Továbbra is súlyos a mérnökhiány
A legfrissebb elemzések szerint napjainkban is hiányoznak a jól képzett mérnökök hazánkban. A főbb okokat az aggasztó méreteket öltő elvándorlás mellett továbbra is a migrációt ösztönző és európai mércével mérve alacsonyabb fizetésben, valamint az oktatás színvonalának hiányosságaiban látják az elemzők.
A magyarországi cégek vezetői rendszeresen kiemelik, hogy még a Budapesten vagy Debrecenben végzett friss diplomás mérnökök is rendkívül kevés gyakorlati ismerettel rendelkeznek. A fenti körülményekre sovány vigasz lehet, hogy a szakképzett mérnöki végzettség Európa-szerte hiányszakmának tekinthető. Napjainkban is érzékelhető a rendkívüli mérnökhiány Európában. Míg a statisztikai adatok szerint Hollandiában csaknem 30 ezer, addig Németországban majdnem 75-80 ezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról. A vegyészmérnök, építészmérnök, villamosmérnök és gépészmérnök képzések jelenlegi helyzetét taglaló elemzések megállapításait további körülmények is bonyolítják.
Bár az igény a jövőben ezeken a területeken csak növekedni fog, a technikai civilizációnk rohamos fejlődése következtében a jelenleg éppen népszerű állások nemcsak teljesen eltűnhetnek, de ma még nem is létező foglalkozások születhetnek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy hazai viszonylatban a vállalatok túlnyomó többsége elsősorban villamosmérnök, valamint folyamat - és gyártómérnök után vadászik.
A munkaerőpiac több meghatározó szegmenséhez hasonlóan a végzett vagy éppen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező mérnökök motiválásának leghatékonyabb eszközét az olyan állások jelentik, amelyek nem kizárólag a szakmai fejlődés lehetőségét, hanem az anyagilag is gyarapodást jelentő karriert feltételezik.
Napjainkban sok szó esik a különböző szférákban bevezetett életpálya-modellekről, ám a hazai cégeket szemügyre véve ez csupán a cégek harmadánál működik.
Az eddigi statisztikai adatok szerint a vállalkozások mérnöki állásait elhagyók közel fele éppen a fejlődési lehetőségek hiányával indokolja felmondását. Mindenekelőtt Budapesten tapasztalható ugyanakkor, hogy az átlagosnál nagyobb vállalati méretben működő – főképp multinacionális vállalatok – a nemzetközi karrier lehetőségével stabil állásban tudják tartani a mérnököket. A kisebb vállalatok csaknem fele nem tudja igazi kihívást jelentő projektekkel motiválni a főképp gépész- és építőmérnökök szakembereket. A probléma általánosságban véve az oktatás világához kapcsolódik, ám kétségtelen, hogy nem csak a budapesti, hanem – Debrecentől Győrön át Székesfehérvárig – a nagyobb vidéki városok cégeinek vezetői a friss diplomás álláskereső mérnökök nyelvtudásának hiányát is fő gondként jelöli meg. Utóbbi hiánya az állást kereső mérnökök több mint 65 %-nak jelent ugyanis gondot. A hazai cégek előnyben részesítik a mérnökök teljesítményének ösztönzésére Európában évtizedek óta hatékonyan működő – projektekhez kötődő – bónuszok hiányát elfogadó álláskereső mérnököket.
De nem csak a mérnök számít hiányszakmának Magyarországon, hanem az IT-szakmák is. Hazánkban nagyjából 15 ezer informatikus hiányzik a munkaerőpiacról.
Mind a mérnök, mind az IKT szakemberek hiánya komoly gazdasági hatásokkal is jár. Ezek a szakmák ugyanis átlagosan négyszer annyi GDP-t állítanak elő, mint egy átlagos munkavállaló. szakmai becslések szerint a mérnökhiány éves szinten 50 milliárd forintnyi kiesést jelent, míg az IKT szakemberek hiány 400 milliárdos gazdasági kiesést jelent az ország számára.
A szakemberhiány nem csak nálunk, hanem Európában és a tengerentúlon is jelen van, és a szakértői előrejelzések szerint rövidtávon nem is orvosolható. A képzés átalakítása időigényes folyamat miközben ez iránt a szakmák iránt évről-évre növekszik a kereslet világszerte.
A magyarországi cégek vezetői rendszeresen kiemelik, hogy még a Budapesten vagy Debrecenben végzett friss diplomás mérnökök is rendkívül kevés gyakorlati ismerettel rendelkeznek. A fenti körülményekre sovány vigasz lehet, hogy a szakképzett mérnöki végzettség Európa-szerte hiányszakmának tekinthető. Napjainkban is érzékelhető a rendkívüli mérnökhiány Európában. Míg a statisztikai adatok szerint Hollandiában csaknem 30 ezer, addig Németországban majdnem 75-80 ezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról. A vegyészmérnök, építészmérnök, villamosmérnök és gépészmérnök képzések jelenlegi helyzetét taglaló elemzések megállapításait további körülmények is bonyolítják.
Mi kell a mérnököknek? Mi kell a cégeknek?
A munkaerőpiac több meghatározó szegmenséhez hasonlóan a végzett vagy éppen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező mérnökök motiválásának leghatékonyabb eszközét az olyan állások jelentik, amelyek nem kizárólag a szakmai fejlődés lehetőségét, hanem az anyagilag is gyarapodást jelentő karriert feltételezik.
Napjainkban sok szó esik a különböző szférákban bevezetett életpálya-modellekről, ám a hazai cégeket szemügyre véve ez csupán a cégek harmadánál működik.
Vannak más hiányszakmák is
De nem csak a mérnök számít hiányszakmának Magyarországon, hanem az IT-szakmák is. Hazánkban nagyjából 15 ezer informatikus hiányzik a munkaerőpiacról.
Mind a mérnök, mind az IKT szakemberek hiánya komoly gazdasági hatásokkal is jár. Ezek a szakmák ugyanis átlagosan négyszer annyi GDP-t állítanak elő, mint egy átlagos munkavállaló. szakmai becslések szerint a mérnökhiány éves szinten 50 milliárd forintnyi kiesést jelent, míg az IKT szakemberek hiány 400 milliárdos gazdasági kiesést jelent az ország számára.
A szakemberhiány nem csak nálunk, hanem Európában és a tengerentúlon is jelen van, és a szakértői előrejelzések szerint rövidtávon nem is orvosolható. A képzés átalakítása időigényes folyamat miközben ez iránt a szakmák iránt évről-évre növekszik a kereslet világszerte.
Hozzászólások