Sikeresen működik az önkormányzati tulajdonba vett gyulai húsüzemi vállalat
Jó döntésnek tartja az egykori Gyulai Húskombinát megmentését Gyula város polgármestere. Görgényi Ernő az MTI-nek elmondta: a száz százalékban önkormányzati tulajdonú Gyulahús Kft. stabilan, nyereségesen és sikeresen működik, amit mutat az is, hogy a cég gyulai kolbásza a brüsszeli Superior Taste Awardon két aranycsillagos minősítést ért el.
Elmondta, nagyon örülnek a brüsszeli minősítésnek, mert ezzel a gyulai kolbász magas gasztronómiai értékét és minőségét nemzetközi szinten ismerték el.
A városvezető azonban még fontosabbnak tartja, hogy az 1910-es és 1935-ös brüsszeli világkiállítás után - az előbbin Balogh József gyulai hentesmester kolbásza kapott aranyérmet, az utóbbin Stéberl András kolbásza nyerte el az arany diplomát - ismét a belga fővárosból hozott el díjat a 2014 óta hungarikumnak számító viharsarki termék.
Görgényi Ernő felidézte: fénykorában több mint kétezer embert foglalkoztatott a Gyulai Húskombinát, ám 2005-ben, amikor bezárták a vágóhidat, elindult a lejtmenet, és 2012-ben a cég felszámolási eljárás alá került. "Gyulán láttunk már korábban élelmiszeripari felszámolásokat, az volt a tanulság például a tejporgyár esetén is, hogy amit egyszer bezártak, az végleg megszűnt, leépült" - fogalmazott.
Éppen ezért a városvezetés közérdeknek tartotta az ekkor már több mint 140 éves múltra visszatekintő gyulai nagyüzemi húsipar megmentését. "Ez nemcsak egy vállalat megmentését jelentette, hanem egy ipari kultúráét, munkahelyek százaiét, továbbá egy város és az egész térség gazdasági kilátásaiét is" – hangsúlyozta a polgármester.
A gyulai önkormányzat 2012 decemberében munkahelyteremtésre és munkahelyek megmentésére 1,8 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól, majd 860 millió forintért teljes berendezésével együtt megvették a felszámolótól a gyárat, és megvásárolták a termékek gyártásához szükséges jogokat, továbbá átvették a dolgozókat. Csaknem egymilliárd forintot pedig az így létrejövő, száz százalékosan önkormányzati tulajdonú Gyulahús Kft. rendelkezésére bocsátottak jegyzett tőke formájában.
Az MTI kérdésére Görgényi Ernő elmondta: a döntés jó volt, amit bizonyít az is, hogy a vállalat tehermentesen, stabilan és nyereségesen működik. Az elmúlt két évben új termékekkel jelent meg a piacon. Mintegy háromszázan dolgoznak a cégnél, amely tavaly csaknem négymilliárd forintos árbevételt ért el.
A polgármester a fejlesztési tervekről szólva kifejtette: európai uniós forrásokból szeretnék a gyártást modernizálni, energetikai korszerűsítéssel leszorítani az üzemi költségeket.
A belvárosi telephelyet megszüntetnék, az ott zajló szárazáru gyártás kiköltözne a vállalat másik, városszéli telepére, ahol a húskészítményeket gyártják.
Hozzátette: egy nagy kapacitású vágóhíd tervezésén is dolgoznak, reménykednek ugyanis abban, hogy a sertésstratégia sikeres lesz, ezáltal a Tiszántúlon szükség lesz még egy vágóhídra.
MTI
Elmondta, nagyon örülnek a brüsszeli minősítésnek, mert ezzel a gyulai kolbász magas gasztronómiai értékét és minőségét nemzetközi szinten ismerték el.
A városvezető azonban még fontosabbnak tartja, hogy az 1910-es és 1935-ös brüsszeli világkiállítás után - az előbbin Balogh József gyulai hentesmester kolbásza kapott aranyérmet, az utóbbin Stéberl András kolbásza nyerte el az arany diplomát - ismét a belga fővárosból hozott el díjat a 2014 óta hungarikumnak számító viharsarki termék.
Görgényi Ernő felidézte: fénykorában több mint kétezer embert foglalkoztatott a Gyulai Húskombinát, ám 2005-ben, amikor bezárták a vágóhidat, elindult a lejtmenet, és 2012-ben a cég felszámolási eljárás alá került.
Éppen ezért a városvezetés közérdeknek tartotta az ekkor már több mint 140 éves múltra visszatekintő gyulai nagyüzemi húsipar megmentését. "Ez nemcsak egy vállalat megmentését jelentette, hanem egy ipari kultúráét, munkahelyek százaiét, továbbá egy város és az egész térség gazdasági kilátásaiét is" – hangsúlyozta a polgármester.
A gyulai önkormányzat 2012 decemberében munkahelyteremtésre és munkahelyek megmentésére 1,8 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól, majd 860 millió forintért teljes berendezésével együtt megvették a felszámolótól a gyárat, és megvásárolták a termékek gyártásához szükséges jogokat, továbbá átvették a dolgozókat. Csaknem egymilliárd forintot pedig az így létrejövő, száz százalékosan önkormányzati tulajdonú Gyulahús Kft. rendelkezésére bocsátottak jegyzett tőke formájában.
Az MTI kérdésére Görgényi Ernő elmondta: a döntés jó volt, amit bizonyít az is, hogy a vállalat tehermentesen, stabilan és nyereségesen működik. Az elmúlt két évben új termékekkel jelent meg a piacon. Mintegy háromszázan dolgoznak a cégnél, amely tavaly csaknem négymilliárd forintos árbevételt ért el.
A polgármester a fejlesztési tervekről szólva kifejtette: európai uniós forrásokból szeretnék a gyártást modernizálni, energetikai korszerűsítéssel leszorítani az üzemi költségeket.
A belvárosi telephelyet megszüntetnék, az ott zajló szárazáru gyártás kiköltözne a vállalat másik, városszéli telepére, ahol a húskészítményeket gyártják.
Hozzátette: egy nagy kapacitású vágóhíd tervezésén is dolgoznak, reménykednek ugyanis abban, hogy a sertésstratégia sikeres lesz, ezáltal a Tiszántúlon szükség lesz még egy vágóhídra.
MTI
Hozzászólások