Szijjártó Péter: a versenyképesség növeléséért szükséges a vasúti infrastruktúra fejlesztése
Az ország versenyképességének megtartása, növelése érdekében a magyar infrastruktúra fejlesztése szükséges, és ebben a vasútnak meghatározó szerepe van - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Magyar Vasút 2016 szakmai rendezvényen, Budapesten.
Kifejtette: cél, hogy Magyarország Közép-Európában megkerülhetetlen, nélkülözhetetlen legyen logisztikai szempontból.
Szijjártó Péter a versenyképesség növelése érdekében a szükséges vasúti fejlesztések között említette a távol-keleti áruk Nyugat-Európába eljuttatásához a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését, a magyar külgazdaság szempontjából fontos Koper kikötő vasúti megközelítésének javítását, illetve Nyugat-Magyarország bekapcsolását a kontinens észak-déli vasúti hálózatába.
Szijjártó Péter kiemelte, az érintettek között egyetértés van abban, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését az uniós beruházási előírások mentén hajtják végre, számítások szerint a beruházás 550 milliárd forintba kerülne, óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekednének rajta a vonatok, a vonalat két vágányúvá tennék, illetve növelnék a pálya tengelyterhelhetőségét.
A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: a tervek szerint a kínai fél a finanszírozásra vonatkozó javaslatát október végéig juttatja el szeptember végéig, a MÁV és kínai partnere vegyesvállalatot hoz létre a beruházás lebonyolítására, ez a vegyesvállalat novemberig a MÁV-val megállapodik a feltételekről, és várhatóan november 5-6-án Rigában a felek a hitelkonstrukcióról megállapodnak.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az exportáló magyar cégeknek fontos a Koper-Budapest vasúti összeköttetés modernizációja, a koperi kikötő egyre fontosabb szerepet játszik Magyarország külkereskedelmében.
A konferencián Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a kormány vasútpolitikájáról szólva kijelentette: a vasút társadalompolitikai ügy, a kormány vasútpolitikai intézkedései között említette, hogy hosszú távon kiszámíthatóvá tette a vasút finanszírozását a közszolgáltatási szerződések megkötésével, illetve a MÁV adósságát a 2010. évi 330 milliárd forintról 73 milliárd forintra csökkentette mostanra, a szétforgácsolt vállalatot három nagy céggé alakította, és kitért arra, hogy a MÁV-ra fontos feladat vár a HÉV-ek átvételével, hiszen naponta a budapesti agglomerációban 200 ezer ember utazik rajtuk.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szólt arról, hogy előkészítés alatt van a kötöttpályás járműgyártás cselekvési tervének kidolgozása.
Az NGM államtitkára az MTI-nek elmondta, a kötöttpályás stratégia alapján feltérképezték, Magyarországon milyen járművekre van igény elsősorban a MÁV-nál és a GYSEV-nél, miután fel kell készülniük a vasúti liberalizációra, és versenyképességük érdekében korszerű járműveket kell beszerezniük.
Az igényekkel párhuzamosan felmérték a hazai gyártási lehetőségeket, kutatás-fejlesztési gondolatokat, szeretnék összehangolni a keresletet és a kínálatot, a magyar piaci megrendelések alapján a hazai kötöttpályás járműgyártásnak meg kell erősödnie nemzetközileg is versenyképes szinten - mondta az NGM államtitkára, jelezve, a következő három évben fejlesztésre, a mintapéldányok előállítására, bevizsgálására mintegy 14-15 milliárd forintra lenne szükség, illetve a következő tíz évben a MÁV-nak 450-460, többségében nemzetközi hálózaton is közlekedő IC-szerelvényre lenne szüksége, ennek beszerzési költsége 140-150 milliárd forintra tehető - mondta Lepsényi István.
A konferencián Molnár Tamás, az NGM vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az elektronikus vasúti áruforgalom ellenőrző rendszerről (eváer) több szakmai egyeztetést is folytattak, ezek alapján határozzák meg a bejelenteni szükséges adatokat.
Nem kívánnak többlet terhet róni a vasúti árufuvarozásra, de a tisztességes vállalkozások érdekében szeretnék a vasúti szakmával közösen kiszűrni a csalást.
Az eváer bevezetésének időpontja még nincs meghatározva, a felkészülésre megfelelő időt kívánnak adni - tette hozzá a helyettes államtitkár.
A Magyar Vasút 2016 konferencián a több évtizedes közlekedéspolitikai munka, a vasút fejlődéséért tett tevékenység elismeréseként Fónagy János, korábbi közlekedési miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a vasutas szakma által alapított Sipos István-díj elismerésben részesült.
MTI
Kifejtette: cél, hogy Magyarország Közép-Európában megkerülhetetlen, nélkülözhetetlen legyen logisztikai szempontból.
Szijjártó Péter a versenyképesség növelése érdekében a szükséges vasúti fejlesztések között említette a távol-keleti áruk Nyugat-Európába eljuttatásához a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését, a magyar külgazdaság szempontjából fontos Koper kikötő vasúti megközelítésének javítását, illetve Nyugat-Magyarország bekapcsolását a kontinens észak-déli vasúti hálózatába.
Szijjártó Péter kiemelte, az érintettek között egyetértés van abban, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését az uniós beruházási előírások mentén hajtják végre, számítások szerint a beruházás 550 milliárd forintba kerülne, óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekednének rajta a vonatok, a vonalat két vágányúvá tennék, illetve növelnék a pálya tengelyterhelhetőségét.
A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: a tervek szerint a kínai fél a finanszírozásra vonatkozó javaslatát október végéig juttatja el szeptember végéig, a MÁV és kínai partnere vegyesvállalatot hoz létre a beruházás lebonyolítására, ez a vegyesvállalat novemberig a MÁV-val megállapodik a feltételekről, és várhatóan november 5-6-án Rigában a felek a hitelkonstrukcióról megállapodnak.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az exportáló magyar cégeknek fontos a Koper-Budapest vasúti összeköttetés modernizációja, a koperi kikötő egyre fontosabb szerepet játszik Magyarország külkereskedelmében.
A konferencián Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a kormány vasútpolitikájáról szólva kijelentette: a vasút társadalompolitikai ügy, a kormány vasútpolitikai intézkedései között említette, hogy hosszú távon kiszámíthatóvá tette a vasút finanszírozását a közszolgáltatási szerződések megkötésével, illetve a MÁV adósságát a 2010. évi 330 milliárd forintról 73 milliárd forintra csökkentette mostanra, a szétforgácsolt vállalatot három nagy céggé alakította, és kitért arra, hogy a MÁV-ra fontos feladat vár a HÉV-ek átvételével, hiszen naponta a budapesti agglomerációban 200 ezer ember utazik rajtuk.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szólt arról, hogy előkészítés alatt van a kötöttpályás járműgyártás cselekvési tervének kidolgozása.
Az NGM államtitkára az MTI-nek elmondta, a kötöttpályás stratégia alapján feltérképezték, Magyarországon milyen járművekre van igény elsősorban a MÁV-nál és a GYSEV-nél, miután fel kell készülniük a vasúti liberalizációra, és versenyképességük érdekében korszerű járműveket kell beszerezniük.
Az igényekkel párhuzamosan felmérték a hazai gyártási lehetőségeket, kutatás-fejlesztési gondolatokat, szeretnék összehangolni a keresletet és a kínálatot, a magyar piaci megrendelések alapján a hazai kötöttpályás járműgyártásnak meg kell erősödnie nemzetközileg is versenyképes szinten - mondta az NGM államtitkára, jelezve, a következő három évben fejlesztésre, a mintapéldányok előállítására, bevizsgálására mintegy 14-15 milliárd forintra lenne szükség, illetve a következő tíz évben a MÁV-nak 450-460, többségében nemzetközi hálózaton is közlekedő IC-szerelvényre lenne szüksége, ennek beszerzési költsége 140-150 milliárd forintra tehető - mondta Lepsényi István.
A konferencián Molnár Tamás, az NGM vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az elektronikus vasúti áruforgalom ellenőrző rendszerről (eváer) több szakmai egyeztetést is folytattak, ezek alapján határozzák meg a bejelenteni szükséges adatokat.
Nem kívánnak többlet terhet róni a vasúti árufuvarozásra, de a tisztességes vállalkozások érdekében szeretnék a vasúti szakmával közösen kiszűrni a csalást.
Az eváer bevezetésének időpontja még nincs meghatározva, a felkészülésre megfelelő időt kívánnak adni - tette hozzá a helyettes államtitkár.
A Magyar Vasút 2016 konferencián a több évtizedes közlekedéspolitikai munka, a vasút fejlődéséért tett tevékenység elismeréseként Fónagy János, korábbi közlekedési miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a vasutas szakma által alapított Sipos István-díj elismerésben részesült.
MTI
Hozzászólások