Nemzetközi méhésztalálkozó és mézvásár Jászberényben
A méhészetnek sikerágazattá kell válnia Magyarországon, a kormány a méhészeti programon túl minden is segítséget megad a méhészeknek azért, hogy még verseny- és életképesebbek legyenek - mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnöki Hivatal vidékfejlesztési államtitkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szombaton Jászberényben, a nemzetközi méhésztalálkozó és mézvásár megnyitóján.
Kis Miklós Zsolt emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a méhészeknek sok nehézséggel kellett szembesülniük, példaként az "akáctörténetet", és az Európai Unió egyes "bizarr" elképzeléseit említette. A magyar kormány azonban megvédte a méhészeket, megvédte a magyar akácot, az utóbbi úgy, hogy hungarikummá nyilvánította. Ezzel egyértelműen jelezte az Európai Unió számára: a méz és az akác az igenis a magyaroké! - mutatott rá az államtitkár.
A politikus szerint a magyar méhészek tanúbizonyságot tettek arról, hogy a mézet, ezt a fontos élelmiszert kiváló módon és nagy felelősséggel állítják elő, és tapasztalatok azt is igazolják: nagy szakmai elkötelezettséggel végzik munkájukat. Egyben örömtelinek nevezte, hogy a rendezvényre nagyon sok család is ellátogatott, hiszen ilyen alkalmakkor lehet a leghatékonyabban a mézfogyasztás növeléséről, ezzel együtt az egészséges táplálkozásról meggyőzni az embereket.
A mézvásárral egybekötött nemzetközi méhésztalálkozó a méztermelők, a méhészeti eszközgyártók és forgalmazók legnagyobb magyarországi szakmai eseménye. Az idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés. A több mint másfélszáz kiállító - köztük románok, szlovének és szlovákok - többsége méhészeti eszközgyártóként és forgalmazóként kínálta áruját, a mézből készült termékek eladói pedig kóstolókkal és bemutatókkal invitálták a vevőket standjukhoz.
A rendezvény szakmai részében a méhészeti termékek a gyógyászatban és a kozmetikában betöltött szerepéről, a méhészetnek a vidékfejlesztésben rejlő lehetőségeiről, az új és meglévő támogatásokról, a mézpiaci elemzésekről, valamint az Országos Magyar Méhész Egyesület (OMME) munkájáról esett szó. A gyakorlatban bemutatták egyebek között egy élő méhcsalád kezelésének méhszúrás nélküli technikáját, a méhészek pedig füstölgő gyújtó és keretszegező versenyen bizonyíthatták felkészültségüket.
A méhészek jászsági seregszemléje vetélkedő és kulturális műsort is kínált a látogatóknak. Megválasztották a mézkirálynőt, a címre pályázó kilenc hölgynek méhészeti ismeretekről is számot kellett adnia a zsűri előtt. A győztes - Simon Diána Karancskesziből - egy éven keresztül képviselheti a magyar méhésztársadalmat a különböző gazdasági rendezvényeken.
Magyarországon az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) adatai szerint átlagosan 22-25 ezer tonna mézet termelnek évente. A magyar méztermelés árbevétele éves szinten mintegy 60 milliárd forint, kilogrammonkénti 3 eurós átlagár mellett. Az árbevétel mintegy 70 százaléka kivitelből származik. A megtermelt hazai mennyiség 40-60 százaléka akácméz.
forrás:MTI
Kis Miklós Zsolt emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a méhészeknek sok nehézséggel kellett szembesülniük, példaként az "akáctörténetet", és az Európai Unió egyes "bizarr" elképzeléseit említette. A magyar kormány azonban megvédte a méhészeket, megvédte a magyar akácot, az utóbbi úgy, hogy hungarikummá nyilvánította. Ezzel egyértelműen jelezte az Európai Unió számára: a méz és az akác az igenis a magyaroké! - mutatott rá az államtitkár.
A politikus szerint a magyar méhészek tanúbizonyságot tettek arról, hogy a mézet, ezt a fontos élelmiszert kiváló módon és nagy felelősséggel állítják elő, és tapasztalatok azt is igazolják: nagy szakmai elkötelezettséggel végzik munkájukat. Egyben örömtelinek nevezte, hogy a rendezvényre nagyon sok család is ellátogatott, hiszen ilyen alkalmakkor lehet a leghatékonyabban a mézfogyasztás növeléséről, ezzel együtt az egészséges táplálkozásról meggyőzni az embereket.
A mézvásárral egybekötött nemzetközi méhésztalálkozó a méztermelők, a méhészeti eszközgyártók és forgalmazók legnagyobb magyarországi szakmai eseménye. Az idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés. A több mint másfélszáz kiállító - köztük románok, szlovének és szlovákok - többsége méhészeti eszközgyártóként és forgalmazóként kínálta áruját, a mézből készült termékek eladói pedig kóstolókkal és bemutatókkal invitálták a vevőket standjukhoz.A rendezvény szakmai részében a méhészeti termékek a gyógyászatban és a kozmetikában betöltött szerepéről, a méhészetnek a vidékfejlesztésben rejlő lehetőségeiről, az új és meglévő támogatásokról, a mézpiaci elemzésekről, valamint az Országos Magyar Méhész Egyesület (OMME) munkájáról esett szó. A gyakorlatban bemutatták egyebek között egy élő méhcsalád kezelésének méhszúrás nélküli technikáját, a méhészek pedig füstölgő gyújtó és keretszegező versenyen bizonyíthatták felkészültségüket.
A méhészek jászsági seregszemléje vetélkedő és kulturális műsort is kínált a látogatóknak. Megválasztották a mézkirálynőt, a címre pályázó kilenc hölgynek méhészeti ismeretekről is számot kellett adnia a zsűri előtt. A győztes - Simon Diána Karancskesziből - egy éven keresztül képviselheti a magyar méhésztársadalmat a különböző gazdasági rendezvényeken.
Magyarországon az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) adatai szerint átlagosan 22-25 ezer tonna mézet termelnek évente. A magyar méztermelés árbevétele éves szinten mintegy 60 milliárd forint, kilogrammonkénti 3 eurós átlagár mellett. Az árbevétel mintegy 70 százaléka kivitelből származik. A megtermelt hazai mennyiség 40-60 százaléka akácméz.
forrás:MTI
Hozzászólások