Jelentősen növelte saját kezelésben lévő területének nagyságát az Őrségi Nemzeti Park
Földvásárlásokkal, csaknem a korábbi duplájára növelte a saját kezelésében lévő földterületek nagyságát az Őrségi Nemzeti Park az elmúlt három évben - közölte az MTI-vel Markovics Tibor, a nemzeti park igazgatója.
A kormány 2012-ben indította újra a természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldek felvásárlását, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter akkor januárban Őriszentpéteren jelentette be, hogy 550 millió forintot csoportosítottak át annak érdekében, hogy az Őrségi Nemzeti Park megkezdhesse a földvásárlást, nem titkolva azt sem, hogy az intézkedés olyan földterületeket is érint majd, amelyekre korábban külföldiek "zsebszerződéseket" kötöttek.
Markovics Tibor ismertette: a program indulásakor 636 hektárnyi földet, majd további 950 millió forintos támogatásból 1064 hektárt, 2013-ban pedig 460 millió forintból 456 hektárt sikerült megvásárolniuk, idén pedig 480 millió forintnyi forrás áll a rendelkezésükre, amiből az év végéig 600 hektárnyi szántót, rétet és erdőt vásárolnak meg, illetve sajátítanak ki.
Hozzáfűzte: a földvásárlások előtt az Őrségi Nemzeti Park saját kezelésében 3 ezer hektárnyi termőterület volt, így területüket tulajdonképp csaknem megduplázták.
Arra, hogy a megvásárolt földek közül mekkora arányt képviselnek azok a földek, amelyekre korábban zsebszerződést kötöttek, az igazgató nem tudott pontos adatokkal szolgálni, hiszen ezeket a földeket éppen a törvényi előírások kijátszása miatt sehol nem tartották nyilván az érintettek és eddig a bíróságok sem mondták ki, hogy a felek zsebszerződést kötöttek volna.
Elmondása szerint többször találkoztak azonban olyan szerződésekkel, amikor a megvásárolni, kisajátítani kívánt, külföldiek által bérelt földek jellemzően ügyvédek nevén voltak. Markovics Tibor úgy becsülte: a megvásárolt területek kevesebb mint fele lehet zsebszerződéssel érintett.
A nagyobb részt olyan területek jelentették, amelyek korábban termelőszövetkezetek tulajdonában voltak, majd osztatlan közös tulajdonként kerültek az új tulajdonosokhoz, akik közül sokan nem az Őrségben élnek.
Elmondta, volt olyan megvásárolt osztatlan erdőterület, ami 248 tulajdonos nevén volt, az ilyen erdőkben természetesen nem folyt, nem folyhatott semmiféle szakszerű erdőgazdálkodás.
Markovics Tibor szólt arról is, hogy a megvásárolt szántók nagyobb részén a nemzeti park által tenyésztett saját őshonos állatállomány számára termelnek takarmányt, más részüket rétté, legelővé alakítják, az erdőkben pedig úgynevezett szálaló erdőgazdálkodást folytatnak majd. De lesznek olyan viszonylag távol eső területek is, amiket bérbe adnak.
Az igazgató szerint a földvásárlásokat 2015-ben is folytatja az Őrségi Nemzeti Park, ám az ehhez rendelkezésre álló pénz összege egyelőre még nem ismert.
MTI
A kormány 2012-ben indította újra a természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldek felvásárlását, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter akkor januárban Őriszentpéteren jelentette be, hogy 550 millió forintot csoportosítottak át annak érdekében, hogy az Őrségi Nemzeti Park megkezdhesse a földvásárlást, nem titkolva azt sem, hogy az intézkedés olyan földterületeket is érint majd, amelyekre korábban külföldiek "zsebszerződéseket" kötöttek.Markovics Tibor ismertette: a program indulásakor 636 hektárnyi földet, majd további 950 millió forintos támogatásból 1064 hektárt, 2013-ban pedig 460 millió forintból 456 hektárt sikerült megvásárolniuk, idén pedig 480 millió forintnyi forrás áll a rendelkezésükre, amiből az év végéig 600 hektárnyi szántót, rétet és erdőt vásárolnak meg, illetve sajátítanak ki.
Hozzáfűzte: a földvásárlások előtt az Őrségi Nemzeti Park saját kezelésében 3 ezer hektárnyi termőterület volt, így területüket tulajdonképp csaknem megduplázták.
Arra, hogy a megvásárolt földek közül mekkora arányt képviselnek azok a földek, amelyekre korábban zsebszerződést kötöttek, az igazgató nem tudott pontos adatokkal szolgálni, hiszen ezeket a földeket éppen a törvényi előírások kijátszása miatt sehol nem tartották nyilván az érintettek és eddig a bíróságok sem mondták ki, hogy a felek zsebszerződést kötöttek volna.
Elmondása szerint többször találkoztak azonban olyan szerződésekkel, amikor a megvásárolni, kisajátítani kívánt, külföldiek által bérelt földek jellemzően ügyvédek nevén voltak. Markovics Tibor úgy becsülte: a megvásárolt területek kevesebb mint fele lehet zsebszerződéssel érintett.
A nagyobb részt olyan területek jelentették, amelyek korábban termelőszövetkezetek tulajdonában voltak, majd osztatlan közös tulajdonként kerültek az új tulajdonosokhoz, akik közül sokan nem az Őrségben élnek.
Elmondta, volt olyan megvásárolt osztatlan erdőterület, ami 248 tulajdonos nevén volt, az ilyen erdőkben természetesen nem folyt, nem folyhatott semmiféle szakszerű erdőgazdálkodás.
Markovics Tibor szólt arról is, hogy a megvásárolt szántók nagyobb részén a nemzeti park által tenyésztett saját őshonos állatállomány számára termelnek takarmányt, más részüket rétté, legelővé alakítják, az erdőkben pedig úgynevezett szálaló erdőgazdálkodást folytatnak majd. De lesznek olyan viszonylag távol eső területek is, amiket bérbe adnak.
Az igazgató szerint a földvásárlásokat 2015-ben is folytatja az Őrségi Nemzeti Park, ám az ehhez rendelkezésre álló pénz összege egyelőre még nem ismert.
MTI
Hozzászólások