Görög adósság - S&P: nem lenne súlyos járványhatása a "Grexitnek"
Görögország esetleges távozását az euróövezetből szinte bizonyosan teljes görög törlesztési csőd követné, ám egy ilyen fejlemény most már jóval kisebb pénzügyi kockázattal járna az euróövezet fennmaradó részére, mint néhány évvel ezelőtt, mivel a valutaunió időközben megerősítette pénzügyi védőmechanizmusait, és markánsan leépítette a görög gazdasághoz fűződő pénzügyi kapcsolatait - áll a Standard & Poor's csütörtökön Londonban ismertetett átfogó elemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő szerint ennek alapján a "Grexitnek" - vagyis a görög eurótagság megszűnésének - nem lennének azonnali negatív hatásai a többi euróövezeti gazdaság államadós-osztályzataira.
A Standard & Poor's elemzői közölték: attól sem tartanak, hogy Görögország távozása esetén más valutauniós tagállamok is kényszerűen kikerülnének az euróövezetből.
A ház kimutatása szerint a globális bankrendszer bruttó kitettsége a görög pénzügyi szektorral szemben - a tavaly szeptemberi állapot alapján - 77 milliárd dollárnak felelt meg az öt évvel korábbi több mint 250 milliárd, illetve a 2011 végén mért 126 milliárd dollár helyett.
Ez arra vall, hogy csökkent az euróövezeti bankokra a görögországi kitettségből eredő járványveszély. "Grexit" esetén mindazonáltal a nagyobb görögországi kitettségű egyéni bankok pénzügyi segítségre szorulhatnak - áll az S&P csütörtöki elemzésében.
A hitelminősítő hangsúlyozza azt is, hogy a banki kitettségek csökkenésével párhuzamosan nőtt a hivatalos hitelezők - a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az euróövezeti kormányok és az eurójegybank (EKB) - követelésállománya Görögországgal szemben, és ez görög törlesztési csőd esetén költségvetési veszteségeket okozhat az euróövezeti gazdaságoknak.
E potenciális veszteségforrások közé tartoznak a Standard & Poor's szerint az euróövezeti stabilitási alapból (EFSF) folyósított, illetve a kétoldalú, de szintén állami garanciával fedezett hitelek, az EKB és a tagállami jegybankok portfolióiban lévő görög államkötvény-kötelezettségek, valamint az Európai Fejlesztési Bank (EIB) által nyújtott hitelek.
A Standard & Poor's számításai szerint mindez együtt - teljes görög törlesztési csődöt feltételezve - 300 milliárd eurót meghaladó veszteséget jelenthet hosszú távon; ez az euróövezet éves hazai össztermékének (GDP) 3 százalékával lenne egyenlő.
A cég szerint azonban - ha az esetleges idei "Grexitet" nem kísérik járványhatások a pénzügyi szektorokban - a valutaunió maradék 18 tagállamára háruló pénzügyi terhek így is mérsékeltek lennének, és több évtizedre eloszlanának.
Citybeli vélemények szerint gyorsan növekszik annak a kockázata, hogy a görög kormánynak nem sikerül megegyeznie a hivatalos hitelezőkkel a további külső likviditási támogatás feltételeiről, és ezért Görögországnak távoznia kell az euróövezetből.
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - Londonban ismertetett új helyzetértékelésében közölte: a múlt héten még 25 százalékra taksálta annak a kockázatát, hogy Görögország távozni kényszerül a valutaunióból, az eurócsoporttal folytatott tárgyalások minapi kudarca nyomán azonban a ház most már 50 százalékra becsüli ennek esélyét.
MTI
A nemzetközi hitelminősítő szerint ennek alapján a "Grexitnek" - vagyis a görög eurótagság megszűnésének - nem lennének azonnali negatív hatásai a többi euróövezeti gazdaság államadós-osztályzataira.A Standard & Poor's elemzői közölték: attól sem tartanak, hogy Görögország távozása esetén más valutauniós tagállamok is kényszerűen kikerülnének az euróövezetből.
A ház kimutatása szerint a globális bankrendszer bruttó kitettsége a görög pénzügyi szektorral szemben - a tavaly szeptemberi állapot alapján - 77 milliárd dollárnak felelt meg az öt évvel korábbi több mint 250 milliárd, illetve a 2011 végén mért 126 milliárd dollár helyett.
Ez arra vall, hogy csökkent az euróövezeti bankokra a görögországi kitettségből eredő járványveszély. "Grexit" esetén mindazonáltal a nagyobb görögországi kitettségű egyéni bankok pénzügyi segítségre szorulhatnak - áll az S&P csütörtöki elemzésében.
A hitelminősítő hangsúlyozza azt is, hogy a banki kitettségek csökkenésével párhuzamosan nőtt a hivatalos hitelezők - a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az euróövezeti kormányok és az eurójegybank (EKB) - követelésállománya Görögországgal szemben, és ez görög törlesztési csőd esetén költségvetési veszteségeket okozhat az euróövezeti gazdaságoknak.
E potenciális veszteségforrások közé tartoznak a Standard & Poor's szerint az euróövezeti stabilitási alapból (EFSF) folyósított, illetve a kétoldalú, de szintén állami garanciával fedezett hitelek, az EKB és a tagállami jegybankok portfolióiban lévő görög államkötvény-kötelezettségek, valamint az Európai Fejlesztési Bank (EIB) által nyújtott hitelek.
A Standard & Poor's számításai szerint mindez együtt - teljes görög törlesztési csődöt feltételezve - 300 milliárd eurót meghaladó veszteséget jelenthet hosszú távon; ez az euróövezet éves hazai össztermékének (GDP) 3 százalékával lenne egyenlő.
A cég szerint azonban - ha az esetleges idei "Grexitet" nem kísérik járványhatások a pénzügyi szektorokban - a valutaunió maradék 18 tagállamára háruló pénzügyi terhek így is mérsékeltek lennének, és több évtizedre eloszlanának.
Citybeli vélemények szerint gyorsan növekszik annak a kockázata, hogy a görög kormánynak nem sikerül megegyeznie a hivatalos hitelezőkkel a további külső likviditási támogatás feltételeiről, és ezért Görögországnak távoznia kell az euróövezetből.
A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - Londonban ismertetett új helyzetértékelésében közölte: a múlt héten még 25 százalékra taksálta annak a kockázatát, hogy Görögország távozni kényszerül a valutaunióból, az eurócsoporttal folytatott tárgyalások minapi kudarca nyomán azonban a ház most már 50 százalékra becsüli ennek esélyét.
MTI
Hozzászólások