Továbbra is alacsony inflációra számítanak az elemzők
Banki elemzők szerint a következő hónapokban árfelhajtó és árcsökkentő tényezők egyaránt befolyásolják az inflációt, azonban az éves átlagos fogyasztói árindex 2,0 százalék körül marad, bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt, így marad tere a kamatcsökkentésnek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint mérséklődött az infláció, a júniusi 1,9 százalékos éves árnövekedés után júliusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. A KSH jelentésében kiemelte: továbbra is a háztartási energiaárak jelentős mérséklése miatt alacsony az infláció éves üteme. A tartós fogyasztási cikkek körében szintén árcsökkenés történt, míg a szeszes italok, dohányáruk, élelmiszerek és a szolgáltatások átlag felett drágultak egy év alatt.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője az MTI-nek elmondta: a vártnál jobban alakultak a fogyasztói árak éves és havi szinten egyaránt. Az üzemanyagok drágulását nagyobb mértékben kompenzálta az élelmiszerárak vártnál nagyobb júliusi csökkenése. A tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energiaárak csökkenésével párhuzamosan a dohányáruk és a szeszes italok áremelkedése nem volt túlságosan nagy, az üzemanyagok drágulása a vártnak megfelelően alakult.
Az elemző szerint az alacsony áremelkedési ütem tartós maradhat, mivel az élelmiszerárak a nemzetközi gabonaárak zuhanásával együtt tovább csökkennek a következő hónapokban. Az áremelő tényezők közé sorolta az elektronikus útdíj bevezetése mellett azt, hogy a trafiktörvény miatt a kiskereskedők a jelenleginél nagyobb árrést tudnak majd alkalmazni.
Ugyanakkor az Erste elemzője rámutatott: az újabb rezsicsökkentés bevezetése ősztől az áremelkedést okozó hatásokat bőven ellensúlyozni tudja, ezért az év hátralévő részében 1,5 százalék körüli inflációra számít. Az éves átlagos index a korábban várt 2 százalék helyett 1,8 százalékra is lecsökkenthet a mostani adat tükrében - tette hozzá. Árokszállási Zoltán szerint a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, a nemzeti bank legfeljebb 3,50 százalékig viheti le az alapkamatot az év végéig.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte: a meglepetést az élelmiszerárak számottevő, 1,4 százalékos havi áresése okozta, így egy év alatt az élelmiszerárak emelkedése 2,8 százalékra mérséklődött a júniusi 4,1 százalék után. Az élelmiszerárak csökkenését döntő mértékben az idényáras élelmiszerárak 11 százalékos zuhanása okozta, ami a tavalyinál érdemben kedvezőbb termésnek köszönhető. A júliustól érvényes közműdíjak csökkentésének hatása is részben jelentkezett a júliusi inflációban - vélekedett.
Az elemző szerint az inflációra a következő hónapokban ellentétes folyamatok lehetnek hatással: míg a dohánytermékek árrésének emelése a következő hónapokban jelenik meg, valamint az elektronikus útdíj bevezetése valamelyest emelheti az inflációt, ez utóbbi hatása azonban inkább a termelői árindexben lesz érezhető, így jórészt közvetett és jelentősen tompított hatásai lehetnek. Ezzel szemben a víz, a csatorna, valamint a szemétszállítás díjának júliustól hatályos csökkentése az augusztus-szeptemberi árindexben fog megjelenni.
Az inflációt szeptemberig az üzemanyagárak tavaly őszi meredek emelkedése is fékezheti - tette hozzá. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ennek a hatása az árszintekre nézve jóval nagyobb lehet, mint az elektronikus útdíj bevezetésének árnövelő hatása.
Suppan Gergely az év hátralevő részében 2 százalék alatti inflációra számít. Ugyanakkor a háztartási energiaárak további esetleges csökkentése jelentősen mérsékelheti az inflációt, ennek mértékétől függően 0,8-1,6 százalékponttal lehet alacsonyabb az infláció novembertől.
Az idén 2,1 százalék, jövőre 2,9 százalék lehet az átlagos infláció, nem számolva a várható további háztartási energiaár- csökkentéssel. Mivel a mutató várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat. Kitért arra, hogy a monetáris tanács a bejelentett stratégiának megfelelően kisebb lépésekben csökkenti tovább az alapkamatot, azonban a 3,50 százalék alatti alapkamat elérésére nem lát esélyt. Véleménye szerint a további kamatcsökkentésekhez az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a nemzetközi hozamkörnyezet stabilizálódása is szükséges.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. elemzője is kiemelte, hogy a vártnál az éves és a havi adat is kedvezőbben alakult, mivel a fogyasztási cikkek az üzemanyagárak kivételével minden kategóriában a vártnál kisebb mértékben emelkedtek. Rámutatott, hogy a régió más országaiban, Romániában, Szlovákiában és Csehországban is a vártnál alacsonyabb lett az infláció. Az elemző az év végéig további egy százalékpontos csökkenést vár.
MTI
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint mérséklődött az infláció, a júniusi 1,9 százalékos éves árnövekedés után júliusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. A KSH jelentésében kiemelte: továbbra is a háztartási energiaárak jelentős mérséklése miatt alacsony az infláció éves üteme. A tartós fogyasztási cikkek körében szintén árcsökkenés történt, míg a szeszes italok, dohányáruk, élelmiszerek és a szolgáltatások átlag felett drágultak egy év alatt.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője az MTI-nek elmondta: a vártnál jobban alakultak a fogyasztói árak éves és havi szinten egyaránt. Az üzemanyagok drágulását nagyobb mértékben kompenzálta az élelmiszerárak vártnál nagyobb júliusi csökkenése.
Az elemző szerint az alacsony áremelkedési ütem tartós maradhat, mivel az élelmiszerárak a nemzetközi gabonaárak zuhanásával együtt tovább csökkennek a következő hónapokban. Az áremelő tényezők közé sorolta az elektronikus útdíj bevezetése mellett azt, hogy a trafiktörvény miatt a kiskereskedők a jelenleginél nagyobb árrést tudnak majd alkalmazni.
Ugyanakkor az Erste elemzője rámutatott: az újabb rezsicsökkentés bevezetése ősztől az áremelkedést okozó hatásokat bőven ellensúlyozni tudja, ezért az év hátralévő részében 1,5 százalék körüli inflációra számít. Az éves átlagos index a korábban várt 2 százalék helyett 1,8 százalékra is lecsökkenthet a mostani adat tükrében - tette hozzá. Árokszállási Zoltán szerint a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, a nemzeti bank legfeljebb 3,50 százalékig viheti le az alapkamatot az év végéig.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte: a meglepetést az élelmiszerárak számottevő, 1,4 százalékos havi áresése okozta, így egy év alatt az élelmiszerárak emelkedése 2,8 százalékra mérséklődött a júniusi 4,1 százalék után. Az élelmiszerárak csökkenését döntő mértékben az idényáras élelmiszerárak 11 százalékos zuhanása okozta, ami a tavalyinál érdemben kedvezőbb termésnek köszönhető. A júliustól érvényes közműdíjak csökkentésének hatása is részben jelentkezett a júliusi inflációban - vélekedett.
Az elemző szerint az inflációra a következő hónapokban ellentétes folyamatok lehetnek hatással: míg a dohánytermékek árrésének emelése a következő hónapokban jelenik meg, valamint az elektronikus útdíj bevezetése valamelyest emelheti az inflációt, ez utóbbi hatása azonban inkább a termelői árindexben lesz érezhető, így jórészt közvetett és jelentősen tompított hatásai lehetnek. Ezzel szemben a víz, a csatorna, valamint a szemétszállítás díjának júliustól hatályos csökkentése az augusztus-szeptemberi árindexben fog megjelenni.
Az inflációt szeptemberig az üzemanyagárak tavaly őszi meredek emelkedése is fékezheti - tette hozzá. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ennek a hatása az árszintekre nézve jóval nagyobb lehet, mint az elektronikus útdíj bevezetésének árnövelő hatása.
Suppan Gergely az év hátralevő részében 2 százalék alatti inflációra számít. Ugyanakkor a háztartási energiaárak további esetleges csökkentése jelentősen mérsékelheti az inflációt, ennek mértékétől függően 0,8-1,6 százalékponttal lehet alacsonyabb az infláció novembertől.
Az idén 2,1 százalék, jövőre 2,9 százalék lehet az átlagos infláció, nem számolva a várható további háztartási energiaár- csökkentéssel. Mivel a mutató várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat. Kitért arra, hogy a monetáris tanács a bejelentett stratégiának megfelelően kisebb lépésekben csökkenti tovább az alapkamatot, azonban a 3,50 százalék alatti alapkamat elérésére nem lát esélyt. Véleménye szerint a további kamatcsökkentésekhez az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a nemzetközi hozamkörnyezet stabilizálódása is szükséges.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. elemzője is kiemelte, hogy a vártnál az éves és a havi adat is kedvezőbben alakult, mivel a fogyasztási cikkek az üzemanyagárak kivételével minden kategóriában a vártnál kisebb mértékben emelkedtek. Rámutatott, hogy a régió más országaiban, Romániában, Szlovákiában és Csehországban is a vártnál alacsonyabb lett az infláció. Az elemző az év végéig további egy százalékpontos csökkenést vár.
MTI
Hozzászólások