OGY - Általános vitára alkalmas az európai integrációról szóló jelentés
Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága csütörtöki ülésén - első helyen kijelölt bizottságként - 14 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről (2013) címmel benyújtott jelentést. A bizottság tájékoztatást hallgatott meg a 2014-2020-as fejlesztési stratégia irányvonalait meghatározó partnerségi megállapodásról.
Győri Enikő EU-s ügyekért felelős külügyminisztériumi államtitkár elmondta: 2013-ban is a gazdasági válság kezelése kötötte le a legtöbb energiát az unióban, de a gazdasági körülmények már kedvezőbbek voltak.
Az európai szemeszterről szólva az államtitkár kifejtette: Magyarország azt kérte, hogy legyen életszerűbb a párbeszéd, ne diktátumok legyenek az ajánlások, hiszen végrehajtani csak akkor fogják azokat, ha egy értelmes párbeszéd során alakulnak ki. Az ajánlások egy részével Magyarországnak nincs problémája, számára is azok a legfontosabb kérdések, amelyek az uniónak: hogy ne csak a fiskális fegyelem álljon helyre, hanem végre a gazdasági növekedés is beinduljon, legyen minél több munkahely - hangsúlyozta Győri Enikő.
Az államtitkár úgy vélekedett, az az út, amelyet Magyarország választott, ebből a szempontból eredményes. Az ország 2013 júniusában kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, a gazdasági növekedésre és a munkanélküliségre vonatkozó magyar adatok kedvezőbbek az uniós átlagnál.
Az államtitkár kérdésére elmondta, hogy Magyarország a tavalyi országspecifikus ajánlásokban is kapott az energiaárakra vonatkozó ajánlást, az unió ugyanis szeretné, ha kivezetnék a hatósági árat. Ilyen ajánlást más államok is kaptak, a tagállamok többségében ugyanis még mindig hatósági ár van. Az államtitkár szerint, amíg Magyarország nincs egyenlő helyzetben az energiaösszeköttetés és forrásdiverzifikáció szempontjából más országokkal, a szabad piac nem oldja meg a problémát. Magyarország a rezsi csökkentését versenyképességi szempontból is fontosnak tartja, s vállalja a politikai vitát - tette hozzá.
A külügyi államtitkár beszélt arról is, hogy minden, a munkaerő szabad áramlását akadályozó támadást vissza kell verni. Hozzáfűzte, a közép-kelet-európai országokból érkező munkavállalók az érintett országok költségvetésébe többet fizetnek be, mint amennyit szociális juttatásként kivesznek.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodást ismertetve elmondta, hogy múlt pénteken befejeződtek az informális egyeztetések, s minden alapvető pontban sikerült megállapodni. A megállapodást a kormány is áttekinti, s február végén hivatalosan is benyújtja az Európai Bizottságnak, várhatóan az elsők között.
A partnerségi megállapodás után három hónapon belül be kell nyújtani az operatív programokat is, erre a tervek szerint március végén sor kerülhet. Az első pályázatokat Cséfalvay Zoltán szerint várhatóan az év második felében lehet kiírni.
A gazdasági államtitkár elmondta: a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot lehet fejlesztésekre fordítani. Ennek 60 százalékát - mintegy 4500 milliárd forintot - közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítanak, ami jelentős növekedés. Valamennyi operatív program a gazdaságfejlesztést támogatja, ebből a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a maga 2850 milliárd forintjával meghatározó elem, a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) kerete 1226 milliárd forint, utóbbi háromnegyede is gazdaságfejlesztést szolgál, és a többi program is azt segíti.
Az összes forrás minimum 15 százaléka közvetlenül kis- és középvállalkozók támogatását szolgálja. Jelentős változás, hogy a támogatások sokkal célirányosabbak lesznek, a forrásokat különböző célcsoportok - például fiatal vállalkozók, gyors növekedésre képes vállalatok, beszállító vállalkozások - támogatására lehet fordítani, s területi valamint ágazati szempontok szerint is sokkal célzottabbak lesznek. További változás, hogy a kkv-k támogatásánál jelentősen nő a pénzügyi eszközök (kedvezményes hitel, garanciavállalás stb.) szerepe.
A GINOP-ban a kkv-knak dedikált 654 milliárd forintból 430 milliárd vissza nem térítendő, 224 milliárd visszatérítendő forrás lesz.
A teljes forrás mintegy 10 százaléka közvetlenül kutatás-fejlesztésre jut, csak a GINOP-ban 680 milliárd forint áll erre rendelkezésre. Közvetlenül a foglalkoztatás erősítésére jut a támogatási források 10 százaléka, e téren változás, hogy ez nem annyira szociális, sokkal inkább gazdaságfejlesztési kérdés lesz.
A források csaknem 10 százalékát közvetlenül energiahatékonysági fejlesztésekre szánják, összességében 720 milliárd forintot, ami két és félszerese az előző időszakénak. A források 5 százaléka, mintegy 400 milliárd forint az infokommunikációs szektor fejlesztését szolgálja. A turizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre 250 milliárd forint fordítható.
Az összes támogatási forrás 10 százaléka pénzügyi eszközök formájában jut el a vállalkozókhoz, ami így vissza lehet majd forgatni.
MTI
Győri Enikő EU-s ügyekért felelős külügyminisztériumi államtitkár elmondta: 2013-ban is a gazdasági válság kezelése kötötte le a legtöbb energiát az unióban, de a gazdasági körülmények már kedvezőbbek voltak.Az európai szemeszterről szólva az államtitkár kifejtette: Magyarország azt kérte, hogy legyen életszerűbb a párbeszéd, ne diktátumok legyenek az ajánlások, hiszen végrehajtani csak akkor fogják azokat, ha egy értelmes párbeszéd során alakulnak ki. Az ajánlások egy részével Magyarországnak nincs problémája, számára is azok a legfontosabb kérdések, amelyek az uniónak: hogy ne csak a fiskális fegyelem álljon helyre, hanem végre a gazdasági növekedés is beinduljon, legyen minél több munkahely - hangsúlyozta Győri Enikő.
Az államtitkár úgy vélekedett, az az út, amelyet Magyarország választott, ebből a szempontból eredményes. Az ország 2013 júniusában kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, a gazdasági növekedésre és a munkanélküliségre vonatkozó magyar adatok kedvezőbbek az uniós átlagnál.
Az államtitkár kérdésére elmondta, hogy Magyarország a tavalyi országspecifikus ajánlásokban is kapott az energiaárakra vonatkozó ajánlást, az unió ugyanis szeretné, ha kivezetnék a hatósági árat. Ilyen ajánlást más államok is kaptak, a tagállamok többségében ugyanis még mindig hatósági ár van. Az államtitkár szerint, amíg Magyarország nincs egyenlő helyzetben az energiaösszeköttetés és forrásdiverzifikáció szempontjából más országokkal, a szabad piac nem oldja meg a problémát. Magyarország a rezsi csökkentését versenyképességi szempontból is fontosnak tartja, s vállalja a politikai vitát - tette hozzá.
A külügyi államtitkár beszélt arról is, hogy minden, a munkaerő szabad áramlását akadályozó támadást vissza kell verni. Hozzáfűzte, a közép-kelet-európai országokból érkező munkavállalók az érintett országok költségvetésébe többet fizetnek be, mint amennyit szociális juttatásként kivesznek.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodást ismertetve elmondta, hogy múlt pénteken befejeződtek az informális egyeztetések, s minden alapvető pontban sikerült megállapodni. A megállapodást a kormány is áttekinti, s február végén hivatalosan is benyújtja az Európai Bizottságnak, várhatóan az elsők között.
A partnerségi megállapodás után három hónapon belül be kell nyújtani az operatív programokat is, erre a tervek szerint március végén sor kerülhet. Az első pályázatokat Cséfalvay Zoltán szerint várhatóan az év második felében lehet kiírni.
A gazdasági államtitkár elmondta: a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot lehet fejlesztésekre fordítani. Ennek 60 százalékát - mintegy 4500 milliárd forintot - közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítanak, ami jelentős növekedés. Valamennyi operatív program a gazdaságfejlesztést támogatja, ebből a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a maga 2850 milliárd forintjával meghatározó elem, a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) kerete 1226 milliárd forint, utóbbi háromnegyede is gazdaságfejlesztést szolgál, és a többi program is azt segíti.
Az összes forrás minimum 15 százaléka közvetlenül kis- és középvállalkozók támogatását szolgálja. Jelentős változás, hogy a támogatások sokkal célirányosabbak lesznek, a forrásokat különböző célcsoportok - például fiatal vállalkozók, gyors növekedésre képes vállalatok, beszállító vállalkozások - támogatására lehet fordítani, s területi valamint ágazati szempontok szerint is sokkal célzottabbak lesznek. További változás, hogy a kkv-k támogatásánál jelentősen nő a pénzügyi eszközök (kedvezményes hitel, garanciavállalás stb.) szerepe.
A GINOP-ban a kkv-knak dedikált 654 milliárd forintból 430 milliárd vissza nem térítendő, 224 milliárd visszatérítendő forrás lesz.
A teljes forrás mintegy 10 százaléka közvetlenül kutatás-fejlesztésre jut, csak a GINOP-ban 680 milliárd forint áll erre rendelkezésre. Közvetlenül a foglalkoztatás erősítésére jut a támogatási források 10 százaléka, e téren változás, hogy ez nem annyira szociális, sokkal inkább gazdaságfejlesztési kérdés lesz.
A források csaknem 10 százalékát közvetlenül energiahatékonysági fejlesztésekre szánják, összességében 720 milliárd forintot, ami két és félszerese az előző időszakénak. A források 5 százaléka, mintegy 400 milliárd forint az infokommunikációs szektor fejlesztését szolgálja. A turizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre 250 milliárd forint fordítható.
Az összes támogatási forrás 10 százaléka pénzügyi eszközök formájában jut el a vállalkozókhoz, ami így vissza lehet majd forgatni.
MTI
Hozzászólások