Nyilvánosságra került egy olyan fénymásolt lista, melyen azok a cégek és magánszemélyek sorjáznak, akik valószínűleg fülest kaptak valahonnan, mert az utolsó pillanatban menekítették ki összes pénzüket a szigetországról.
A bankbetét megadóztatásáról szóló elképzelés a március 15-i ciprusi képviselők és az Eurogroup irányítóinak találkozóján született meg. Már egy jó ideje mondogatják a „hitetlenek”, hogy az ezt követő „pénzügyi vákuum” enyhén szólva nem működött tökéletesen a bankbetétek befagyasztásánál. Többek szerint a tűzhöz közeli cégek vezetőinek és néhány magánszemélynek is kiszivárogtatták a tervezett intézkedés hírét.
Így a „kiváltságosok” még időben ki tudták menekíteni pénzüket Ciprusról.
Most pedig nyilvánosságra került egy 132 cég és magánszemély utolsó pillanatos utalásait tartalmazó lista. Magyarok nem szerepelnek rajta, legalábbis magánszemély, de a cégek tulajdonosairól sem derült ki eddig, hogy bármelyik hazánk fia lenne. Ugyanakkor rendkívül pikáns, hogy a listán megtalálható az a Loutsions & Sons Ltd. nevű cég is, amelynek a vezetője Nikosz Anasztasziadész ciprusi elnök rokona.
A Before It's News listája szerint az átlag 1-3 millió euró közötti utalás volt, de akad majd harmincmilliós tétel is.
Galéria
01020304
Korábban többek között a Frankfurter Allgemeine Zeitung számolt be arról, hogy a zárt bankok időszakában a pénzintézetekből több lóvé áramlott ki, mint az azt megelőző hetekben. Frankfurti pénzügyi szakemberek jelezték a lapnak, hogy az eurózónában a likviditást biztosító és az euróügyletek műveleteit lehetővé tevő TARGET (Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer System) rendszeren keresztül a válság kiéleződése előtt naponta 100-200 millió euróval emelkedtek meg a szigetországi jegybank kötelezettségei a rendszert fenntartó Európai Központi Bankkal szemben. Ez magyarul annyit jelent, hogy ennyivel volt több pénzre szüksége.
Miután a ciprusi parlament először elutasította a szanálási tervet, ez az összeg a duplájára emelkedett. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor elvileg már csak korlátozottan lehetett hozzáférni a bankszámlákhoz, akkor a gyakorlatban milliárdok folytak külföldre róluk.
A német lap értesülése szerint tehát a számlazárolások nem működtek rendesen. A ciprusi jegybank hivatalosan azt közölte, hogy a tőkemozgások megszakadtak, de azért felsoroltak néhány kivételt is. Eszerint az alábbi esetekben a tiltások ellenére is sor kerülhetett pénzmozgásra: humanitárius, a pénzügyi stabilitást megkövetelő okokból, de voltak pontosabban nem definiált „különleges kifizetések” is.
Úgy látszik a kivételeket rendkívül nagyvonalúan értelmezték.
A fenti eseményeket erősíti meg az a még március 28-án, a ciprusi jegybank által közölt brutális adat, amely szerint az eurózóna állampolgárai által birtokolt összege 18 százalékkal apadt februárban. Ez is azt az elképzelést erősíti, hogy a külföldi pénzek kimenekítése már jóval a bankzár előtt is komoly mérteteket öltött. Ez a több százmillió euróra rúgó „privát mentőcsomag” így csak gyorsíthatta a ciprusi válság eszkalálódását.
A bankbetét megadóztatásáról szóló elképzelés a március 15-i ciprusi képviselők és az Eurogroup irányítóinak találkozóján született meg. Már egy jó ideje mondogatják a „hitetlenek”, hogy az ezt követő „pénzügyi vákuum” enyhén szólva nem működött tökéletesen a bankbetétek befagyasztásánál. Többek szerint a tűzhöz közeli cégek vezetőinek és néhány magánszemélynek is kiszivárogtatták a tervezett intézkedés hírét. Így a „kiváltságosok” még időben ki tudták menekíteni pénzüket Ciprusról.
Hozzászólások