Innovációs hivatal: az idén 250 milliárd forint jut kutatás-fejlesztésre
Az idén várhatóan meghaladja a 250 milliárd forintot az innovációra és kutatás-fejlesztésre kiírt pályázatok keretösszege - mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke sajtóbeszélgetésen csütörtökön Budapesten.
A pályázatok megjelenése folyamatos. A legnagyobbak közé tartozik például a konvergencia régiókban működő vállalatok önálló k+f+i tevékenységének támogatását szolgáló 55 milliárd forint összegű keret, míg a közép-magyarországi régióban 21 milliárd forint a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alapból, 10 milliárd forint pedig a Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Programban (VEKOP) áll rendelkezésre.
Ismertette: 2015-ben mintegy 250 milliárd forint keretösszeggel jelentek meg pályázati felhívások. Az NKFI Hivatal három GINOP felhívás esetében a beérkezett projektjavaslatok alapján már lezárta a kutatásfejlesztési és innovációs szempontú szakpolitikai véleményezés értékelését.
A k+f versenyképességi és kiválósági együttműködéseket, a stratégiai k+f műhelyeket, valamint a kutatási infrastruktúra fejlesztését ösztönző felhívásra összesen 263 projektterv érkezett be, amelyek közül az NKFI Hivatal 66 projekt javaslatra vonatkozóan adott támogató szakpolitikai véleményt.
Ezek a projektek mintegy 73 milliárd forint támogatásra pályázhatnak az irányító hatósághoz, a 20,5 milliárd forint saját forrásukkal. A legtöbb pályázat az egészséges környezet megteremtésére, járműipari fejlesztések témakörökben érkezett - ismertette.
Pálinkás József elmondta: a beérkezett pályázatok 30 százaléka k+f+i szempontból értelmezhetetlen, komoly nehézségek vannak a pályázatírásban Magyarországon. Szép számban érkeztek koncepció nélküli projekttervek is.
Az intézmények, vállalatok pályázati kultúráját a lottózáshoz hasonlította, mert egy-egy intézmény sokszor több tucat pályázatot is benyújt - mondta. Megalapozottabb költségtervekre és felelősebb intézményfejlesztési döntésekre lenne szükség az egyes projektterveknél, az uniós k+f+i források felhasználásához a hosszú távú értékteremtés melletti elkötelezettségre van szükség - hangsúlyozta.
Közölte, hogy a hazai forrásból finanszírozott pályázati kiírásokat lényegesen egyszerűbbé tették a pályázás megkönnyítése érdekében, és egységes versenypályázati rendszert alkottak meg a hazai és uniós források értékteremtő felhasználásához.
MTI
A pályázatok megjelenése folyamatos. A legnagyobbak közé tartozik például a konvergencia régiókban működő vállalatok önálló k+f+i tevékenységének támogatását szolgáló 55 milliárd forint összegű keret, míg a közép-magyarországi régióban 21 milliárd forint a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alapból, 10 milliárd forint pedig a Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Programban (VEKOP) áll rendelkezésre.
Ismertette: 2015-ben mintegy 250 milliárd forint keretösszeggel jelentek meg pályázati felhívások. Az NKFI Hivatal három GINOP felhívás esetében a beérkezett projektjavaslatok alapján már lezárta a kutatásfejlesztési és innovációs szempontú szakpolitikai véleményezés értékelését.
A k+f versenyképességi és kiválósági együttműködéseket, a stratégiai k+f műhelyeket, valamint a kutatási infrastruktúra fejlesztését ösztönző felhívásra összesen 263 projektterv érkezett be, amelyek közül az NKFI Hivatal 66 projekt javaslatra vonatkozóan adott támogató szakpolitikai véleményt.
Ezek a projektek mintegy 73 milliárd forint támogatásra pályázhatnak az irányító hatósághoz, a 20,5 milliárd forint saját forrásukkal. A legtöbb pályázat az egészséges környezet megteremtésére, járműipari fejlesztések témakörökben érkezett - ismertette.
Pálinkás József elmondta: a beérkezett pályázatok 30 százaléka k+f+i szempontból értelmezhetetlen, komoly nehézségek vannak a pályázatírásban Magyarországon. Szép számban érkeztek koncepció nélküli projekttervek is.
Az intézmények, vállalatok pályázati kultúráját a lottózáshoz hasonlította, mert egy-egy intézmény sokszor több tucat pályázatot is benyújt - mondta. Megalapozottabb költségtervekre és felelősebb intézményfejlesztési döntésekre lenne szükség az egyes projektterveknél, az uniós k+f+i források felhasználásához a hosszú távú értékteremtés melletti elkötelezettségre van szükség - hangsúlyozta.
Közölte, hogy a hazai forrásból finanszírozott pályázati kiírásokat lényegesen egyszerűbbé tették a pályázás megkönnyítése érdekében, és egységes versenypályázati rendszert alkottak meg a hazai és uniós források értékteremtő felhasználásához.
MTI
Hozzászólások