Cseh jegybankelnök: az alapkamat nagysága már visszafogja a gazdaságot

Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: A csehországi alapkamat már olyan magas szinten van, hogy visszafogja a gazdaságot, további emelése elmélyíthetné a recessziót - jelentette ki Ales Michl, a cseh jegybank kormányzója szerdán a dél-morvaországi Brünnben a Masaryk Egyetemen megtartott előadásában, amelyet a CTK hírügynökség ismertetett.A Cseh Nemzeti Bank (CNB) júniustól hét százalékon tartja az alapkamatot, ez 1999 óta a legmagasabb szint. Miután Jirí Rusnok megbízatása lejárt, és Ales Michl lett a jegybank új kormányzója, a jegybanktanács már nem emelte az alapkamatot.
    

Ales Michl felhívta a figyelmet arra, hogy a monetéris intézkedések több mint egy éves késéssel mutatkoznak csak meg a gazdasági életben. "A gazdaságilag elhibázott hozzáállás az alapkamathoz, amíg az infláció nem fordul meg, túlzáshoz vezet. Ennek következtében a recesszió mélyebb lesz" - szögezte le a jegybankelnök.
    

Eva Zamrazilová, a jegybank kormányzójának helyettese a közelmúltban elmondta: a jegybank gazdasági modellje szerint ugyan emelni kellett volna az alapkamatot, de jegybanktanács ezt elutasította. Elemzésében ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az alapkamat növelése most már csak kis mértékben befolyásolja az infláció alakulását, viszont komoly visszatartó hatással van a gazdaságra.
    

A jegybank prognózisában azzal számol, hogy a jelenleg kétszámjegyű csehországi infláció (októberben 15,1 százalék) jövőre egyszámjegyűre csökken. A jegybank által kitűzött két százalékos szintet várhatóan 2024 első felében tudja elérni. Alex Michl ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: nem lehet azzal számolni, hogy a jegybank visszatérne a nagyon alacsony alapkamathoz.
    

"A jegybank politikája a következő hat évben relatíve szigorúbb lesz, mint a kornavírus-járvány előtti években volt. Célunk, hogy takarékosságra ösztönözzük az embereket, a cégeket és a kormányt is. Csak így lehet csökkenteni az adósságokat" - vázolta a jövőbei elképzeléseket. Az adósságcsökkentés szerinte mérsékeli az inflációs nyomásokat is, míg a nagyobb mértékű takarékosság tőkefelhalmozáshoz vezethet, ami jól jöhet a beruházásoknál.
    

Ales Michl kérdésre válaszolva azt mondta: a jegybanktanács célja az erős korona, illetve a korona folyamatos erősödése az euróval szemben. Emlékeztetett, hogy ez a tendencia 2008-ban ért véget, akkor egy euró 23 koronát ért. Ma az euró árfolyama 25 korona körül mozog.


(Forrás: MTI)