GfK: tovább nőtt a különbség a hazai vásárlóerőben
Jelentősebb átrendeződés nem történt az elmúlt egy évben, de a leggazdagabb és a legszegényebb magyarországi településeken élők vásárlóereje közötti különbség tovább nőtt - derül ki a GfK piackutató szerdán Budapesten ismertetett tanulmányából.
A vásárlóerő országon belüli megosztása továbbra is nagyon kiegyenlítetlen. A 2014-es adatok szerint a leggazdagabb hazai településen élők a magyar átlag 166,4 százalékából, több mint évi nyolcezer euróból, míg a legelmaradottabb településen lakók az átlag mindössze 29 százalékából, alig 1500 euróból gazdálkodhatnak - mutatott rá Vella Rita, a GfK Hungária Piackutató Kft. ügyfélkapcsolati igazgatója.
Az európai országok listáján Magyarország az előző évhez hasonlóan tartja magát a 31. helyen, de tavaly még az európai átlag 38,9 százalékából gazdálkodhattak a magyarok, míg 2014-ben a 37,7 százalékából - közölte Kozák Ákos, a GfK igazgatója.
A tanulmány által vizsgált vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti.
MTI
A vásárlóerő országon belüli megosztása továbbra is nagyon kiegyenlítetlen. A 2014-es adatok szerint a leggazdagabb hazai településen élők a magyar átlag 166,4 százalékából, több mint évi nyolcezer euróból, míg a legelmaradottabb településen lakók az átlag mindössze 29 százalékából, alig 1500 euróból gazdálkodhatnak - mutatott rá Vella Rita, a GfK Hungária Piackutató Kft. ügyfélkapcsolati igazgatója.Az európai országok listáján Magyarország az előző évhez hasonlóan tartja magát a 31. helyen, de tavaly még az európai átlag 38,9 százalékából gazdálkodhattak a magyarok, míg 2014-ben a 37,7 százalékából - közölte Kozák Ákos, a GfK igazgatója.
A tanulmány által vizsgált vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti.
MTI
Hozzászólások