Integritás Hatóság: a magyar közbeszerzési rendszer több területen is előrelépett 2024-ben
A magyar közbeszerzési rendszer tavaly több területen is előrelépett. A transzparencia és a verseny erősödése felé mutat, hogy az uniós forrású közbeszerzéseknél visszaszorultak azok az eljárások, amelyeknél az ajánlatkérő választhatta ki az eljárás ajánlattevőit - emelte ki közleményében az Integritás Hatóság elnöke a 2024-re vonatkozó integritásjelentés megállapításaiból.
A hatóság közleményében Biró Ferenc Pál hozzátette, a Nemzeti Fejlesztési Központ létrehozásával a forrásfelhasználás átláthatóbb és összehangoltabb irányítását teszi lehetővé.
Az Integritás Hatóság 2024-es évre vonatkozó Éves Elemző Integritásjelentése összegzi egyebek mellett a hatóság tavaly lefolytatott, 57 milliárd forint EU-támogatást érintő, 21 vizsgálatának tapasztalatait a közbeszerzések terén.
Az elnök pozitívumként értékelte, hogy a hatóság vizsgálatainak száma és eredményessége nőtt és hogy a piaci szereplőkkel, valamint a társadalommal folytatott párbeszéd tovább erősödött. Ezek a fejlemények mind hozzájárulnak a közbeszerzési rendszer tisztulásához és fejlődéséhez.
Ugyanakkor a jelentés rámutat arra is, hogy a közbeszerzési piac szerkezete jelentősen változott: a szerződések száma csökkent, értékük azonban nőtt és a piaci koncentráció tovább erősödött. Ez a tendencia - különösen a legnagyobb cégcsoportok növekvő részesedése és az egyajánlatos eljárások arányának változatlanul magas szintje - a verseny szűkülésére utal, ami már rövid távon is kockázatokat jelent a hatékonyság és az átláthatóság szempontjából - ismertette összefoglalójában az Integritás Hatóság elnöke.
Kiemelt figyelmet fordítottak a központosított közbeszerzési rendszerek, különösen a központi beszerző szervek működésére. Ezek a szervezetek meghatározó szerepet játszanak a közpénzek felhasználásának koordinálásában, ugyanakkor több, egymással összefüggő kockázati tényező is veszélyezteti jogszerű és költséghatékony működésüket. Az egyes termékkörök központosított közbeszerzése során tapasztalható cég- és cégcsoportszintű koncentráció, a kontrollkörnyezet hiányosságai, valamint az adatszolgáltatás és az átláthatóság elégtelensége együttesen jelentős kockázatot hordoznak. Ezek a tényezők nemcsak a központi beszerző szervek működését, hanem az uniós források szabályszerű felhasználását is veszélyeztethetik - mutatott rá Biró Ferenc Pál.
Az elnök kitért az európai uniós források felhasználására is: miközben csökkent azon eljárások aránya, ahol az ajánlatkérő választhatja ki az ajánlattevőket, az egyajánlatos szerződések aránya változatlanul magas és a magántőkealapok átláthatósági kérdései továbbra is aktuálisak. A 2024-ben lezárt vizsgálatok tapasztalatai megerősítik, hogy a megelőző jellegű intézkedések, az ellenőrzési mechanizmusok fejlesztése és az adatok nyilvánosságának növelése elengedhetetlen a közbeszerzési rendszer integritásának biztosításához.
"Az Integritás Hatóság elkötelezett amellett, hogy szakmai munkájával hozzájáruljon a közpénzek felelős, átlátható és hatékony felhasználásához. Bízunk benne, hogy jelentésünk hasznos alapot nyújt a döntéshozók, a piaci szereplők és a társadalom számára egyaránt a közbeszerzési rendszer további fejlesztéséhez" - fogalmazott összefoglalójában Biró Ferenc Pál.
(Forrás: MTI)
A hatóság közleményében Biró Ferenc Pál hozzátette, a Nemzeti Fejlesztési Központ létrehozásával a forrásfelhasználás átláthatóbb és összehangoltabb irányítását teszi lehetővé.Az Integritás Hatóság 2024-es évre vonatkozó Éves Elemző Integritásjelentése összegzi egyebek mellett a hatóság tavaly lefolytatott, 57 milliárd forint EU-támogatást érintő, 21 vizsgálatának tapasztalatait a közbeszerzések terén.
Az elnök pozitívumként értékelte, hogy a hatóság vizsgálatainak száma és eredményessége nőtt és hogy a piaci szereplőkkel, valamint a társadalommal folytatott párbeszéd tovább erősödött.
Ugyanakkor a jelentés rámutat arra is, hogy a közbeszerzési piac szerkezete jelentősen változott: a szerződések száma csökkent, értékük azonban nőtt és a piaci koncentráció tovább erősödött. Ez a tendencia - különösen a legnagyobb cégcsoportok növekvő részesedése és az egyajánlatos eljárások arányának változatlanul magas szintje - a verseny szűkülésére utal, ami már rövid távon is kockázatokat jelent a hatékonyság és az átláthatóság szempontjából - ismertette összefoglalójában az Integritás Hatóság elnöke.
Kiemelt figyelmet fordítottak a központosított közbeszerzési rendszerek, különösen a központi beszerző szervek működésére. Ezek a szervezetek meghatározó szerepet játszanak a közpénzek felhasználásának koordinálásában, ugyanakkor több, egymással összefüggő kockázati tényező is veszélyezteti jogszerű és költséghatékony működésüket. Az egyes termékkörök központosított közbeszerzése során tapasztalható cég- és cégcsoportszintű koncentráció, a kontrollkörnyezet hiányosságai, valamint az adatszolgáltatás és az átláthatóság elégtelensége együttesen jelentős kockázatot hordoznak. Ezek a tényezők nemcsak a központi beszerző szervek működését, hanem az uniós források szabályszerű felhasználását is veszélyeztethetik - mutatott rá Biró Ferenc Pál.
Az elnök kitért az európai uniós források felhasználására is: miközben csökkent azon eljárások aránya, ahol az ajánlatkérő választhatja ki az ajánlattevőket, az egyajánlatos szerződések aránya változatlanul magas és a magántőkealapok átláthatósági kérdései továbbra is aktuálisak. A 2024-ben lezárt vizsgálatok tapasztalatai megerősítik, hogy a megelőző jellegű intézkedések, az ellenőrzési mechanizmusok fejlesztése és az adatok nyilvánosságának növelése elengedhetetlen a közbeszerzési rendszer integritásának biztosításához.
"Az Integritás Hatóság elkötelezett amellett, hogy szakmai munkájával hozzájáruljon a közpénzek felelős, átlátható és hatékony felhasználásához. Bízunk benne, hogy jelentésünk hasznos alapot nyújt a döntéshozók, a piaci szereplők és a társadalom számára egyaránt a közbeszerzési rendszer további fejlesztéséhez" - fogalmazott összefoglalójában Biró Ferenc Pál.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások