Inflációs jelentés: a maginfláció a nyáron elmaradt az MNB korábbi várakozásától

Az éves fogyasztóiár-index a nyári hónapokban a vártnak megfelelően, az indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció attól elmaradó mértékben nőtt, az inflációs alapfolyamatok és a külső konjunktúra folytatódó romlása a hosszabb távon lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik - állapítja meg a jegybank Inflációs jelentése.A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján csütörtökön publikált jelentés kiemeli: az őszi hónapokban az infláció 3 százalék körül alakul, majd ezt követően az év végéig - az üzemanyagárak tavalyi érdemi csökkenésének bázishatása következtében - emelkedik.

    
Az adószűrt maginfláció növekedését az eurózóna gazdasági lassulásából fakadó dezinflációs hatások - az elmúlt hónapok gyengébb forintárfolyama mellett is - fékezik. Az infláció, fokozatos mérséklődését követően, a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik - írták. Az MNB már kedden publikálta a jelentés fő számait. A jegybank megemelte idei inflációs és növekedési prognózisát, 2019-ben 3,3 százalékos inflációra számítanak a júniusban várt 3,2 százalék helyett és 4,5 százalékos növekedésre 4,3 százalék helyett. A 2020-as prognózis nem változott, 3,4 százalék lehet az infláció és 3,3 százalék a GDP-bővülés. Ugyancsak változatlan a 2021-es előrejelzés, egyaránt 3,3 százalékos ütemet vár az inflációra és a növekedésre is az MNB.
    

Jelentésében a jegybank kifejtette: az idei GDP-növekedés a korábban vártnál gyorsabb ütemű lehet, elsősorban a kedvező finanszírozási környezettel összhangban lévő erősebb vállalati beruházási aktivitás miatt. A gazdasági növekedés azonban az idei első negyedévben elérhette csúcsát. A következő időszakban a versenyképesség javítását célzó intézkedések hiányában a GDP csak visszafogottabb mértékben emelkedhet - tették hozzá.
    

Az MNB várakozása szerint az elmúlt évekhez hasonlóan folytatódik a reálgazdasági felzárkózás, az eurozónához viszonyítva fennmarad az átlagosan 2 százalékpontos növekedési többlet. A lakossági fogyasztás szerepe a gazdasági növekedésben továbbra is meghatározó marad a következő években, amit a kedvező jövedelmi alapfolyamatok mellett a bővülő háztartási hitelezés, a korábban felhalmozott jelentős nettó pénzügyi vagyon, a fogyasztói bizalom magas szintje, illetve a lakáspiaci beruházások másodkörös hatásai is támogatnak. A lakossági fogyasztás növekedési üteme ugyanakkor fokozatosan mérséklődik, összhangban a bértömeg bővülésének fokozatos lassulásával.
   

A rendelkezésre álló jövedelem növekedése továbbra is lehetőséget biztosít a megtakarítások emelésére. A jegybank előrejelzésében tartósan magas, 10 százalék körüli jövedelemarányos megtakarítási rátára számít. A lakossági megtakarítások emelkedését az idén júniustól elérhető Magyar Állampapír Plusz konstrukció, valamint az állampapír-keresletet ösztönző intézkedések is segítik az MNB jelentése szerint.
    

A vállalati szektor beruházási alapfolyamatai erősek maradnak, amit a dinamikus vállalati hitelezés és a növekedési kötvényprogram is támogat. A korábbi feltevésekkel összhangban az uniós források effektív felhasználása 2019-ben tetőzik, majd fokozatosan csökken, ami hozzájárul az állami beruházások mérséklődéséhez.
    

Az export a globális és az európai gazdasági kilátások folytatódó romlása miatt a korábbi előrejelzéshez képest visszafogottabban emelkedhet. A munkaerőpiaci előrejelzés szerint a teljes foglalkoztatás közeli állapotban a foglalkoztatás bővülése fokozatosan lassul. A munkanélküliségi ráta történelmi mélypontjára, 3,3 százalékra csökken.
   

Idén a tavalyihoz hasonlóan 11 százalék körüli, míg a következő években fokozatosan mérséklődő, de továbbra is erőteljes bérdinamika valósulhat meg a versenyszférában. A költségoldalról jelentkező inflációs hatást a bérmegállapodásban rögzített járulékcsökkentések mérséklik.


(Forrás: MTI)