alszektornak lendületet adhatnak" - tette hozzá.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások