Szakmai összefogás indult a magyar agártermékek exportjának erősítéséért
A kiváló minőségű magyar agrártermékek exportjának növelése érdekében stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), és az Agrárinformatikai Klaszter szerdán Budapesten.
Ducsai-Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója a megállapodás aláírásakor elmondta: a három szervezet szakmai egyeztetéseket követően határozta meg a magyar agrár és élelmiszeripar számára azokat a stratégiai célkitűzéseket, amelyekkel az ágazat exportját, hatékonyságát, jövedelmezőségét növelik.
Hozzátette: a legnagyobb potenciál az agár- és élemiszeriparban van, mivel a következő évek legnagyobb kihívása szakértők szerint az egyes országok lakosságának megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerrel való ellátása lesz. Magyarországon pedig megvan a versenyképességhez szükséges szaktudás, valamint a kedvező természeti adottságok, de a termelők számára kiszámíthatóvá kell tenni a termelést. Ehhez külpiaci információkra, hosszú távú szerződésekre van szükség, ami a kereskedőház egyik kiemelt feladata.
Megjegyezte, hogy az agárinformatikai eszközök alkalmazása szintén alapvető feltétele a magyar élelmiszeripar versenyképességének, és ezek egyben kiváló exporttermékek is.
Kiemelte: az elmúlt időszakban nyílt kereskedőházak - Egyesült Államok, Arab-öböl, Afrika, Távol-kelet, Oroszország, Latin-Amerika, FÁK - megfelelő külpiaci információkkal tudják ellátni az érintett magyar cégeket, termelőket és konkrét üzleti lehetőségeket tudnak biztosítani számukra.
Jelezte, hogy terveik szerint ősztől egységes arculattal, közösen jelennek meg a külpiacokon a hagyományos, prémium magyar termékekkkel, összefogva a termelőkkel.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke közölte: a megállapodás szerint a belföldi és külföldi szakkiállításokon együtt vesznek majd részt, közösen alakítják ki a magyar megjelenést. A tagok piacra jutását segítik az információkkal, és felmérik az informatikai igényeiket.
Hozzátette, hogy a kamara 65 különböző megállapodást kötött szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel az elmúlt több mint két évben, és ez a kapcsolati háló javítja a közös munka hatékonyságát. A NAK feladata, hogy itthon és a nemzetközi piacokon javítsa a magyar termékek versenyképességét, segítse az exportképes tagok külpiacra jutását vagy a már meglévő exporttevékenységük bővítését - fűzte hozzá.
Gombos Szilárd, az Agrárinformatikai Klaszter elnöke, a T-Systems Magyarország Zrt. stratégiai projektekért felelős igazgatója arról beszélt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás eredményeinek kihasználása jelentős fejlesztést igényel. A szervezet azon dolgozik, hogy a gazdák, termelők kezdjék használni és értsék a technológiai fejlesztéseket.
Erős Veronika, az Agrárinformatikai Klaszter menedzsere elmondta: a klaszter 12 taggal alakult meg tavaly októberben, a tagok között két egyetem, két nagyvállalat, hét kkv, és egy termelő volt, azóta gazdálkodók, nonprofit szervezetek és szakiskolák is csatlakoztak hozzá. A klaszter célja a nemzetközi versenyképesség növelése mellett a hazai versenyképesség és hatékonyság növelése.
Ismertette, hogy a magyar IT szektorban működő cégek számos intelligens technológiai megoldást fejlesztettek, amelyekkel a gazdák előre tudják jelezni a termést, vagy a gazdálkodási szükségleteiket, növényvédőszer-, munkaerő-, vagy öntözési igényüket meg tudják tervezni - ismertette.
MTI
Ducsai-Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója a megállapodás aláírásakor elmondta: a három szervezet szakmai egyeztetéseket követően határozta meg a magyar agrár és élelmiszeripar számára azokat a stratégiai célkitűzéseket, amelyekkel az ágazat exportját, hatékonyságát, jövedelmezőségét növelik.
Hozzátette: a legnagyobb potenciál az agár- és élemiszeriparban van, mivel a következő évek legnagyobb kihívása szakértők szerint az egyes országok lakosságának megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerrel való ellátása lesz. Magyarországon pedig megvan a versenyképességhez szükséges szaktudás, valamint a kedvező természeti adottságok, de a termelők számára kiszámíthatóvá kell tenni a termelést. Ehhez külpiaci információkra, hosszú távú szerződésekre van szükség, ami a kereskedőház egyik kiemelt feladata.
Megjegyezte, hogy az agárinformatikai eszközök alkalmazása szintén alapvető feltétele a magyar élelmiszeripar versenyképességének, és ezek egyben kiváló exporttermékek is.
Kiemelte: az elmúlt időszakban nyílt kereskedőházak - Egyesült Államok, Arab-öböl, Afrika, Távol-kelet, Oroszország, Latin-Amerika, FÁK - megfelelő külpiaci információkkal tudják ellátni az érintett magyar cégeket, termelőket és konkrét üzleti lehetőségeket tudnak biztosítani számukra.
Jelezte, hogy terveik szerint ősztől egységes arculattal, közösen jelennek meg a külpiacokon a hagyományos, prémium magyar termékekkkel, összefogva a termelőkkel.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke közölte: a megállapodás szerint a belföldi és külföldi szakkiállításokon együtt vesznek majd részt, közösen alakítják ki a magyar megjelenést. A tagok piacra jutását segítik az információkkal, és felmérik az informatikai igényeiket.
Hozzátette, hogy a kamara 65 különböző megállapodást kötött szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel az elmúlt több mint két évben, és ez a kapcsolati háló javítja a közös munka hatékonyságát. A NAK feladata, hogy itthon és a nemzetközi piacokon javítsa a magyar termékek versenyképességét, segítse az exportképes tagok külpiacra jutását vagy a már meglévő exporttevékenységük bővítését - fűzte hozzá.
Gombos Szilárd, az Agrárinformatikai Klaszter elnöke, a T-Systems Magyarország Zrt. stratégiai projektekért felelős igazgatója arról beszélt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás eredményeinek kihasználása jelentős fejlesztést igényel. A szervezet azon dolgozik, hogy a gazdák, termelők kezdjék használni és értsék a technológiai fejlesztéseket.
Erős Veronika, az Agrárinformatikai Klaszter menedzsere elmondta: a klaszter 12 taggal alakult meg tavaly októberben, a tagok között két egyetem, két nagyvállalat, hét kkv, és egy termelő volt, azóta gazdálkodók, nonprofit szervezetek és szakiskolák is csatlakoztak hozzá. A klaszter célja a nemzetközi versenyképesség növelése mellett a hazai versenyképesség és hatékonyság növelése.
Ismertette, hogy a magyar IT szektorban működő cégek számos intelligens technológiai megoldást fejlesztettek, amelyekkel a gazdák előre tudják jelezni a termést, vagy a gazdálkodási szükségleteiket, növényvédőszer-, munkaerő-, vagy öntözési igényüket meg tudják tervezni - ismertette.
MTI
Hozzászólások