Mohosz: több mint 25 ezer hektárral nőtt a horgászható vízfelület
Az új jogszabálynak köszönhetően néhány hete több mint 25 ezer hektár vízterület került a horgász szervezetek hasznosításába, a 330 ezer horgász által használható teljes terület így már eléri a 44 ezer hektárt - mondta Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöke az MTI megkeresésére.
A Mohosz elnöke utalt rá: a szaktárca tavalyi döntése alapján több mint 400, december 31-én lejárt hasznosítási ciklusú halgazdálkodási vízterületen szerezhette meg a Mohosz a halgazdálkodási haszonbérleti jogot 2030. december 31-ig.
A korábban elfogadott törvényi rendelkezés értelmében horgászati célú hasznosító, egyben alhaszonbérlő csak horgász szervezet (Mohosz-tagszervezet, vagy tagszervezet horgász egyesülete), illetve ezen szervezetek társulása lehet.
Az alhaszonbérlő egyben a halgazdálkodási jog jogosultja is, így joga és kötelessége a felelős gazdálkodás. Ezt a tulajdonos nevében eljáró állami szervek, a területileg illetékes kormányhivatalok, valamint a Mohosz ellenőrizheti.
Szűcs Lajos közölte: a horgászattal kapcsolatos információk nyilvánosak és a horgászok által könnyen hozzáférhetők lesznek. Az átállás, valamint a vállalások részidős teljesítésének értékelése első alkalommal idén november 30-ig, ezt követően pedig a halgazdálkodási tervvel egyezően, ötéves ciklusonként várható.
Az előzetes egyeztetések után szintén folyamatban van a horgászcéllal hasznosított vizekre vonatkozó természetvédelmi és vízügyi előírások, fizetési kötelezettségek egységesítését megcélzó keret-megállapodás megkötése is az illetékes minisztériumokkal. Szövetségi célkitűzés az is, hogy a különböző hasznosítói jogokat és a kötelességeket arányosítsák és egységesítsék.
A Mohosz elnöke beszélt arról is: a területi jegyek árát alapvetően a horgászvíz haszonbérlője határozza meg, ennek mértéke nagyban függ a horgászvíz jellegétől, a fogási esélyek és a horgászati lehetőségek színvonalától. Az általánosan elfogadott alapelv az idei évre az, hogy a területi jegyárak ne emelkedjenek az előző évhez képest.
Jelezte: a választmány határozata szerint 2017-től meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a Duna és a Tisza élő szakaszai esetében maximum 3-3 szakaszra legyenek bontva a területi jegyek, illetve legyen lehetőség összevont dunai, illetve tiszai területi jegy kiadására is.
Hozzátette: a Mohosz több mint 1000 horgász egyesületen és 28 tagszervezeten, valamint 4 speciális jogállású tagon keresztül - az agrártárca stratégiai partnereként - látja el 330 000 horgász és 1500 kisszerszámos halász országos érdekvédelmét és érdekképviseletét.
Szűcs Lajos emlékeztetett: a Mohosz nem kívánja kötelező általános iskolai tananyaggá tenni a horgászatot, annak lehetőségét csak, mint választható elfoglaltságot kínálta fel az iskoláknak, a holland példát alapul véve. Hollandiában ugyanis sok általános iskolás tanulhatja meg a horgászat alapjait ingyenesen, erre már Magyarországon is van példa egyes nyári táborokban, a Mohosz ezt a lehetőséget szeretné továbbfejleszteni - mondta a Mohosz elnöke.
MTI
A Mohosz elnöke utalt rá: a szaktárca tavalyi döntése alapján több mint 400, december 31-én lejárt hasznosítási ciklusú halgazdálkodási vízterületen szerezhette meg a Mohosz a halgazdálkodási haszonbérleti jogot 2030. december 31-ig.
A korábban elfogadott törvényi rendelkezés értelmében horgászati célú hasznosító, egyben alhaszonbérlő csak horgász szervezet (Mohosz-tagszervezet, vagy tagszervezet horgász egyesülete), illetve ezen szervezetek társulása lehet.
Az alhaszonbérlő egyben a halgazdálkodási jog jogosultja is, így joga és kötelessége a felelős gazdálkodás. Ezt a tulajdonos nevében eljáró állami szervek, a területileg illetékes kormányhivatalok, valamint a Mohosz ellenőrizheti.
Szűcs Lajos közölte: a horgászattal kapcsolatos információk nyilvánosak és a horgászok által könnyen hozzáférhetők lesznek. Az átállás, valamint a vállalások részidős teljesítésének értékelése első alkalommal idén november 30-ig, ezt követően pedig a halgazdálkodási tervvel egyezően, ötéves ciklusonként várható.
Az előzetes egyeztetések után szintén folyamatban van a horgászcéllal hasznosított vizekre vonatkozó természetvédelmi és vízügyi előírások, fizetési kötelezettségek egységesítését megcélzó keret-megállapodás megkötése is az illetékes minisztériumokkal. Szövetségi célkitűzés az is, hogy a különböző hasznosítói jogokat és a kötelességeket arányosítsák és egységesítsék.
A Mohosz elnöke beszélt arról is: a területi jegyek árát alapvetően a horgászvíz haszonbérlője határozza meg, ennek mértéke nagyban függ a horgászvíz jellegétől, a fogási esélyek és a horgászati lehetőségek színvonalától. Az általánosan elfogadott alapelv az idei évre az, hogy a területi jegyárak ne emelkedjenek az előző évhez képest.
Jelezte: a választmány határozata szerint 2017-től meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a Duna és a Tisza élő szakaszai esetében maximum 3-3 szakaszra legyenek bontva a területi jegyek, illetve legyen lehetőség összevont dunai, illetve tiszai területi jegy kiadására is.
Hozzátette: a Mohosz több mint 1000 horgász egyesületen és 28 tagszervezeten, valamint 4 speciális jogállású tagon keresztül - az agrártárca stratégiai partnereként - látja el 330 000 horgász és 1500 kisszerszámos halász országos érdekvédelmét és érdekképviseletét.
Szűcs Lajos emlékeztetett: a Mohosz nem kívánja kötelező általános iskolai tananyaggá tenni a horgászatot, annak lehetőségét csak, mint választható elfoglaltságot kínálta fel az iskoláknak, a holland példát alapul véve. Hollandiában ugyanis sok általános iskolás tanulhatja meg a horgászat alapjait ingyenesen, erre már Magyarországon is van példa egyes nyári táborokban, a Mohosz ezt a lehetőséget szeretné továbbfejleszteni - mondta a Mohosz elnöke.
MTI
Hozzászólások