Nem okozott meglepetést a júniusi infláció gyorsulása az elemzők szerint
Nem okozott meglepetést a fogyasztói árak emelkedési ütemének júniusi gyorsulása az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint, akik kiemelték: az adat megegyezik a piaci konszenzussal.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.
A tartós fogyasztási cikkek ára eközben már 1,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, legutoljára 2016 elején volt ilyen magas ezen termékkör inflációja. A szolgáltatások éves árindexe a júniusi újranyitást követően 2,5 százalékra mérséklődött, ami a legalacsonyabb érték 2018 december óta.
Virovácz szerint a következő hónapokban az üzemanyagárak további emelkedése, valamint az újbóli jövedékiadó-emelés és a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése miatt az infláció tovább élénkülhet, és őszre átlépheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. Ezt követően azonban a magas bázis miatt csökkenésnek indulhat. A jelenlegi adatok alapján 2020 egészében 3,2 százalékos inflációval számolnak, míg jövőre 2,8 százalékos lehet az átlagos áremelkedés üteme.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén rámutatott: döntően az üzemanyagárak alakulása miatt emelkedett az infláció júniusban 2,9 százalékosra az előző havi 2,2 százalékról. Az áremelkedés élénkülését a tartós fogyasztási cikkek árának gyorsuló növekedése is támogatta, míg az élelmiszerárak növekedési üteme kissé mérséklődött. Továbbra is erős árnyomásra, illetve a forint gyengülésére utal, hogy a maginfláció 4 százalékos maradt - tette hozzá.
A következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció a 3,5 százalék közelébe emelkedhet, majd a nyár végétől kissé ez alá mérséklődhet. Idén a Takarékbank 3,4 százalékos átlagos inflációra számít a 2019-essel megegyezően. Suppan Gergely elemzése szerint az inflációt "ellentétesen" érintik a koronavírus hatásai, így az előrejelzés is tág határok között mozoghat. Egyrészt az importált infláció továbbra is alacsony maradhat. Ezzel szemben a gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében.
Az üdülési szolgáltatások, lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése közben jelentősen lefékeződött. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is: a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban elkezdtek csökkenni, ami jórészt a koronavírus hatása döntően a vendéglátóipari kereslet visszaesése miatt, ezzel szemben a "katasztrofális gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak - fejtette ki.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy júniusban a jegybanki inflációs cél közelébe emelkedett a pénzromlás éves üteme. Ugyanakkor termékkategóriánként jelentős eltérések adódnak, az élelmiszerek ára továbbra is kiemelkedően nő. Ebben az elemző szerint közrejátszik a kedvezőtlen időjárás az idényáras termékeken keresztül, illetve a vírushelyzet nyomán emelkedő költségek.
Visszafogta az áremelkedést ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek árváltozása, mert ezek kereslete nem érte még el a járvány előtti szintet. A legnagyobb fékező tényező az üzemanyagárak éves csökkenése volt. Hozzátette: emögött pedig a globális kereslet visszaesése miatt lecsökkent világpiaci olajár állt. A következő időszakban az olajárak a kereslet stabilizálódásával emelkedhetnek, így az inflációs nyomás is fokozódhat - írta.
(Forrás: MTI)
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt írta, hogy a várakozásoknak megfelelően jelentősen emelkedett az infláció Magyarországon 2020 júniusban. A dinamikus gyorsulás mögött egyértelműen az üzemanyagok árának erőteljes emelkedése áll: ami a havi alapú 9,3 százalékos drágulásával "gyakorlatilag önmagában magyarázza a fő inflációs mutató emelkedését". A drágulás ellenére az üzemanyag még mindig 11,6 százalékkal olcsóbb, mint egy évvel korábban - jegyezte meg.
Kifejtette: a szezonális hatásoknak megfelelően tovább drágultak a zöldségek és gyümölcsök.
Virovácz szerint a következő hónapokban az üzemanyagárak további emelkedése, valamint az újbóli jövedékiadó-emelés és a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése miatt az infláció tovább élénkülhet, és őszre átlépheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. Ezt követően azonban a magas bázis miatt csökkenésnek indulhat. A jelenlegi adatok alapján 2020 egészében 3,2 százalékos inflációval számolnak, míg jövőre 2,8 százalékos lehet az átlagos áremelkedés üteme.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén rámutatott: döntően az üzemanyagárak alakulása miatt emelkedett az infláció júniusban 2,9 százalékosra az előző havi 2,2 százalékról. Az áremelkedés élénkülését a tartós fogyasztási cikkek árának gyorsuló növekedése is támogatta, míg az élelmiszerárak növekedési üteme kissé mérséklődött. Továbbra is erős árnyomásra, illetve a forint gyengülésére utal, hogy a maginfláció 4 százalékos maradt - tette hozzá.
A következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció a 3,5 százalék közelébe emelkedhet, majd a nyár végétől kissé ez alá mérséklődhet. Idén a Takarékbank 3,4 százalékos átlagos inflációra számít a 2019-essel megegyezően. Suppan Gergely elemzése szerint az inflációt "ellentétesen" érintik a koronavírus hatásai, így az előrejelzés is tág határok között mozoghat. Egyrészt az importált infláció továbbra is alacsony maradhat. Ezzel szemben a gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében.
Az üdülési szolgáltatások, lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése közben jelentősen lefékeződött. Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is: a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban elkezdtek csökkenni, ami jórészt a koronavírus hatása döntően a vendéglátóipari kereslet visszaesése miatt, ezzel szemben a "katasztrofális gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak - fejtette ki.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy júniusban a jegybanki inflációs cél közelébe emelkedett a pénzromlás éves üteme. Ugyanakkor termékkategóriánként jelentős eltérések adódnak, az élelmiszerek ára továbbra is kiemelkedően nő. Ebben az elemző szerint közrejátszik a kedvezőtlen időjárás az idényáras termékeken keresztül, illetve a vírushelyzet nyomán emelkedő költségek.
Visszafogta az áremelkedést ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek árváltozása, mert ezek kereslete nem érte még el a járvány előtti szintet. A legnagyobb fékező tényező az üzemanyagárak éves csökkenése volt. Hozzátette: emögött pedig a globális kereslet visszaesése miatt lecsökkent világpiaci olajár állt. A következő időszakban az olajárak a kereslet stabilizálódásával emelkedhetnek, így az inflációs nyomás is fokozódhat - írta.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások