Május 18. - „Fair trade” világnap
A "Fair trade" (méltányos vagy becsületes kereskedelem) szervezett társadalmi mozgalom, célja, hogy a fejlődő országok termelői segítse jobb kereskedelmi feltételekkel különösen az export terén. Hangsúlyt helyez arra, hogy a termelő megkapja a neki járó pénzt termékéért, terményéért, a profit ne másnál kössön ki.
Különösen a hátrányos helyzetű, harmadik világbeli termelők számára segít a fenntartható fejlődés biztosításában.
Először az 1940-es, 1950-es években próbálták a harmadik világból érkező termékeket a nyugati világban kedvezőbb körülmények között értékesíteni. A szervezést nem kormányzati és vallási csoportok vették kezükbe. Kezdetben a termelő országokban eladói láncokat alakítottak ki. Akkor szinte kizárólag kézműves termékekkel foglalkoztak és templomokban, vásárokban értékesítették azokat. A cél inkább pénzgyűjtés, majdnem hogy adományozás, jótékonykodás volt. Ma már a környezetvédelem is az elsőrendű szemponttá nőtte ki magát a mozgalomban.
Azóta sokat fejlődött, szélesedett a "Fair trade" mozgalom. A mozgalom megismertetésére a fejlett országokban kampányokat szerveznek, felhívják a figyelmet a termékekre, a termelőket érő igazságtalanságokra. A figyelemfelkeltés egyik eszköze a világnap és a naphoz kapcsolódó kampányok, programok.
Több üzletlánc, szervezet alakult az évtizedek során a méltányos kereskedelem elősegítésére. Egyik első, és egyúttal az egyik legelterjedtebb az angliai Oxfam hálózat volt, amely kínai menekültek termékeinek eladásával indult, később a kínálat jelentősen bővült.
A cél a mozgalomban részt vevő kistermelők piaci stabilitásának biztosítása és hosszú távú kereskedelmi partnerség kialakítása jó minőségű termékek, termények értékesítése.
A mozgalom pszichológiai és közösség haszna sem elhanyagolható.
Az Európai Unióban a "fair trade" áruk forgalma meghaladja az évi 500 milliós eurót. Az EU parlamentje 2006-ban egyhangúan fogadott el egy a "fair trade" áruk forgalmazását elősegítő határozatot.
Termékeik közül legnagyobb forgalmat a kávé bonyolítja, de jelentős a kakaó, a cukor, a tea, a banán, a méz, a friss gyümölcs, a csokoládé, a virág, az arany és a különböző kézműves termékek forgalmazása.
Különösen a hátrányos helyzetű, harmadik világbeli termelők számára segít a fenntartható fejlődés biztosításában.
Először az 1940-es, 1950-es években próbálták a harmadik világból érkező termékeket a nyugati világban kedvezőbb körülmények között értékesíteni. A szervezést nem kormányzati és vallási csoportok vették kezükbe. Kezdetben a termelő országokban eladói láncokat alakítottak ki. Akkor szinte kizárólag kézműves termékekkel foglalkoztak és templomokban, vásárokban értékesítették azokat. A cél inkább pénzgyűjtés, majdnem hogy adományozás, jótékonykodás volt. Ma már a környezetvédelem is az elsőrendű szemponttá nőtte ki magát a mozgalomban.
Azóta sokat fejlődött, szélesedett a "Fair trade" mozgalom. A mozgalom megismertetésére a fejlett országokban kampányokat szerveznek, felhívják a figyelmet a termékekre, a termelőket érő igazságtalanságokra. A figyelemfelkeltés egyik eszköze a világnap és a naphoz kapcsolódó kampányok, programok.
Több üzletlánc, szervezet alakult az évtizedek során a méltányos kereskedelem elősegítésére. Egyik első, és egyúttal az egyik legelterjedtebb az angliai Oxfam hálózat volt, amely kínai menekültek termékeinek eladásával indult, később a kínálat jelentősen bővült.
A cél a mozgalomban részt vevő kistermelők piaci stabilitásának biztosítása és hosszú távú kereskedelmi partnerség kialakítása jó minőségű termékek, termények értékesítése.
A mozgalom pszichológiai és közösség haszna sem elhanyagolható.
Az Európai Unióban a "fair trade" áruk forgalma meghaladja az évi 500 milliós eurót. Az EU parlamentje 2006-ban egyhangúan fogadott el egy a "fair trade" áruk forgalmazását elősegítő határozatot.
Termékeik közül legnagyobb forgalmat a kávé bonyolítja, de jelentős a kakaó, a cukor, a tea, a banán, a méz, a friss gyümölcs, a csokoládé, a virág, az arany és a különböző kézműves termékek forgalmazása.
Hozzászólások