NGM: nem sérül az önkormányzatok pénzügyi autonómiája és mozgástere
Az önkormányzatok számlavezetésének módosítása a közpénzek hatékonyabb kezelését szolgálja. A változás nem érinti az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját, sem a napi működésükhöz szükséges forrásaikat, az mindössze a többletlikviditás kezelésére vonatkozik. Az önkormányzatok továbbra is szabadon rendelkezhetnek pénzükkel, adminisztratív vagy pénzügyi többletteher nélkül - hangoztatta kedden kiadott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az önkormányzatok számára a Magyar Államkincstár a jegybanki alapkamattal megegyező kamatozású, azaz 6,5 százalékos önkormányzati állampapírt kínál, amely bármikor visszaváltható.
A közleményt azt követően adták ki, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a helyi önkormányzatok pénzügyi stabilitását erősítő törvényjavaslatot. A törvényjavaslat elfogadásával az állam egészének gazdálkodásáért felelős kormányzat pontosabb képet kaphat a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetéről és szükség esetén - költségvetési felügyelő, vagy költségvetési biztos útján - közreműködhet az adott önkormányzat pénzügyi egyensúlyának megőrzésében, helyreállításában - fogalmazott az NGM.
Mint kiemelték, az indítvány része, hogy a jövőben az államháztartás részét képező önkormányzatok forrásaikat részben a Magyar Államkincstárnál tartsák. Ennek értelmében a helyi önkormányzatok továbbra is szabadon választhatják meg kereskedelmi banki kapcsolataikat, a napi pénzügyi tevékenységüket (utalások, banki hitelfelvétel) változatlanul végezhetik.
A helyi önkormányzatok számlaegyenlegének nagyobb része ugyanakkor kincstári számlára kerül - összhangban azzal a céllal, hogy a közpénzek minél nagyobb része a Magyar Államkincstárnál legyen, optimalizálva az állam finanszírozási tevékenységét, csökkentve az állam egészének finanszírozási költségét - hangsúlyozta az NGM.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat ezt a folyamatot szolgálja. Első körben, 2025. október 1-jétől csak a települések kisebb részére, a Főváros és kerületei, illetve a megyei jogú városok kerülnek bevonásra, majd 2027. január 1-jétől és 2028. január 1-jétől két további lépcsőben a többi település is fokozatosan kapcsolódna be.
Megismételték, a helyi önkormányzatok számára továbbra is befektetési lehetőséget jelent a csak általuk vásárolható Önkormányzati Magyar Államkötvény, mely egyszerre ötvözi a rugalmasságot és a magas hozamot. Az önkormányzat bármikor megveheti és eladhatja a kötvényt, melynek éves hozama megegyezik a jegybanki alapkamattal (jelenleg 6,5 százalék).
A változtatások egyszerre szolgálják a helyi önkormányzatok és az állam egészének érdekeit, és nem csorbítják a gazdálkodási lehetőségeket, az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét - hangsúlyozta az NGM.
(Forrás: MTI)

A közleményt azt követően adták ki, hogy a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a helyi önkormányzatok pénzügyi stabilitását erősítő törvényjavaslatot. A törvényjavaslat elfogadásával az állam egészének gazdálkodásáért felelős kormányzat pontosabb képet kaphat a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetéről és szükség esetén - költségvetési felügyelő, vagy költségvetési biztos útján - közreműködhet az adott önkormányzat pénzügyi egyensúlyának megőrzésében, helyreállításában - fogalmazott az NGM.
Mint kiemelték, az indítvány része, hogy a jövőben az államháztartás részét képező önkormányzatok forrásaikat részben a Magyar Államkincstárnál tartsák. Ennek értelmében a helyi önkormányzatok továbbra is szabadon választhatják meg kereskedelmi banki kapcsolataikat, a napi pénzügyi tevékenységüket (utalások, banki hitelfelvétel) változatlanul végezhetik.
A helyi önkormányzatok számlaegyenlegének nagyobb része ugyanakkor kincstári számlára kerül - összhangban azzal a céllal, hogy a közpénzek minél nagyobb része a Magyar Államkincstárnál legyen, optimalizálva az állam finanszírozási tevékenységét, csökkentve az állam egészének finanszírozási költségét - hangsúlyozta az NGM.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat ezt a folyamatot szolgálja. Első körben, 2025. október 1-jétől csak a települések kisebb részére, a Főváros és kerületei, illetve a megyei jogú városok kerülnek bevonásra, majd 2027. január 1-jétől és 2028. január 1-jétől két további lépcsőben a többi település is fokozatosan kapcsolódna be.
Megismételték, a helyi önkormányzatok számára továbbra is befektetési lehetőséget jelent a csak általuk vásárolható Önkormányzati Magyar Államkötvény, mely egyszerre ötvözi a rugalmasságot és a magas hozamot. Az önkormányzat bármikor megveheti és eladhatja a kötvényt, melynek éves hozama megegyezik a jegybanki alapkamattal (jelenleg 6,5 százalék).
A változtatások egyszerre szolgálják a helyi önkormányzatok és az állam egészének érdekeit, és nem csorbítják a gazdálkodási lehetőségeket, az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét - hangsúlyozta az NGM.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások