NGM: teljesíthető az idei hiánycél
Az első féléves államháztartási adatok alapján semmi nem veszélyezteti az idei, európai uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél tartását - mondta Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetéséért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten háttérbeszélgetésen.
Az NGM kedden tette közzé az államháztartás központi alrendszerének júniusi részletes adatait: az első féléves hiány 823,3 milliárd forint volt, szemben az előző év azonos időszaki 813,7 milliárd forintos deficittel.
Adorján Richárd kiemelte: az idei első hat havi hiány és a múlt év azonos időszakának pénzforgalmi számai között nincs nagy eltérés, vagyis a kiadások és bevételek egyenlege közel ugyanúgy alakult, de a hiány belső összetétele nagyon különbözik.
Mint mondta, az idei első hat hónapban az adóbevételek kedvezőbb alakulásának pozitív hatása és az európai uniós bevétel-csökkenés negatív hatása nagyjából kiegyenlítette egymást.
Adorján Richárd kifejtette: nominálisan 250 és 300 milliárd forint között van az az adó- és járulékbevételi többlet, ami tavalyhoz képest idén jelentkezik, és ez az alacsony inflációs környezet miatt reál értelemben is jelentős bevételi többletet jelent.
Az előző évhez képest nőttek a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek (ezek együttesen 150 milliárddal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban), valamint az áfabevételek is emelkedtek, mintegy 100 milliárd forinttal - ismertette.
Adorján Richárd elmondta, hogy nőttek az útdíjbevételek, míg például csökkent a társasági adóból származó bevétel, aminek elsősorban éven belüli lefutási oka van: idén a visszautalás nagyobb aránya esett az év első felére, mint tavaly.
Az adóbevételi többlet kedvező hatását ellensúlyozta azonban, hogy jelentős csökkenés volt az EU-s bevételek oldalán. Kifejtette, hogy az uniós kiadások idei felgyorsulása, illetve többlete a tavalyi évhez képest, valamint a bevételek elmaradása az első fél évben több mint 300 milliárd forinttal kedvezőtlenebb egyenleget hozott. Utóbbival kapcsolatban azonban kiemelte, hogy egész évre nem ezt várják, ez egy időleges folyamat.
A júniusi számokról szólva a helyettes államtitkár megemlítette, hogy a májusinál kedvezőtlenebb adatok három, kiadás oldali okra vezethetők vissza. Egyrészt júniusban 110 milliárddal magasabbak voltak a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, de ez is időszakos jelenség - vélekedett Adorján Richárd.
Elmondta: 57 milliárd forinttal magasabbak voltak a kamatkiadások idén júniusban, mint a tavalyi azonos időszakban, de az év egészére vetítve alacsonyabb lesz az adósságteher mint tavaly; részben a csökkenő hozampályának, részben a csökkenő adósságnak köszönhetően. Adorján Richárd a május és június közötti eltérés okaként említette azt is, hogy technikai okok miatt a májusi rokkantsági és rehabilitációs kiadások júniusban jelentek meg, tehát itt is csak látszólagos a növekedés.
MTI
Az NGM kedden tette közzé az államháztartás központi alrendszerének júniusi részletes adatait: az első féléves hiány 823,3 milliárd forint volt, szemben az előző év azonos időszaki 813,7 milliárd forintos deficittel.
Adorján Richárd kiemelte: az idei első hat havi hiány és a múlt év azonos időszakának pénzforgalmi számai között nincs nagy eltérés, vagyis a kiadások és bevételek egyenlege közel ugyanúgy alakult, de a hiány belső összetétele nagyon különbözik.
Mint mondta, az idei első hat hónapban az adóbevételek kedvezőbb alakulásának pozitív hatása és az európai uniós bevétel-csökkenés negatív hatása nagyjából kiegyenlítette egymást.
Adorján Richárd kifejtette: nominálisan 250 és 300 milliárd forint között van az az adó- és járulékbevételi többlet, ami tavalyhoz képest idén jelentkezik, és ez az alacsony inflációs környezet miatt reál értelemben is jelentős bevételi többletet jelent.
Az előző évhez képest nőttek a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek (ezek együttesen 150 milliárddal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban), valamint az áfabevételek is emelkedtek, mintegy 100 milliárd forinttal - ismertette.
Adorján Richárd elmondta, hogy nőttek az útdíjbevételek, míg például csökkent a társasági adóból származó bevétel, aminek elsősorban éven belüli lefutási oka van: idén a visszautalás nagyobb aránya esett az év első felére, mint tavaly.
Az adóbevételi többlet kedvező hatását ellensúlyozta azonban, hogy jelentős csökkenés volt az EU-s bevételek oldalán. Kifejtette, hogy az uniós kiadások idei felgyorsulása, illetve többlete a tavalyi évhez képest, valamint a bevételek elmaradása az első fél évben több mint 300 milliárd forinttal kedvezőtlenebb egyenleget hozott. Utóbbival kapcsolatban azonban kiemelte, hogy egész évre nem ezt várják, ez egy időleges folyamat.
A júniusi számokról szólva a helyettes államtitkár megemlítette, hogy a májusinál kedvezőtlenebb adatok három, kiadás oldali okra vezethetők vissza. Egyrészt júniusban 110 milliárddal magasabbak voltak a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, de ez is időszakos jelenség - vélekedett Adorján Richárd.
Elmondta: 57 milliárd forinttal magasabbak voltak a kamatkiadások idén júniusban, mint a tavalyi azonos időszakban, de az év egészére vetítve alacsonyabb lesz az adósságteher mint tavaly; részben a csökkenő hozampályának, részben a csökkenő adósságnak köszönhetően. Adorján Richárd a május és június közötti eltérés okaként említette azt is, hogy technikai okok miatt a májusi rokkantsági és rehabilitációs kiadások júniusban jelentek meg, tehát itt is csak látszólagos a növekedés.
MTI
Hozzászólások