Varga: a kormány azt szeretné elérni, hogy tovább mérséklődjenek a munkát terhelő járulékok, adók
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) meghívására csütörtökön Budapesten ülésezett az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének (Eurochambres) elnöksége.
Varga Mihály kiemelte: a kabinet szerdán egy olyan beszállítói program elindításáról tárgyalt, amely azt célozza meg, hogy a következő években a magyar nagyvállalatok, illetve az itteni multinacionális cégek képesek legyenek jelentős számú magyar kis- és középvállalkozást (kkv) bevonni a beszállítói hálózatukba, és lehetőség szerint ezeket a kkv-kat a nemzetközi piacra is kivinni, ott sikerrel szerepeltetni.
Varga Mihály megerősítette: az idén a kormány a tavalyi szerényebb bővülés után 4 százalék fölötti gazdasági növekedést vár, a tavaly novemberi megállapodás is segíti a magasabb növekedési ráta elérését. Varga Mihály az európai kamarai vezetőknek tartott üzleti ebéden kiemelte: a kormány azt a két legfontosabb célt, amit kitűzött maga elé, teljesítette, egyrészt csökkentette az ország külső sérülékenységét, levitte az államháztartási hiányt, mérsékelte az államadósság GDP-hez mért hiányát, másrészt elérte, hogy az országban jelentősen emelkedett a munkahelyek száma, a foglalkoztatottság szintje.
Az elmúlt években Magyarország helyzete minden főbb gazdasági mutató tekintetében jelentősen javult, ezzel lehetővé vált, hogy lefektessük a következő évek új gazdaságpolitikájának alapjait - hangsúlyozta a miniszter.
A tárcavezető az elmúlt évek eredményei között említette egyebek mellett a 2013 óta tartó gazdasági növekedést. Hozzátette: tavaly az uniós források nélkül is 2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, emellett Európában az egyik legnagyobb mértékben, 2011 óta 6 százalékponttal csökkent az államadósság, és 17 éve nem látott kedvező helyzetben van az államháztartás, alacsony szinten áll az infláció, szemmel láthatóan bővül a lakossági fogyasztás is. Rámutatott: a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, tavaly már mind a három nagy hitelminősítőnél a befektetési kategóriába került át Magyarország.
Hozzáfűzte, hogy ezzel az ország tőkevonzó képessége nagymértékben javult. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: 26 éve, vagyis a rendszerváltás óta nem dolgoztak olyan sokan Magyarországon, mint napjainkban. Több mint 4,4 millió embernek van munkája, a 2010-es állapotokkal összevetve elmondható, hogy napjainkban 700 ezerrel többen dolgoznak, a munkanélküliek száma pedig a felére csökkent, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékot mutat. A miniszter szerint különösen kedvező, hogy a foglalkoztatottság bővülését a bérek emelkedése is kíséri, a reálkeresetek 15 százalékkal többet érnek a 2010. évinél. Hozzátette: a novemberi bérmegállapodásnak köszönhetően 6 év alatt 40 százalékkal emelkedhetnek a reálkeresetek Magyarországon, a munkáltatói adóterhek nagymértékű csökkentésével pedig további versenyelőnyhöz juthat az ország.
Parragh László, az MKIK elnöke elmondta: az itt tanácskozó európai kamarai vezetők elvihetik a kedvező híreket a magyar gazdaság állapotáról, megismertethetik Európa és a világ gazdasági szakembereit, vezetőit a Magyarországon zajló gazdasági folyamatokról, esetenként segíthetnek a Brüsszellel fennálló vitás kérdések rendezésében, megoldásában.
A magyar gazdaság fejlesztésén a kormány és az MKIK közösen dolgozik, az együttműködés keretében 2010-ben megállapodás született a magyar gazdaság talpra állításának, a munkahelyek megvédésének és bővítésének, a kis- és közepes vállalkozások támogatásának, illetve a versenyképesség javításának érdekében.
Az Eurochambres 43 nemzeti kereskedelmi és iparkamara szövetsége. Véleményformáló szervezetként jelentős lobbierővel rendelkezik az európai gazdaságot érintő kérdésekben. A nemzeti kamarák révén 1700 területi kamarát és 20 millió kamarai tagvállalatot képvisel a gazdaság széles spektrumából, az egyéni vállalkozóktól a multinacionális nagyvállalatokig. Az Eurochambres évtizedek óta dolgozik az üzleti környezet javításáért az Európai Unióban és azon kívül annak érdekében, hogy a cégek számára rendelkezésre álljanak az eredményes működésükhöz szükséges emberi, pénzügyi és anyagi erőforrások.
MTI
Varga Mihály kiemelte: a kabinet szerdán egy olyan beszállítói program elindításáról tárgyalt, amely azt célozza meg, hogy a következő években a magyar nagyvállalatok, illetve az itteni multinacionális cégek képesek legyenek jelentős számú magyar kis- és középvállalkozást (kkv) bevonni a beszállítói hálózatukba, és lehetőség szerint ezeket a kkv-kat a nemzetközi piacra is kivinni, ott sikerrel szerepeltetni.
Varga Mihály megerősítette: az idén a kormány a tavalyi szerényebb bővülés után 4 százalék fölötti gazdasági növekedést vár, a tavaly novemberi megállapodás is segíti a magasabb növekedési ráta elérését. Varga Mihály az európai kamarai vezetőknek tartott üzleti ebéden kiemelte: a kormány azt a két legfontosabb célt, amit kitűzött maga elé, teljesítette, egyrészt csökkentette az ország külső sérülékenységét, levitte az államháztartási hiányt, mérsékelte az államadósság GDP-hez mért hiányát, másrészt elérte, hogy az országban jelentősen emelkedett a munkahelyek száma, a foglalkoztatottság szintje.
Az elmúlt években Magyarország helyzete minden főbb gazdasági mutató tekintetében jelentősen javult, ezzel lehetővé vált, hogy lefektessük a következő évek új gazdaságpolitikájának alapjait - hangsúlyozta a miniszter.
A tárcavezető az elmúlt évek eredményei között említette egyebek mellett a 2013 óta tartó gazdasági növekedést. Hozzátette: tavaly az uniós források nélkül is 2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, emellett Európában az egyik legnagyobb mértékben, 2011 óta 6 százalékponttal csökkent az államadósság, és 17 éve nem látott kedvező helyzetben van az államháztartás, alacsony szinten áll az infláció, szemmel láthatóan bővül a lakossági fogyasztás is. Rámutatott: a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, tavaly már mind a három nagy hitelminősítőnél a befektetési kategóriába került át Magyarország.
Hozzáfűzte, hogy ezzel az ország tőkevonzó képessége nagymértékben javult. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: 26 éve, vagyis a rendszerváltás óta nem dolgoztak olyan sokan Magyarországon, mint napjainkban. Több mint 4,4 millió embernek van munkája, a 2010-es állapotokkal összevetve elmondható, hogy napjainkban 700 ezerrel többen dolgoznak, a munkanélküliek száma pedig a felére csökkent, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékot mutat. A miniszter szerint különösen kedvező, hogy a foglalkoztatottság bővülését a bérek emelkedése is kíséri, a reálkeresetek 15 százalékkal többet érnek a 2010. évinél. Hozzátette: a novemberi bérmegállapodásnak köszönhetően 6 év alatt 40 százalékkal emelkedhetnek a reálkeresetek Magyarországon, a munkáltatói adóterhek nagymértékű csökkentésével pedig további versenyelőnyhöz juthat az ország.
Parragh László, az MKIK elnöke elmondta: az itt tanácskozó európai kamarai vezetők elvihetik a kedvező híreket a magyar gazdaság állapotáról, megismertethetik Európa és a világ gazdasági szakembereit, vezetőit a Magyarországon zajló gazdasági folyamatokról, esetenként segíthetnek a Brüsszellel fennálló vitás kérdések rendezésében, megoldásában.
A magyar gazdaság fejlesztésén a kormány és az MKIK közösen dolgozik, az együttműködés keretében 2010-ben megállapodás született a magyar gazdaság talpra állításának, a munkahelyek megvédésének és bővítésének, a kis- és közepes vállalkozások támogatásának, illetve a versenyképesség javításának érdekében.
Az Eurochambres 43 nemzeti kereskedelmi és iparkamara szövetsége. Véleményformáló szervezetként jelentős lobbierővel rendelkezik az európai gazdaságot érintő kérdésekben. A nemzeti kamarák révén 1700 területi kamarát és 20 millió kamarai tagvállalatot képvisel a gazdaság széles spektrumából, az egyéni vállalkozóktól a multinacionális nagyvállalatokig. Az Eurochambres évtizedek óta dolgozik az üzleti környezet javításáért az Európai Unióban és azon kívül annak érdekében, hogy a cégek számára rendelkezésre álljanak az eredményes működésükhöz szükséges emberi, pénzügyi és anyagi erőforrások.
MTI
Hozzászólások