Svájci frank: megint 250 Ft felett

Pénteken ismét erősödni kezdett a svájci frank, felment 250 Ft fölé. A hírek alapján az ok annak tudható be, hogy az USA munkaerőpiacán nem született meg az előzetesen becsült növekedés. Igaz, hogy a munkavállalók száma több, mint 100.000-rel nőtt júliusban, a munkanélküliek aránya 9,1 százalék maradt az Egyesült Államokban.



Általánosságban elmondható, hogy sem a majdnem 50.000 dolgozó sztrájkja, sem a feldolgozóipar 3000 fős leépítése, sem a kormányzati szektor 17.000-es elbocsájtása nem tett jót a CHF árfolyamnak.

Barack Obama elnökre is folyamatosan nehezedik a nyomás, hiszen mindinkább összeomlik a befektetők bizalma, emiatt pedig bajos az új munkahelyek teremtése.  Az USA-ban a becslések szerint akár négy évig is eltarthat, mire a válság előtti szintre emelkedik vissza a munkavállalók száma.

A negatív hírek miatt a svájci frank 250 forint fölé nőtt, az euró pedig 276 forintot is elérte. Ez kihatott a legerősebb magyar részvényeke is, az OTP részvény 4000 forint alá esett, még a Mol is 17.000 forint alá süllyedt.

A befektetők most leginkább a negatív jellegű gazdasági híreket követik. Jelenleg senki nem tudja biztosan megmondani, hogy az USA képes lesz-e elkerülni a recessziót. Amennyiben nem, a svájci frank árfolyam soha nem látott magasságokba szökhet. A valutáról a Johann Schneider-Ammann, svájci gazdasági miniszter is csak annyit tudott mondani, hogy "egyelőre együtt kell vele élni".  A svájci frank árfolyam 2011.09.03-án nulla órakor 248 Ft-os árfolyamon állt.

Hir.ma plusz; amit a részvényről tudni kell:

A részvény szónak hármas jelentése van. A részvény megtestesíti:
- az alaptőke részét (a tag hozzájárulását),
- a részvényes jogait és kötelezettségeit (tagságjogát) és
- a forgalomra szánt értékpapírt.

A részvény, a részvénytársaságok (vállalatok) alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalat részvénytársasági tőkéjének meghatározott - a névértéknek megfelelő - hányadát testesíti meg.

A vállalat által kibocsátott részvények névértékének összege adja a részvénytársaság alaptőkéjét, amely elsősorban a hitelezők követeleseinek biztosítékául szolgál. A részvény tulajdonosa a részvényes, aki az értékpapír megvásárlásával pénzét véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátja, ugyanis részvényét vissza nem válthatja, csak valaki másnak eladhatja. A részvénybe történő befektetés végleges tőkeátadást jelent, a részvényes a részvény névértéke erejéig az alaptőke tulajdonosa.

Részvénykibocsátás

A részvény kibocsátásakor a tőke megkettőződésének lehetünk tanúi. Létrejön az úgynevezett reállőke, amely nem más, mint a társaság működéséhez szükséges vagyon, vagyis ingatlan, gépek, berendezések stb., azaz végül is mindaz, amit a részvényesek részvényvásárláskor befizetett tőkéjéből a társaság megvásárolt, megépített stb. magának, hogy a tevékenységet meg tudja kezdeni, illetve el tudja látni. Ugyanakkor a részvényes kezében is megjelenik egy bizonyos (a részvény névértékének, illetve mindenkori árfolyamának megfelelő) tőke, az úgynevezett fiktív tőke, mégpedig értékpapír formájában. A részvényt tulajdonosa bármikor eladhatja, pénzzé teheti, tehát számára ez értéket képvisel, vagyoni erővel bír.

A reáltőke és a fiktív tőke értéke, mozgása, sokszor értékelése is elszakad egymástól, önálló életet él. A részvény forgalomképessége biztosítja azt, hogy bár a részvényvásárlás végleges tőkeátadást jelent, nem jár azzal, hogy az ilyen formájú befektetés nem likvid. A részvényes ugyanis bármikor eladhatja részvényét egy másik befektetőnek, így ismét visszakapja a pénzét. Ez azonban egyáltalán nem veszélyezteti a társaság folyamatos működését, hisz ez a változás nem is érinti a reáltőkét, csak a fiktív tőke mozgott, tehát csak a részvény cserélt gazdát, csak tulajdonosváltás történt.

Az értékpapír formájában lévő fiktív tőke gazdát cserélhet, tulajdonosa tönkremehet, a részvény piaci értéke messze meghaladhatja a reáltőke értékét, vagy az alá csökkenhet, spekuláció tárgyát képezheti, s ugyanakkor az is lehetséges, hogy mindez nem érinti a termelésben, a kereskedelemben, vagy a hiteléletben működő reáltőke mozgását. A részvény tehát felmondhatatlan, de a legnagyobb forgalomképességgel felruházott befektetés, a részvényvásárlás pedig végleges tőkejuttatást jelent.

A befektető csak a részvény értékesítése révén kaphatja vissza a pénzét. Mindezeknél fogva a részvény feltétlenül likvid piacot kíván. A koncentrált és szervezett piac, mint például a tőzsde, jelentős mértékben hozzájárulhat a részvény elterjedéséhez, működőképességéhez.

A részvényben lévő jogok

A részvény értékpapír voltából következik, hogy csak olyan jogokat testesít meg amely a papírba van foglalva. Ennél fogva a részvénytársaságnak is csakis olyan kötelezettségei vannak, amelyek a papírba vannak foglalva. A részvényen - mint minden, sorozatban kibocsátott tőkepiaci papír esetében - nincs feltüntetve a kibocsátási ár, azaz a befektetett tőke A tőke megjelenítésére és képviseletére a névérték szolgál. Ennélfogva minden jog kizárólag ehhez kötődik. A részvényben lévő jogokat két csoportba sorolhatjuk: vagyoni jogok és tagsági jogok.

A részvényes vagyoni jogai
A részvényes vagyoni jogai három területen érvényesíthetők. E vagyoni jogok jelentik a: részvénytársaság nyereségéből való részesedési jogot, vagy más néven osztalékra való jogot; a likvidációs árbevételre való jogot és az ún. elővételi jogot. A részvénytársaság fennállása alatt a mindenkori részvénytulajdonosokat, részvényük névértékének arányában a vállalkozás éves tiszta (adózás utáni) nyereségének egy bizonyos hányada illeti meg. Ezt a befektetés után járó jövedelmet osztaléknak (dividend) nevezzük. Az adózott eredmény felhasználásáról, az osztalék nagyságáról évente a részvénytársaság tulajdonosaiból álló közgyűlés határoz. Az osztalék nagyságára a részvénytársaság igazgatótanácsa teszi meg a javaslatot, mégpedig általában címletenként abszolút összegben. A vállalkozás tiszta nyereségéből való részesedés nagyságának közzététele gyakran százalékos formában történik. Az osztalék összegének névértékben kifejezett hányadát (az osztalékhozamot) az éves mérlegjelentés adataival együtt teszik közzé. Az osztalékot a részvényhez csatolt szelvény, a "kupon" beváltása alapján fizetik ki.

A részvénytulajdonosok

A részvénytulajdonosok osztalékként felvehető jövedelme a társaság működésének eredményességétől függ. Nem szabad azonban szűk látókörűnek lenni, azaz figyelmen kívül hagyni, hogy a részvényes jövedelmének jelentős, mondhatni meghatározó hányada a tőkepiacon elérhető árfolyamnyereségtől függ. Így magára az osztalékra, illetve az alapjául szolgáló adózott eredményre célszerűbb úgy gondolni, hogy az mennyire határozza meg a részvény árfolyamát. Az osztalékról való döntés fontos kérdésköre, hogy mi szolgálja jobban a részvényes vagyoni érdekeltségét, azaz jövedelmét: ha kifizetik az osztalékot, avagy egy jelentősebb mértékű árfolyam emelkedés reményében visszaforgatják azt a társaságba.

Hir.ma