Nagybankok: a vontatott tárgyalások miatt lassan el kell kezdeni az áttelepülést Londonból
Theresa May brit miniszterelnök a múlt hónap végén, a Brexit utáni időszakra szóló brit kormányzati tervekről tartott firenzei beszédében ismertette először az átmeneti időszak tervét. Akkori indoklása szerint a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjában, 2019 márciusában még sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió, sem az EU-tagállamok nem lesznek abban a helyzetben, hogy zökkenőmentesen meghonosíthassák az új kapcsolatrendszert megalapozó feltételrendszer számos elemét, és a jövőbeni kapcsolatokat szabályozó megállapodás ratifikálásához is idő kell.
May két évre taksálta az új szabályok bevezetéséhez szükséges időt. A brit kormány részéről azonban azóta sem hangzottak el részletek arról, hogy hol tartanak az átmeneti időszakról szóló tárgyalások az EU-val. A Financial Times név nélkül idézett bennfentes forrásai szerint a nagybankok képviselői az amerikai kereskedelmi miniszterrel tartott londoni megbeszélésen közölték: ennél is kevesebb egyértelmű információjuk van arról, hogy mit tartalmaz majd a brit kilépés feltételeiről kötendő megállapodás.
A brit lap forrásai szerint, "akiket tájékoztattak a találkozón elhangzottakról", a pénzintézetek vezetői azt mondták Wilbur Rossnak, hogy ebben a helyzetben "rohamosan közeledik" az az időpont, amikor el kell kezdeniük a munkahelyek, a tőke és az infrastruktúra elköltöztetését Londonból máshová, annak érdekében, hogy a brit EU-tagság megszűnéséig az áttelepítés befejeződhessen.
Londoni pénzügyi elemzők is felhívták már a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyek a Brexit-folyamatból származnak a londoni City pénzügyi központjára, különös tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is. Egyes elemzőházak szerint ez azzal fenyeget, hogy a londoni bankok elveszíthetik szolgáltatásnyújtási engedélyeiket az euróövezetben.
Ennek lehetséges hatásairól a legátfogóbb tanulmányt az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állította össze. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, és ennek szélsőértékhatása 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével járhat a Cityben.
Egy másik elemzőház, a Centre for London ugyanerről összeállított tanulmánya szerint ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az akár 70 ezer citybeli pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez is vezethet. A cég szerint ez "katasztrófával" érne fel, mivel London teljes exportján belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (több mint 350 ezer milliárd forintot), és a londoni export 50 százalékát e szolgáltatások adják.
A Cityben honos pénzügyi szolgáltatási vállalatok jelenleg közvetlenül 350 ezer, közvetve ennél kétszer több alkalmazottat foglalkoztatnak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások