Megújul a füzéri vár
Megújul a füzéri vár, a több mint másfél milliárd forintba kerülő rekonstrukció megkezdését jelképező alapkövet szombaton helyezték el a középkori erődítmény kápolnájában.
A füzéri várgondnokság "Élő Vár Zemplénben" című projektjét két évvel ezelőtt 1 milliárd 544 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítették, a beruházás az Új Széchenyi Terv Észak-magyarországi Operatív Programja keretében valósul meg, a kivitelezést a Laki Zrt. végzi, azzal a tervek szerint egy év múlva végeznek.
Hörcsik Richárd (Fidesz-KDNP) a térség országgyűlési képviselője az alapkőletételt követően újságíróknak azt mondta: bár most a vár részleges rekonstrukciója kezdődik meg, a cél a teljes felújítás, erre a mostani uniós fejlesztési források lehetőséget biztosítanak.
A mostani munka tartalmazza az úgynevezett felső-vár részleges rekonstrukcióját, megújul a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. A kivitelezés befejezését követően a 16-17. századból fennmaradt gazdag leletek méltó körülmények között mutatják be a hazai történelemben meghatározó helyet képviselő erődítmény, a várvédők és a várlakók mindennapjait. Ezt korhű építészeti megoldásokkal, illetve a fennmaradt feljegyzések alapján elkészített korhű belső berendezéssel, valamint a középkort megidéző látványosságokkal fűszerezik. Rekonstruálják a váruradalmi kézműves házat, egy 1940-es, 50-es éveket idéző lakóépület kialakításával pedig bővül Füzér község tájháza.
Mindezekhez kapcsolódóan informatikai rendszert is kiépítenek, amely biztosítja a jelenlegi és a jövőben kiépülő turisztikai látványosságok közötti kapcsolatot, informatikai vezérlést, biztonság technikát, jegyrendszert.
A várban interaktív középkori kiállítások nyílnak majd, ezek egyebek mellett a vár kincstári funkcióját, a 16-17. század hétköznapi életét, tárgyi kultúráját, az erődítmény építéstörténetét, a Perényi családhoz fűződő történeti eseményeket mutatják be, s kialakítanak egy nemzeti koronaőrzési emlékhelyet is.
A fejlesztés célja, hogy a zempléni térség egyik legnagyobb idegenforgalmi látványossága még inkább az idegenforgalom középpontjába kerüljön. A források Füzér várát a XIII. században említik először, s a történészek szerint biztos, hogy 1235-ben, II. András halálakor már állt az erődítmény. A Füzér község fölött 170 méter magasan, nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített várban 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után - ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna - Füzérre szállíttatta a Szent Koronát, és legalább egy évig ott rejtegette.
A vár feltárását 1977-ben Feld István és Juan Cabello kezdte meg, majd 1992-től a kispesti Deák Ferenc Gimnázium diákcsapata, Simon Zoltán vezetésével végzett jelentős feltárási és helyreállítási munkákat a várhegyen.
A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság 2012-ben a Regionális Operatív Programok keretében harmincnégy új kiemelt turisztikai beruházás támogatásáról döntött csaknem 47 milliárd forint értékben, ebből a pénzből finanszírozzák a füzéri vár rekonstrukcióját is.
forrás:MTI
A füzéri várgondnokság "Élő Vár Zemplénben" című projektjét két évvel ezelőtt 1 milliárd 544 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítették, a beruházás az Új Széchenyi Terv Észak-magyarországi Operatív Programja keretében valósul meg, a kivitelezést a Laki Zrt. végzi, azzal a tervek szerint egy év múlva végeznek.Hörcsik Richárd (Fidesz-KDNP) a térség országgyűlési képviselője az alapkőletételt követően újságíróknak azt mondta: bár most a vár részleges rekonstrukciója kezdődik meg, a cél a teljes felújítás, erre a mostani uniós fejlesztési források lehetőséget biztosítanak.
A mostani munka tartalmazza az úgynevezett felső-vár részleges rekonstrukcióját, megújul a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. A kivitelezés befejezését követően a 16-17. századból fennmaradt gazdag leletek méltó körülmények között mutatják be a hazai történelemben meghatározó helyet képviselő erődítmény, a várvédők és a várlakók mindennapjait. Ezt korhű építészeti megoldásokkal, illetve a fennmaradt feljegyzések alapján elkészített korhű belső berendezéssel, valamint a középkort megidéző látványosságokkal fűszerezik. Rekonstruálják a váruradalmi kézműves házat, egy 1940-es, 50-es éveket idéző lakóépület kialakításával pedig bővül Füzér község tájháza.
Mindezekhez kapcsolódóan informatikai rendszert is kiépítenek, amely biztosítja a jelenlegi és a jövőben kiépülő turisztikai látványosságok közötti kapcsolatot, informatikai vezérlést, biztonság technikát, jegyrendszert.
A várban interaktív középkori kiállítások nyílnak majd, ezek egyebek mellett a vár kincstári funkcióját, a 16-17. század hétköznapi életét, tárgyi kultúráját, az erődítmény építéstörténetét, a Perényi családhoz fűződő történeti eseményeket mutatják be, s kialakítanak egy nemzeti koronaőrzési emlékhelyet is.
A fejlesztés célja, hogy a zempléni térség egyik legnagyobb idegenforgalmi látványossága még inkább az idegenforgalom középpontjába kerüljön. A források Füzér várát a XIII. században említik először, s a történészek szerint biztos, hogy 1235-ben, II. András halálakor már állt az erődítmény. A Füzér község fölött 170 méter magasan, nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített várban 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után - ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna - Füzérre szállíttatta a Szent Koronát, és legalább egy évig ott rejtegette.
A vár feltárását 1977-ben Feld István és Juan Cabello kezdte meg, majd 1992-től a kispesti Deák Ferenc Gimnázium diákcsapata, Simon Zoltán vezetésével végzett jelentős feltárási és helyreállítási munkákat a várhegyen.
A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság 2012-ben a Regionális Operatív Programok keretében harmincnégy új kiemelt turisztikai beruházás támogatásáról döntött csaknem 47 milliárd forint értékben, ebből a pénzből finanszírozzák a füzéri vár rekonstrukcióját is.
forrás:MTI
Hozzászólások