Közepes évet zártak a hazai dinnyetermelők
Az időnként fellépő piaci zavarok és az ingadozó árak ellenére átlagosnak ítélik meg az idei dinnyeszezont a hazai termelők, bár a belföldi eladások nem erősödtek, bővülésre a meghatározó exportpiacokon van lehetőség - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dinnye munkacsoportja, illetve a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete az MTI-vel csütörtökön.Az elemzésük szerint idén az átlagosnál két-három héttel korábban, június végén indult a dinnyeszezon Magyarországon. Július közepén már a csúcson járt a betakarítás, ekkor egy időre a kánikula következtében a piacon egyszerre megjelenő termékek miatt visszaestek a felvásárlási árak, de ettől eltekintve a szezon elején és a végén elfogadható árakon tudták értékesíteni a dinnyét a termelők.
Augusztus elejétől már keresleti piac alakult ki, a szezonnak a szeptember elején érkezett jelentős lehűlés vetett véget. Az előzetes adatok alapján 10-15 százalékkal, mintegy 3300 hektárra nőtt idén a görögdinnye területe hazánkban, a sárgadinnye esetében is hasonló arányú volt a termőterület növekedése, ezt a növényt 440 hektáron termesztették az országban. Görögdinnyéből több mint 150 ezer tonnát, sárgadinnyéből 13 ezer tonnát takarítottak be.
A dinnyetermelők várakozásai szerint jövőre további 5-7 százalékkal növekedhet a dinnye termőterülete. A többlet termésre külföldön kell vevőt találni, a belföldi piacon fogyasztásösztönző kampánnyal és a fajtaválaszték bővítésével - főképp kisebb méretű és magszegény dinnyékkel - növelhető a jelenleg évi 10 kilogramm körüli egy főre eső dinnyefogyasztás.
Kedvező, hogy a magyar dinnye iránt élénkült a kereslet Németországban, Lengyelországban és Csehországban is. Ennek oka, hogy a mediterrán területeket is fokozottan érinti a klímaváltozás, és a szállítási költségek is jelentősen növekedtek, így ezekbe az országba egyre drágábban jut el a dinnye Dél-Európából.
Megjegyezték: a dinnye piaca is koncentrálódik, így a sikeres értékesítés egyre inkább megkerülhetetlenné teszi a termelők összefogását, a termelés és a piacra jutás koordinációját. Megoldást kell találni a munkaerőhiányra is.
A termelőknek azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy folyamatosan változik a kereslet, évről évre nő az igény a kisebb méretű és a magszegény dinnyék iránt - figyelmeztetnek a szakértők.
(Forrás: MTI)
Augusztus elejétől már keresleti piac alakult ki, a szezonnak a szeptember elején érkezett jelentős lehűlés vetett véget. Az előzetes adatok alapján 10-15 százalékkal, mintegy 3300 hektárra nőtt idén a görögdinnye területe hazánkban, a sárgadinnye esetében is hasonló arányú volt a termőterület növekedése, ezt a növényt 440 hektáron termesztették az országban. Görögdinnyéből több mint 150 ezer tonnát, sárgadinnyéből 13 ezer tonnát takarítottak be.
A dinnyetermelők várakozásai szerint jövőre további 5-7 százalékkal növekedhet a dinnye termőterülete. A többlet termésre külföldön kell vevőt találni, a belföldi piacon fogyasztásösztönző kampánnyal és a fajtaválaszték bővítésével - főképp kisebb méretű és magszegény dinnyékkel - növelhető a jelenleg évi 10 kilogramm körüli egy főre eső dinnyefogyasztás.
Kedvező, hogy a magyar dinnye iránt élénkült a kereslet Németországban, Lengyelországban és Csehországban is. Ennek oka, hogy a mediterrán területeket is fokozottan érinti a klímaváltozás, és a szállítási költségek is jelentősen növekedtek, így ezekbe az országba egyre drágábban jut el a dinnye Dél-Európából.
Megjegyezték: a dinnye piaca is koncentrálódik, így a sikeres értékesítés egyre inkább megkerülhetetlenné teszi a termelők összefogását, a termelés és a piacra jutás koordinációját. Megoldást kell találni a munkaerőhiányra is.
A termelőknek azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy folyamatosan változik a kereslet, évről évre nő az igény a kisebb méretű és a magszegény dinnyék iránt - figyelmeztetnek a szakértők.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások