Kövér László: gazdasági együttműködéssel megteremthető Közép-Európa felemelkedése
A házelnök szerint Selmecbánya évszázados közép-európai öröksége és annak minden tanulsága arra kötelez, hogy magyarok és szlovákok, csehek és lengyelek, osztrákok és németek ismét felemeljék Közép-Európa "szerencsecsillagát".
Selmecbánya történetét felidézve Kövér László elmondta: a város a magyar és a közép-európai innováció egyik történelmi bölcsője. IV. Béla király bányavárosi kiváltságokat adott Selmecbányának, és a Selmeci Városi Bányajogkönyv révén 1245-ben meghozta Európa első bányajogi rendelkezését. 1735-ben Selmecbányán jött létre a világ első bányatisztképző tanintézete, 1763-ban a világon elsőként indult meg a műszaki felsőoktatás a Bányászati Akadémián, Selmecbányán alapították meg 1786-ban az első nemzetközi tudományos szakegyesületet.
1627-ben Selmecbányán alkalmaztak először robbantásos eljárást a bányaművelésben, itt működött először gőzzel hajtott vízemelőgép - sorolta. Kövér László hangsúlyozta: ez lenyűgöző teljesítmény, amely egyben felbecsülhetetlen magyar és közép-európai hozzájárulás az európai ipartörténethez és tudománytörténethez.
A házelnök arról is megemlékezett, hogy a selmecbányai akadémikusok és diákok éppen itt alapították meg az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületet, amelynek 41 tagtársát választották eddig a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, 33-an lettek a magyar kormány tagjai, négyen miniszterelnökök. Kiemelkedő szakmai munkásságukért 80-an kaptak Kossuth-, Állami-, illetve Széchenyi díjat.
Az alapszabályban három értéket jelöltek meg - folytatta Kövér László -, mint az egyesület összetartó erejét: a szakmaszeretetet, a hazaszeretetet és a barátságot. Az alapító elődök nem futóhomokra, hanem kősziklára helyezték az egyesületet, olyan alapértékekre, amelyeket az idő múlása vagy a történelem hullámverései nem gyengítettek, hanem inkább erősítettek - hangsúlyozta.
Mint felidézte, Selmecbánya hanyatlása a XIX. század második felében kezdődött a rentábilisan kiaknázható ércvagyon csökkenése és a munkaerő árának emelkedése miatt. A folyamat mélypontja 1919-ben volt, amikor a város végleg elveszítette kétszázéves felsőoktatási intézményét,. Ennek eszmei és szakmai hagyatékát a miskolci egyetemen folyó bánya- és kohómérnökképzés, valamint a Soproni Egyetemen folyó erdészeti oktatás gondozta és gondozza tovább - folytatta, hozzátéve, hogy az 1940-es évek második felétől a selmecbányai szellemi alapokra felépülő kassai bánya- és kohómérnök-képzés mellett Selmecbányáról ered az 1848-1849-ben onnan kivált az ausztriai Leoben-ben és a csehországi Ostravaban zajló bánya- és kohómérnökképzés is, így megállapítható, hogy Selmecbányának nemcsak magyar vagy szlovák, hanem közép-európai öröksége és kisugárzása van.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások