Szabadkereskedelmi tárgyalások - Európai zöldek szerint az Egyesült Államok titkolja álláspontját
Az Európai Unió ajánlata ismert, viszont az Amerikai Egyesült Államok véleménye titok, így készül a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről szóló egyezmény, amelyről jelenleg annyi tudható biztosan, hogy a tervek ellenére nem készül el idén - mondta Ska Keller, az Európai Parlament (EP) zöld frakciójának helyettes vezetője az Ökopolisz Alapítvány által rendezett konferencián csütörtökön Budapesten.
Ska Keller elsősorban azért kifogásolta a készülő egyezményt, mivel arról az Európai Bizottság tárgyal, így az Európai Parlamentnek nincs ráhatása a tartalmára. A végén a miniszterelnökök tanácsa mond rá igent, de el kell fogadnia az európai és minden nemzeti parlamentnek is.
A tartalmi problémák közül az elsőnek azt tartotta az uniós képviselő, hogy ha megállapodik Washington és Brüsszel, akkor mi lesz a világ többi részével, köztük a fejlődő országokkal.
Szerinte a legnagyobb ellenzést a vitarendezés tervezett eljárása váltotta ki eddig. Ennek az a lényege, hogy ha egy multinacionális cég az uniós vagy a nemzeti szabályozást olyannak véli, amely csökkenti a profitját, akkor egy választott bíróság előtt beperelheti az EU-t vagy a nemzeti államot. Ugyanakkor a kormány nem perelheti a multi céget azért, mert például nem tartotta be a munkaügyi szabályokat. Erre már volt példa, amikor egy svéd, az atomenergiában érdekelt cég beperelte Németországot, mivel az leállítja az atomerőműveit - tette hozzá.
A harmadik kérdéses pontja a készülő egyezménynek szerinte a GMO-mentesség. Itt is az amerikai megoldás lesz érvényes Európára: ha a gyártó cég tudományosan tanúsítja a termék egészségre ártalmatlanságát, akkor forgalomba hozható. Európában viszont jelenleg az elővigyázatosság elve érvényesül - mondta az EP zöld frakciójának helyettes vezetője.
Schiffer András, az LMP társelnöke a konferencián kifejtette, hogy az Egyesült Államok 30 évre titkosította az egyezmény előkészítő anyagait, ami megegyezik a paksi atomerőmű dokumentumainak a titkosítási idejével. Az amerikai fél 600 nagyvállalati lobbistával vesz részt a brüsszeli tárgyalásokon, így nem kérdéses, hogy kinek az érdekét szolgálja a készülő egyezmény - vélekedett.
Az egészség és a környezet védelme, a fogyasztóvédelem és a munkavállalók jogai kerülnek zárójelbe az egyezményben - jelentette ki.
Példaként említette a frakcióvezető a '90-es években a Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó között létrejött NAFTA-egyezményt (Észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény). Ennek nyomán szerinte "a szegény fél" - Mexikó - bűnözéstől fertőzött, roncs társadalommá változott.
Ezért kellene Magyarországnak a környező, valamint a dél-európai államokkal szövetkeznie az egyezmény létrejöttének a megakadályozására - vélekedett. Az LMP elnöke szerint a kormány azért támogathatja az egyezményt, hogy ennek fejében a keleti politikáját elnézze az Európai Unió és az Egyesült Államok.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a mezőgazdaságra azért nem lát veszélyt az egyezmény létrejöttével, mivel tavaly a mezőgazdasági export 0,43 százaléka ment az Egyesült Államokba és az import 0,77 százaléka került ide onnan. Ennél nagyobb arány szerinte nem is várható.
Sallai R. Benedek, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke ez ellen azzal érvelt, hogy a távoli Kínából is ide érkeznek a rossz minőségű, de sokak által megvásárolt termékek.
Az államtitkár a kézműves, jó minőségű magyar mezőgazdasági termékek előállítását szorgalmazta, az amerikai tömegtermékekkel szemben. Ugyanakkor ő is a magyar parlamenti ratifikációhoz kötné az egyezmény életbe lépését.
A konferencián Schiffer András is azt hangsúlyozta: a nemzeti parlamenteké kell, hogy legyen a döntő szó.
MTI
Ska Keller elsősorban azért kifogásolta a készülő egyezményt, mivel arról az Európai Bizottság tárgyal, így az Európai Parlamentnek nincs ráhatása a tartalmára. A végén a miniszterelnökök tanácsa mond rá igent, de el kell fogadnia az európai és minden nemzeti parlamentnek is.A tartalmi problémák közül az elsőnek azt tartotta az uniós képviselő, hogy ha megállapodik Washington és Brüsszel, akkor mi lesz a világ többi részével, köztük a fejlődő országokkal.
Szerinte a legnagyobb ellenzést a vitarendezés tervezett eljárása váltotta ki eddig. Ennek az a lényege, hogy ha egy multinacionális cég az uniós vagy a nemzeti szabályozást olyannak véli, amely csökkenti a profitját, akkor egy választott bíróság előtt beperelheti az EU-t vagy a nemzeti államot. Ugyanakkor a kormány nem perelheti a multi céget azért, mert például nem tartotta be a munkaügyi szabályokat. Erre már volt példa, amikor egy svéd, az atomenergiában érdekelt cég beperelte Németországot, mivel az leállítja az atomerőműveit - tette hozzá.
A harmadik kérdéses pontja a készülő egyezménynek szerinte a GMO-mentesség. Itt is az amerikai megoldás lesz érvényes Európára: ha a gyártó cég tudományosan tanúsítja a termék egészségre ártalmatlanságát, akkor forgalomba hozható. Európában viszont jelenleg az elővigyázatosság elve érvényesül - mondta az EP zöld frakciójának helyettes vezetője.
Schiffer András, az LMP társelnöke a konferencián kifejtette, hogy az Egyesült Államok 30 évre titkosította az egyezmény előkészítő anyagait, ami megegyezik a paksi atomerőmű dokumentumainak a titkosítási idejével. Az amerikai fél 600 nagyvállalati lobbistával vesz részt a brüsszeli tárgyalásokon, így nem kérdéses, hogy kinek az érdekét szolgálja a készülő egyezmény - vélekedett.
Az egészség és a környezet védelme, a fogyasztóvédelem és a munkavállalók jogai kerülnek zárójelbe az egyezményben - jelentette ki.
Példaként említette a frakcióvezető a '90-es években a Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó között létrejött NAFTA-egyezményt (Észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény). Ennek nyomán szerinte "a szegény fél" - Mexikó - bűnözéstől fertőzött, roncs társadalommá változott.
Ezért kellene Magyarországnak a környező, valamint a dél-európai államokkal szövetkeznie az egyezmény létrejöttének a megakadályozására - vélekedett. Az LMP elnöke szerint a kormány azért támogathatja az egyezményt, hogy ennek fejében a keleti politikáját elnézze az Európai Unió és az Egyesült Államok.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a mezőgazdaságra azért nem lát veszélyt az egyezmény létrejöttével, mivel tavaly a mezőgazdasági export 0,43 százaléka ment az Egyesült Államokba és az import 0,77 százaléka került ide onnan. Ennél nagyobb arány szerinte nem is várható.
Sallai R. Benedek, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke ez ellen azzal érvelt, hogy a távoli Kínából is ide érkeznek a rossz minőségű, de sokak által megvásárolt termékek.
Az államtitkár a kézműves, jó minőségű magyar mezőgazdasági termékek előállítását szorgalmazta, az amerikai tömegtermékekkel szemben. Ugyanakkor ő is a magyar parlamenti ratifikációhoz kötné az egyezmény életbe lépését.
A konferencián Schiffer András is azt hangsúlyozta: a nemzeti parlamenteké kell, hogy legyen a döntő szó.
MTI
Hozzászólások