Paksi bővítés - Elkezdődött a földtani kutatási program első geológiai mélyfúrása
Elkezdődött a paksi atomerőmű új telephelyét előkészítő földtani kutatási program első geológiai kutatófúrása május elején a Tolna megyei Németkér közelében – jelentette be az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn Németkéren.
Aszódi Attila a kutatásról tartott sajtótájékoztatón elmondta: a program részeként az új telephelyen kívül összesen 30 mélyfúrást végeznek, amelyek közül a telephely közelében négy ponton 1500, illetve tágabb környezetében négy helyen 700 méter mélyre, 22 helyszínen pedig 100-150 méteres mélységbe fúrnak le. A leendő telephelyen további 80 kutatófúrás lesz, a vizsgálati program körülbelül másfél évig tart. A kutatás célja az, hogy még pontosabban tudják meghatározni azokat földrengésjellemzőket, amelyek szükségesek a telephely-engedély megszerzéséhez – tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy 2014-ben a tervezett atomerőművi telephely környezetében egy 300 négyzetkilométeres területen már elvégeztek egy 3D-s szeizmikus vizsgálatot, amely a talaj felső egy kilométeres szerkezetéről nyújtott pontos adatokat. Ilyen részletességű és felbontású mérések korábban nem készültek, a mélyfúrások helyszíneit ezen adatok alapján választották ki.
A kormánybiztos elmondása szerint Magyarországon egy földrengés soha nem a földfelszín közelében pattan ki, hanem tipikusan tíz kilométeres vagy az alatti mélységben. A vizsgálatokkal el akarják érni azt az alaphegységet, amelynek a legbelsejéből pattanhat ki egy földrengés, és meghatározni annak a kőzetnek az összetételét, fizikai jellemzőit, amely efölött található.
„Mindez szükséges ahhoz, hogy fel lehessen állítani egy olyan modellt, amely meg tudja mondani, hogy ha a mélységben kipattanna egy földrengés, akkor ebből a felszínen, az erőmű telephelyén milyen erőkre lehet számítani” - mondta. A Németkér térségében 2011-ben történt, a Richter-skálán 2,8-as erősségű földrengésről kérdésre válaszolva azt mondta, a jelenleg is működő szeizmikus monitoringhálózat nyomon követi mind az országban és az országon túli geofizikai eseményeket, a program keretében ezeknek az adatoknak az értékelése is megtörténik.
MTI
Aszódi Attila a kutatásról tartott sajtótájékoztatón elmondta: a program részeként az új telephelyen kívül összesen 30 mélyfúrást végeznek, amelyek közül a telephely közelében négy ponton 1500, illetve tágabb környezetében négy helyen 700 méter mélyre, 22 helyszínen pedig 100-150 méteres mélységbe fúrnak le. A leendő telephelyen további 80 kutatófúrás lesz, a vizsgálati program körülbelül másfél évig tart. A kutatás célja az, hogy még pontosabban tudják meghatározni azokat földrengésjellemzőket, amelyek szükségesek a telephely-engedély megszerzéséhez – tette hozzá.Emlékeztetett, hogy 2014-ben a tervezett atomerőművi telephely környezetében egy 300 négyzetkilométeres területen már elvégeztek egy 3D-s szeizmikus vizsgálatot, amely a talaj felső egy kilométeres szerkezetéről nyújtott pontos adatokat. Ilyen részletességű és felbontású mérések korábban nem készültek, a mélyfúrások helyszíneit ezen adatok alapján választották ki.
A kormánybiztos elmondása szerint Magyarországon egy földrengés soha nem a földfelszín közelében pattan ki, hanem tipikusan tíz kilométeres vagy az alatti mélységben. A vizsgálatokkal el akarják érni azt az alaphegységet, amelynek a legbelsejéből pattanhat ki egy földrengés, és meghatározni annak a kőzetnek az összetételét, fizikai jellemzőit, amely efölött található.
„Mindez szükséges ahhoz, hogy fel lehessen állítani egy olyan modellt, amely meg tudja mondani, hogy ha a mélységben kipattanna egy földrengés, akkor ebből a felszínen, az erőmű telephelyén milyen erőkre lehet számítani” - mondta. A Németkér térségében 2011-ben történt, a Richter-skálán 2,8-as erősségű földrengésről kérdésre válaszolva azt mondta, a jelenleg is működő szeizmikus monitoringhálózat nyomon követi mind az országban és az országon túli geofizikai eseményeket, a program keretében ezeknek az adatoknak az értékelése is megtörténik.
MTI
Hozzászólások